Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 17

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia

BÁLINT Olga Hajnalka, ANDRÉKA Péter

A krónikus thromboemboliás pulmonalis egy, a pulmonalis artériás thrombosishoz társuló vascularis betegség, amely az áramlási viszonyok megváltozásához és a pulmonalis erek másodlagos remodellingjéhez vezet. A CTEPH ritka hosszú távú szövődménye a pulmonalis emboliának, melynek kumulatív incidenciája 0,1–9,1 között van tünetes betegekben. Korai tünetek az effort dysp­noe, később a jobbszívfél-elégtelenség je­lei dominálnak, ritkábban a syncope.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

[Stroke-szerű laesiók jellegzetességei agyi képalkotó vizsgálatokkal]

FINSTERER Josef

[A stroke-szerű laesiók (stroke-like lesion, SLL) a mitochondrialis encephalopathia, a tejsavas acidózis és a stroke-szerű epizód szindróma (stroke-like episodes syndrome, MELAS) jellegzetességei, de egyéb mitochondrialis és nem mitochondrialis betegségekben is előfordulnak. Rövid áttekintésem az SLL-ekkel kapcsolatos legújabb eredmények tárgyalja és foglalja össze abból a célból, hogy bemutassa, a jövőben hogyan lehet majd menedzselni ezt a változatos jelenséget.]

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A hibrid PET-MR vizsgálat szerepe a preoperatív epilepszia kivizsgálásban

TÓTH Márton

A gyógyszerrezisztens epilepszia krónikus, potenciálisan súlyos neurológiai megbetegedés, ami jelentősen rontja a beteg életminőségét. A megfelelő indikációval végzett epilepsziasebészeti beavatkozás eredményezhet a legnagyobb eséllyel rohammentességet.

Klinikai Onkológia

2018. DECEMBER 10.

A fej-nyak daganatok modern kezelése

KATONA Csilla, LANDHERR László

A fej-nyak daganatok világszerte jelentős egészségügyi problémát jelentenek. A terápiás modalitások nagymértékű fejlődése ellenére prognózisa az utóbbi évtizedekben nem változott. Kialakulásában a klasszikus rizikófaktorok, az alkoholfogyasztás és dohányzás játszanak szerepet, azonban a szájgaratdaganatok jelentős részét HPV-infekció okozza, amelyre jellemző egy új betegcsoport, jobb prognózis és terápiás válasz. A kivizsgálás magába foglalja a stagingvizsgálatokat (CT, MR, FDG-PET), amelyek alapján oncoteam szükséges a terápiás döntéshez. Ezt a beteg preferenciája jelentősen befolyásolhatja. Korai vagy lokálisan előrehaladott daganatokban a terápia multimodális, műtét, sugárkezelés, kemoirradiáció, kemoterápia, illetve ezek kombinációja jön szóba. A target terápiák közül az EGFR-gátlók használata hasznos, részben recidiváló/metasztatikus vonalban, részben sugárterápiával kombinálva. Az immunellenőrzőpontgátlók egy új terápiás lehetőséget jelentenek előkezelt, recidiváló/metasztatikus betegségben, szerepüket vizsgálják korábbi terápiás vonalakban is. A HPV-pozitív daganatok esetében több klinikai vizsgálat irányul a kezelés dezintenzifi kálására. Molekuláris genetikai vizsgálatokkal alcsoportokat próbálnak meghatározni a kezelés individuálisabb megtervezésére. Tekintettel arra, hogy a betegség és a kezelés jelentős funkcionális és esztétikai károsodással járhat, a szupportív kezelésnek, rehabilitációnak kiemelkedő szerepe van.

Ideggyógyászati Szemle

2017. MÁJUS 30.

[Az insula szerepe a parietofrontomedialis epilepsziás hálózatban. Egy sikeres műtéti beavatkozás hálózati magyarázata]

BALOGH Attila, AIMEN Anwar, KELEMEN Anna, ERÕSS Loránd, FABÓ Dániel

[Beszámolónkban ismertetett parietalis epilepsziás beteg rohamindító zónáját az ismételt MR-vizsgálatok sem derítették ki és azt csak komplex elektroklinikai és neuroradiológiai vizsgálatokkal sikerült a Penfield által leírt másodlagos érző láb área területén lokalizálni. A 34 éves nőbeteg gyógyszerrezisztens epilepsziája 14 éves korában kezdődött. ]

Klinikai Onkológia

2017. FEBRUÁR 10.

A PET szerepe a klinikai onkológiai gyakorlatban

LENGYEL Zsolt

A pozitronemissziós tomográfi a (PET) mára fontos szerepet vívott ki magának a klinikai képalkotó eljárások között, ahol szinte kizárólag hibrid modalitásként, mint PET/CT vagy PET/MR használatos. A módszer elmúlt két évtizedben látott fejlődésének és növekvő klinikai alkalmazásának hajtómotorja egyértelműen az onkológiai célú felhasználás volt. Az eljárás során leggyakrabban alkalmazott nyomjelző molekula a 18F izotóppal jelölt fl uoro-deoxi-glükóz (FDG) segítségével a jellemzően fokozott glikolízist folytató rosszindulatú tumorok és azok áttétei nagy érzékenységgel azonosíthatók a teljes testtérfogatban. Az FDG azonban nem daganatspecifi kus trészer, így az álnegativitás és az álpozitivitás egyaránt csökkentik a diagnosztikus pontosságot. Az FDG-vel végzett PET-vizsgálatok indikációi az onkológiában folyamatos fejlődésen mentek keresztül, amiben tudományos közleményeken túl nagy nemzeti programok és egészséggazdasági megfontolások is szerepet játszottak. Jelen közlemény ismerteti az FDG PET/CT(MR)-vizsgálatok jelenleg megalapozottnak tekinthető onkológiai felhasználását, továbbá kitér a már jelenleg is alkalmazott és a jövőben várhatóan alkalmazásra kerülő újabb nyomjelzőkre is.

Klinikai Onkológia

2016. SZEPTEMBER 15.

Újdonságok a hodgkin-lymphoma ellátásában

ILLÉS Árpád, MOLNÁR Zsuzsa, MILTÉNYI Zsófia

A Hodgkin-lymphoma a nyirokrendszer rosszindulatú, csaknem kizárólag klonális B-lymphocyta eredetű megbetegedése, az összes lymphoma 12-18%-a, mely típusos morfológiai, klinikai és kezelési jellemzőkkel rendelkezik, ezek különböztetik meg a többi lymphomától. Napjainkban a rizikó- és válaszadaptált kezelési módszerek alkalmazásával a betegek 80-90%-a meggyógyul, de a relabáló, vagy refakter betegek kezelése változatlanul nagy kihívást jelent. A diagnosztikai és kezelési lehetőség utóbbi években bekövetkezett fejlődésének köszönhetően a gyógyulási eredmények további javulása várható, melyhez nélkülözhetetlen (jelentősen hozzájárulhat) az egységes szakmai ajánlás alkalmazása. Jelen közlemény tartalmazza az új WHO 2016-os szövettani beosztást, a diagnózisban szerepet játszó vizsgálatokat, kiemelve a 18FDG-PET/CT szerepét, az ezen alapuló stádiumbeosztásban használt Lugano-klasszifi kációt, az alkalmazandó első vonalbeli és szükség szerint ismételt kezelési lehetőségeket, kitérve az elérhetővé vált immunterápiákra, így a brentuximab vedotin és a PD1-gátlók szerepére a kezelésben, és a haemopoeticus őssejt-transzplantáció szerepére is.

Ideggyógyászati Szemle

2016. JÚLIUS 30.

[A GABAB-receptor-encephalitisről négy eset kapcsán]

SZŐTS Mónika, MORTEN Blaabjerg, KONDZIELLA Daniel, DIÓSZEGHY Péter, BAJZIK Gábor, BERKI Tímea, KÁLMÁN Endre, NAGY Ferenc, ILLÉS Zsolt

[A GABAB-receptor (gamma-aminobutyric acid B receptor, GABABR) -encephalitis az autoimmun encephalitisek ritka megjelenési formája. Közleményünkben négy eset - köztük az első két magyarországi beteg - kapcsán a kórkép jellegzetességeire szeretnénk felhívni a figyelmet.]

Klinikum

2016. JANUÁR 11.

Gastrointestinalis stroma tumorok

A gastrointestinalis stroma tumorok (GIST) mesenchymalis eredetű solid daganatok. Incidenciájuk 11-14 beteg / 1 millió ember / év. A betegek átlagéletkora a betegség felismerésekor 60 év, a férfiakat és a nőket hasonló arányban érinti. A GIST-ok leggyakrabban a gyomorfalban (60%) és a vékonybelek falában (30%) alakul ki.