Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 688
Lege Artis Medicinae
2023. SZEPTEMBER 30.
Imagináció és kínai orvoslás
Hamvas Szilárd pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Affektív Pszichiátriai Osztályának vezetője szabadidejében fest, szobrászkodik, már több kiállításon részt vett, miközben betegeit katatím imaginatív pszichoterápiával is kezeli. A pszichiáter szerint sok pszichiáter érdeklődik a művészetek iránt, akár alkotói, akár befogadói oldalról, és sokan kutatják a művek esetleges pszichopatológiai jelentéstartalmát is.
Hypertonia és Nephrologia
2023. SZEPTEMBER 13.
Emelkedett szívfrekvencia, hypertonia és cardiovascularis kockázat
A vegetatív idegrendszer aktivitása döntő szerepet játszik a keringési rendszer szabályozásában és a szervezet mindenkori, változó környezeti helyzethez történő adaptációjában. A paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszer egyensúlyi állapota határozza meg ugyanis a szívfrekvenciát, a szívizomzat kontraktilitását, emellett a szimpatikus idegrendszer döntő szerepet játszik a perifériás vascularis rezisztencia mértékének meghatározásában is.
Hypertonia és Nephrologia
2023. SZEPTEMBER 13.
Sztatinkezelés vesebetegekben: mit, mennyit, mikor?
A koleszterinszint-emelkedés és a szív- és érrendszeri kockázat közti összefüggés jól ismert. A koleszterinszint-csökkenésben igazi áttörést a sztatinok alkalmazása jelentett. Számos vizsgálat igazolta a sztatinok lipidszint-, cardiovascularis kockázatot (CV) csökkentő, valamint érelmeszesedést lassító, plakkregressziót okozó hatását. A vesebetegek széles csoportjában is számos vizsgálat igazolja a sztatinok CV kockázatcsökkentésben játszott szerepét.
Hypertonia és Nephrologia
2023. SZEPTEMBER 13.
Klinikum
2023. AUGUSZTUS 15.
A vér-agy gát megnyitása fókuszált ultrahang használatával
A neurodegeneratív betegségek, mint például a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a Huntington-kór és az ALS világszerte jelentős kihívást jelentenek: a betegségek jelenleg gyógyíthatatlanok és olyan beavatkozások sem ismertek, melyekkel progressziójuk megállítható vagy érdemben lelassítható.
Lege Artis Medicinae
2023. JÚLIUS 31.
Római kori orvostudomány a jászsági lelet fényében
Szenzációs sírleletre bukkantak a régészek: egy római kori orvos maradványait találták meg a teljes orvosi felszerelésével együtt Jászberény közelében. Orvosok sírjában gyakori melléklet volt az orvosi eszköz, ám teljes eszközkészletet eleddig csak Pompejiben találtak. De milyen eszközöket ismertek és mire használták őket a rómaiak?
Lege Artis Medicinae
2023. JÚLIUS 31.
A csökkent bal kamrai ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség gyógyszeres kezelésének fejlődése: a gyorstitrálási stratégia klinikai jelentősége
A krónikus szívelégtelenség morbiditása és a mortalitása továbbra is magas, mely miatt a betegség megfelelő kezelése kiemelt jelentőségű. A csökkent ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség (heart failure with reduced ejection fraction) esetében számos bizonyíték áll rendelkezésre a prognózis javítására, beleértve a halálozás, a hirtelen szívhalál és a szívelégtelenség miatti hospitalizáció csökkentését.
Lege Artis Medicinae
2023. JÚLIUS 31.
Vermeer megdicsőülése, avagy egy zseniális festő lenyűgöző képei az amszterdami Rijksmuseum monografikus kiállításán
Bár az utóbbi években Budapesten is hozzászokhattunk a nagyszabású, tömegeket vonzó képzőművészeti tárlatokhoz, a 2023-as év, de talán az egész elmúlt évtized legnagyobb szenzációja (legalábbis ami a látogatószámot illeti) valószínűleg az amszterdami Rijksmuseum 2023 februárjában nyílt Vermeer-kiállítása volt. A június 4-ig megtekinthető kiállításra már néhány nappal a megnyitó után sem lehetett jegyet szerezni
Immunonkológia
2023. AUGUSZTUS 07.
Ideggyógyászati Szemle
2023. JÚLIUS 30.
In memoriam Molnár László: szoboravatás a Debreceni Egyetemen
Molnár László professzor 1923-ban született. Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, klinikai munkáját Pécsett folytatta. Ideggyógyász, pszichiáter és idegsebész szakképesítést szerzett. Előbb Németországban tanulmányozta az agyi vérkeringés szabályozását állatkísérletekben, majd Párizsban dolgozott ösztöndíjasként, Seylaz professzorral. A Sorbonne-on doktorált. Kandidátusi disszertációját 1966-ban, az MTA doktora címet 1977-ben szerezte meg.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.