Lege Artis Medicinae - 2023;33(01-02)

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Február 3. – Pirosban a nőkért

BENCZÚR Béla

Minden év februárjának első péntekje, a Wear Red Day arra invitál, hogy aznap öltözzünk pirosba, viseljünk valami pirosat a ruhánkon, amivel arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a nők szívbetegsége legalább annyira fontos kérdés, mint a férfiaké. A mozgalom évekkel ezelőtt az Amerikai Szívtársaság kezdeményezésére indult, és sok híresség, színésznők, énekesnők, sportolók álltak a kampány mellé.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

A sokarcú oxitocin: a reprodukciótól a türelemig

VARGA Katalin

A tanulmány célja, hogy az oxitocinnal kapcsolatos összefoglaló tanulmányok alapján áttekintést adjon arról, mit tudunk ma az oxitocin termelődéséről és mű­kö­dé­séről, szerepéről az emberi szervezetben. A jelenlegi összkép az oxitocin rendkívül szerteágazó hatáskörével kapcsolatban az, hogy az oxitocin koordináló funkciót tölt be az emberi fejlődésben, katalizátorként működik a társas interakciókban.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

A pitvarfibrilláció diagnosztikájának, antikoaguláns-kezelésének és a betegadherencia fenntartásának modern gyakorlata

LUKÁCS Réka Alíz, TORNYOS Dániel, TÓTH Judit, KOMÓCSI András

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb tartós szívritmuszavar. A nem diagnosztizált és alulkezelt pitvarfibrilláció hozzájárul az ischaemiás stroke kialakulásához, ezért a PF szűrése magában hordozza a korai ritmuskezelés, a stroke és a halálozás megelőzésének lehetőségét. Ennek kapcsán az utóbbi évtizedben jelentős előrelépések tanúi voltunk a mindennapi használatban lévő digitális eszközök fejlődése terén.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Az életmódváltás és a testsúlykontroll szerepe a terhességi cukorbetegség primer és szekunder prevenciójában

SÁGI Veronika

A terhességi cukorbetegség az egyik leggyakoribb terhességi szövődmény. Mindezek ellenére viszonylag kevés információ áll rendelkezésre a terhességi cukorbetegség és a később kialakuló 2-es típusú cukorbetegség megelőzésének lehetőségeiről. A jelen összefoglaló friss szakirodalmi adatokra támaszkodva próbál rávilágítani, hogy a kedvezőtlen életmódbeli tényezők nagyobb szerepet játszanak a betegség kialakulásában.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Miért az első választás számos sebészeti kórkép kezelésében a negatívnyomás-terápia az általános sebészeti gyakorlatban? Irodalmi áttekintés

SZENTKERESZTY Zsolt, KOLOZSI Péter, ZÁDORI Gergely, SUSÁN Zsolt, ÖTVÖS Csaba, ENYEDI Attila, TÓTH Dezsô

A negatívnyomás-terápia (NPWT) széles körben alkalmazott módszer, elsősorban problémás sebek, lágyrész-fertőzések, szeptikus hasi folyamatok, abdominalis kompartment szindróma, nyelőcső- és végbélanastomosis-elégtelenség kezelésére. Sajnos a klinikai gyakorlatban sokszor csak mint „ultimum refugiumot” alkalmazzák. A kezelést a betegek jól tolerálják, az életminőség jobb, mint a konvencionális kezelés eseté.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

A fővárosi onkológiai CT- és MR-várólista-csökkentési program jelentősége és részidős eredményei, tapasztalatai

MAUROVICH HORVÁTH Pál, SZANKA Tímea, PAPP Zsombor Mátyás, TAKÁCS Róbert, SALAI Márton József, DÓZSA Csaba László

Az EU-n belül Magyarországon a legmagasabb a rákos betegek halálozási aránya: az EU legfrissebb Statisztikai Évkönyve szerint Magyar országon található az a három régió, ahol 2019-ben az egész EU-n belül a legmagasabb volt a 100 ezer lakosra jutó rákos megbetegedések okozta elhalálozások száma. Míg EU-s átlagban 100 ezer lakosra vetítve 252 főt veszítünk el daganatos megbetegedéssel összefüggő halálozásban.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Felix D’Mello környezettoxikológiai kézikönyve 2. rész

DARVAS Béla

Felix D’Mello kézikönyve kiváló összefoglalója korunk környezettoxikológiai tudásának. Természetesen vannak benne vitatható állítások, és hiányosságai is jelentősek, bántóan kevés benne például az ábra- és képanyag. A tudomány tényállításai láncszerűen kapaszkodnak egymásba, és a korrekciók száma igen jelentős. A kötetet olvasva megállapíthatjuk, hogy jelenleg is úton vagyunk a szükséges tudás felé.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Hogyan lettek a sebészekből orvosok?

BALÁZS Péter

Ma természetesnek tekintjük, hogy a sebészek is az orvosi hivatásrend tagjai, de az 1700-as évek végéig valamennyien céhes mesteremberként dolgoztak. Az orvoslásnak az őskortól kezdve létezett egy szellemi (spirituális) és manuális vonulata. Az előbbi a vallási kultuszokhoz társult, és a „rejtett belső” betegségekkel foglalkozott. Hippokratész iskolája nyitotta meg az utat az utóbbi betegségek kezeléséhez.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

2022. évi Magyar Orvostudományi Napok (MON)

A Magyar Orvostudományi Napok a Szövetség kétnapos éves fóruma, amely 2022. november 22–23. között immár tizedik alkalommal került megrendezésre, és idén is csatlakozott a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozathoz. A tudományos ülés fővédnöke dr. Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára volt. A kivételes szakmai program prof. dr. Poór Gyula akadémikus, az MTA Mozgásszervi és Sporttudományi Bizottsága elnöke, a Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) alelnöke és prof. dr. Takács István, a MOOT elnöke munkáját dicséri.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Bemutatkozik a MOTESZ új elnöksége

Az év elején hivatalba lépett az 1966-ban alapított és jelenleg 123 tagot számláló Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének új elnöksége. A tagtársaságok által jelöltek közül titkos szavazással választott elnökségi tagok az ország térségeit, vezető gyógyító-, oktató- és kutatóintézményeit, a népegészségügyi, ellátási és egészségpolitikai szempontból meghatározó szakterületeit reprezentálják.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Műtét 2,2 milliméteres nyíláson keresztül

KOVÁCS Sándor

Csutak Adrienne egyetemi tanárt, a PTE Klinikai Központ Szemészeti Klinika igazgatóját a magyarországi szemészeti ellátásért végzett kiemelkedő munkásságáért Alberth Béla Emlékéremmel tüntette ki a Magyar Szemorvostársaság. A professzor interjúnkban klinikusi pályafutása, az USA-ban szerzett szakmai élményei, illetve a szemészeti oktatás jellegzetességei mellett beszélt a könnyel kapcsolatos kutatásairól.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Az érzéki tapasztalás és az öt érzék ábrázolása a képzőművészetben

NÉMETH István

Az emberiség kezdettől fogva igyekezett minél alaposabban feltérképezni, az anyagi világot. Bár az információszerzésnek (különösen manapság) számos módja lehet, a látásnak, a hallásnak, a szaglásnak, az ízlelésnek és a tapintásnak, azaz az öt érzéknek, pontosabban az általuk nyert empirikus tapasztalatoknak hosszú ideig meghatározó szerepe volt a világ, illetve szűkebb-tágabb környezetünk megismerésében.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

„Komoly műgyűjtemények jönnek létre orvosok által” – Beszélgetés Kaszás Gábor művészettörténésszel a műgyűjtés gyakorlatáról

CZIGLÉNYI Boglárka

A művészet sokszor terápia, de vajon a műgyűjtés is lehet az? Milyen művészeti alkotásokra fogékonyak az orvosok? Hogyan lehet közelíteni a kortárs művészethez, és mire érdemes figyelni egy gyűjtemény kialakításakor? Kaszás Gábor művészettörténész, igazságügyi szakértő, a Szikra Képzőművészeti Bemutatóterem vezetője osztotta meg a tapasztalatait. Kifejezetten sok orvosgyűjtemény létezik. Már a hatvanas évektől.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

„A fájdalom enyhítésének női úttörője” – Cecilie Enger: Lélegezz

SAS Gábor

Cecilie Enger norvég írónő lélekelemző, tudományos hátterű családi „kalandregényt” írt. Előző művében (Anyám ajándékai) a norvég tárgyi ajándékkultúrát és az öregkori demencia kibontakozását követi nyomon; most az elemzés tárgya az aneszteziológia, a légzés és lélegeztetés, valamint a fájdalom természetének sokoldalú megközelítése. Enger előző regényére azt mondhattuk, hogy önéletrajzi ihletettségű.