Olvasói levél
JANSZKY József, RÁSONYI György, BÉKÉS Judit, HOLLÓ András, HALÁSZ Péter
2002. FEBRUÁR 20.
Ideggyógyászati Szemle - 2002;55(01-02)
Fórum
JANSZKY József, RÁSONYI György, BÉKÉS Judit, HOLLÓ András, HALÁSZ Péter
2002. FEBRUÁR 20.
Ideggyógyászati Szemle - 2002;55(01-02)
Fórum
Ideggyógyászati Szemle
A tanulmány szerzője a rehabilitáció korszerű szemléletéből kiemel néhány változó, fejlődő területet, és ezeket - ahol lehet - a neurológiai rehabilitációra vonatkoztatja. A funkcionális diagnosztika a károsodások és a tevékenykedőképesség felmérését célozza. Hazánkban is több módszert adaptáltak azok közül, amelyeket a neurológiai rehabilitációban széles körben alkalmaznak a nemzetközi gyakorlatban. A szerző kiemelten tárgyalja A tevékenykedés, a fogyatékosság és az egészség nemzetközi osztályozását, amelyet az Egészségügyi Világszervezet közgyűlése 2001-ben fogadott el. Ez az osztályzási rendszer funkcionális diagnosztikára is felhasználható. A teammunka gyakorlata még ma is sok problémát vet fel. Alkalmazása a rehabilitációban nélkülözhetetlen. A neurológiai rehabilitáció különösen olyan terület, amelyben sok teamtag együttműködésére van szükség. A rehabilitáció emberszemlélete eltér az általános orvoslásétól. Az embert nemcsak biológiai, hanem egyéni élettörténettel rendelkező társadalmi lényként kezelve éri el a megfelelő compliance-t, és segíti egyúttal a személy autonómiájának erősödését. A szerző lehetőséget lát az önálló, önrendelkező életet támogató mozgalmak szervezőivel való együttműködésre. Javaslatot tesz az életminőség és az egészségi állapot felmérések elkülönítésére. Felhívja a figyelmet az életminőséget vizsgáló módszerek adaptációjának szabályaira, és röviden beszámol kezdeti tapasztalatairól.
Ideggyógyászati Szemle
A szerzők az utolsó 10 évben 73 recidív supratentoralis malignus glioma kemoterápiás kezelését végezték. Minden beteg műtét után sugárkezelést kapott, több esetben reoperációt is követő daganatkiújulás miatt részesültek citosztatikus kezelésben. BCNU-DBD kezelést 43 beteg (23 anaplasztikus astrocytoma és 20 glioblastoma miatt) kapott, az első nap 150 mg/m2 BCNU-t infúzióban, a következő nap 1000 mg/m2 DBD-t tablettában. A kúrát hathetenként ismételték meg, 2-8 alkalommal. A kezelésre 16 beteg reagált teljes vagy részleges gyógyulással azok közül, akiknek malignus astrocytomája volt, de csak hatnál tapasztaltak hasonló javulást a glioblastomás csoportból. A medián túlélés 14, illetve hét hónap volt, a különbség szignifikánsnak bizonyult (p=0,0091). PCV kombinációban anaplasztikus astrocytomában szenvedő 16 beteg részesült és 14, akiknek recidív malignus oligodendrogliomája volt: az első napon 1,5 mg/m2, de legfeljebb 2,0 mg vincristin iv. infúzió, amit másnap 100 mg/m2 per os CCNU-kapszula követett, majd a 8-22. nap naponta 60 mg/m2 procarbazinkapszula után a kúrát az első napi vincristindózissal fejezték be a 30. napon. A kúrát egy hónap szünet után ismételték meg, általában hat alkalommal. Az anaplasztikus astrocytomában szenvedő betegek közül hat nem vagy alig reagált a kezelésre, míg oligodendroglioma esetén csak egy állapota volt változatlan, a többinél részleges vagy teljes javulás után gyakran jelentős volt a túlélés. Ugyanakkor a BCNU-val vagy PCVvel kezelt anaplasztikus astrocytomában szenvedők túlélése között nem volt szignifikáns különbség. A recidív supratentoralis malignus gliomák kemoterápiás kezelésében a nitrozourea-származékok és az ezekre alapuló kombinációk értékelhető aktivitást mutatnak. Figyelemre méltó, hogy a szövettanilag differenciáltabb gliomarecidívák is kedvezőbben reagálnak a kezelésre.
Ideggyógyászati Szemle
Az intracranialis koleszteringranuloma keletkezésénél cellularis és vascularis permeabilitási faktorokat lehet figyelembe venni. Kialakulhat speciális lebontási folyamat eredményeként nagyobb krónikus agyi infarktus területében. Ilyenkor etiológiájában a macrophagtevékenység elégtelensége szerepelhet, amikor az agyszövet szfingolipidjeinek és más zsírnemű anyagainak lebontása és elszállítása nem a szokványos és szabályosnak mondható módon történik. A neutrális zsírtömeget a szemcsés sejtek nem tudják elszállítani, és a megmaradt elhalt agyszövet zsíranyagai koleszterinészterekké alakulnak át, amelyet a dús kapillarizációval képződő kötőszövet tokkal vesz körül; ezt a folyamatot részben a koleszterin irritatív hatása is fokozhatja. A fibroblastok egy része a tokképződésben vesz részt, másik része degenerálódhat, és ez oka lehet annak, hogy még több koleszterin képződjön, és végül a képlet tumorhoz hasonlóan növekedjen. Gyulladásos jelenségek is társulnak ehhez a folyamathoz, és a tokban haematogen eredetű sejtes infiltrációk és óriássejtek is találhatók. Esetleg a sokféle sejt (a tokban és a környezetben) valamelyik tumornövekedési faktor produkciójával hozzájárulhat a növekedéshez. Végül így alakul ki egyes esetekben a klinikai tüneteket és néha jellegzetes CTképet eredményező granuloma, amit csak akkor kell operálni, ha intracranialis nyomásfokozódást vagy progrediáló neurológiai tüneteket okoz. Az intracranialis erekbe jutó koleszterines embolia vagy rendellenes atheromás ér is vezethet granulomaképződéshez éppen úgy, mint egy idegen test. Trauma vagy hypercholesterinaemia prediszponáló tényező lehet. A szerzők kilenc esetük ismertetésével mutatják be az intracranialis koleszteringranulomák előfordulását és klinikai, valamint idegsebészeti jelentőségét. Hasonló eseteket nem találtak a hazai és a nemzetközi szakirodalomban.
Ideggyógyászati Szemle
A migrén gyakori megbetegedés, Magyarországon körülbelül 9-10%-ra tehető a betegség előfordulása. Főleg idősebb korban jelent problémát, ha a migrénes beteg hypertoniában vagy ischaemiás szívbetegségben is szenved, mivel ezek a betegségek lényegesen befolyásolják a terápiát. A szerzők a specifikus és a nem specifikus migrénszerek alkalmazását foglalják össze a szakirodalmat áttekintve hypertoniás, illetve coronariasclerosisban szenvedő betegek esetében. Javaslatot tesznek a magasvérnyomás- vagy ischaemiás szívbetegségben szenvedő migrénbetegeknél a rohamban és a prevencióban használandó szerekre. A közlemény második felében saját megfigyeléseiket foglalják össze, és klinikájuk Fejfájás Szakrendelésén 1999-ben gondozott migrénbetegek közül a hypertoniában vagy coronariasclerosisban szenvedők kezelését tárgyalják.
Ideggyógyászati Szemle
A szerzők transzendoszkóposan felhasználható mini ultrahangszondát vizsgáltak, annak idegsebészeti biztonsága és hasznossága szempontjából. Huszonöt friss post mortem humán felnőtt cadaveren 39 esetben végeztek endoszonográfiás vizsgálatot a teljes kamrarendszerben. Az általuk használt 6 F átmérőjű ultrahangszonda real-time felvételi technikával a szonda tengelyére merőleges síkban készített echogramot. Az első eredmények a miniszonográf olyan precíz képalkotó képességét mutatták, amely 3 cm-es körzetben CT-minőséggel volt összehasonlítható. Jelen munkában az agyi kamrarendszer endoszonográfiás anatómiáját írják le. Az ultrahangos szondát ventrikuloszkóp munkacsatornáján keresztül vezették a kamrarendszerbe, majd normál anatómiai viszonyok között összehasonlították az endoszkópos, illetve az arra merőleges szonográfiás képet. Eredményeiket párhuzamosan készített endoszkópos és szonográfiás fényképekkel, valamint paralel videofelvétellel dokumentálták. Tapasztalataik szerint a transzendoszkópos ultrahangszonda navigációs berendezésként is használható.
Ideggyógyászati Szemle
[Bevezetés - A perifériás idegsérülés (PNI) gyakori probléma fiatal felnőttek körében. Reménykeltő, hogy a központi idegrendszeri sérülésekkel ellentétben, PNI esetén lehetséges a regeneráció. Teljes idegszakadás esetén sebészi kezelés az aranystandard, részleges PNI esetén gyógyszeres kezeléssel is érdemes próbálkozni. A vizsgálat célja a B12- és a D3-vitaminnal, illetve kombinációjukkal történő kezelés klinikai és hisztopatológiai eredményének értékelése és összehasonlítása volt kísérleti állatmodell (patkány) csípőidegének sérülése esetén. Anyagok és módszerek - Az etikai engedély (No. 2015/10) megszerzése után 32 kísérleti állatot osztottunk be a protokoll szerinti négy csoportba: a kontrollként szolgáló 1. csoport nem részesült kezelésben, a 2. csoport B12-vitamin-kezelésben (1 mg/ttkg/nap intraperitonealisan), a 3. csoport D3-vitamin-kezelésben (3500 NE/ttkg/hét orálisan), míg a 4. csoport kombinált B12- és D3-vitamin-kezelésben (B12: 1 mg/ttkg/nap intraperitonealisan, D3: 3500 NE/ttkg/hét orálisan) részesült. Mértük a csípőideg funkcionális index pontszámot (Sciatic Functional Index, SFI), illetve hisztopatológiai értékelést végeztünk. Eredmények - Az 1. csoport SFI-értékével összehasonlítva a 2., 3. és 4. csoport SFI-pontszáma szignifikánsan magasabb volt. A 2. és 3. csoport SFI-értékei nem különböztek, a 4. csoporté ezekhez képest szignifikánsan magasabb volt. Az axondegeneráció (AD) mértéke valamennyi kezelt csoport esetében szignifikánsan alacsonyabb volt, mint az 1. csoportnál. A 4. csoport AD-értéke szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a 2. és 3. csoporté. A 2. és 3. csoport AD-értékei nem különböztek. Az axonolysis (A) mértékében az 1., 2. és 3. csoport esetében nem volt szignifikáns különbség; velük összehasonlítva, a 4. csoport esetében szignifikánsan alacsonyabb volt az axonolysis. Valamennyi kezelt csoport esetében szignifikánsan alacsonyabb volt az oedema-gyulladás (OE-I) mértéke, mint az 1. csoportnál. A 2. és a 4. csoport között az OE-I nem különbözött szignifikánsan, a 2. és 4. csoport OE-I-értékei szignifikánsan alacsonyabbak voltak, mint a 3. csoporté. A sérülés mértékét tekintve (damage level score) nem volt szignifikáns különbség az 1., 2. és 3. csoport között; a 4. csoport esetében a sérülés mértéke szignifikánsan alacsonyabb volt, mint az 1. csoport esetén. Következtetések - A B12- és a D3-vitamin hatása között nem találtunk szignifikáns különbséget. A B12- és a D3-vitamin ideggyógyulást elősegítő hatása együttes alkalmazás esetén szinergikusan érvényesül, ezért PNI után minél előbbi kombinált alkalmazásukat javasoljuk. ]
Lege Artis Medicinae
A szerző a Lege Artis Medicinae folyóirat 30 éves jubileuma alkalmából kísérletet tesz a diabetológia azonos időszaka főbb eseményeinek áttekintésére, és számba veszi, azok hogyan tükröződnek a folyóirat hasábjain. Rámutat, hogy sok máséhoz hasonlóan, e szakterület fejlődéstörténete is rendkívül gazdag volt az eltelt három dekádban, így csak néhány kérdéskör kiragadására fókuszál. A cikk írója a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében történt változást veszi górcső alá, és kiemeli azokat a szempontokat – a korai anyagcserekontroll jelentőségét, az egyénre szabott kezelésválasztást, a glükocentrikus álláspont helyett a kockázatorientált megközelítést, valamint a betegoktatás és az egészségtudatos életmód szerepét –, amelyek egész terápiás szemléletünk megváltozását eredményezték. A citátumok segítségével a szerző rámutat, hogy a folyóirat olvasói is folyamatosan követhették az eseményeket és mértékadó szakértői elemzések segítették a tájékozódást.
Hypertonia és Nephrologia
Célkitűzés – Az orvos-egészségügyi szakmai irányelvek (guidelines) a meglévő szakmai tudás összefoglalói, amelyek segítik az egészségügyi szakemberek orvosi döntéshozatalát. Jelen vizsgálatunk célja az ESC/ESH által kiadott artériás hypertonia (AH) irányelv elemzése, hogy meghatározzuk milyen bizonyossággal (hatékonysággal) rendelkezik összességében a döntések meghozatalához. Módszer – Az AH-irányelv matematikai elemző vizsgálatát végeztük, értékelve a tudományos bizonyítékok szintjeit (Level) és az ajánlások fokozatait (Class). Összesen 135 Level- és Class-adatot elemeztünk. A döntési bizonyosság/bizonytalanság százalékos arányait az ajánlások egyes fokozataihoz tartozó tudományosbizonyítékok szintjeinek elemzése alapján számítottuk ki. Eredmények – Az AH-irányelv nagy arányban rendelkezett ’A evidencia szintű’ bizonyítékokkal az ajánlások egyes fokozataiban. A döntési bizonyosság az AH irányelvbenviszonylag magas, 75,7% volt. A diagnózisra és kezelésre vonatkozó ajánlások döntési bizonyossága 68,6%, illetve 77,8% volt. Következtetés – Jelen vizsgálatunkban egy olyan új és objektív módszert alkalmaztunk, amellyel az orvos-egészségügyi szakmai irányelveket objektíven lehetértékelni és döntéshozatali hatékonyságukat megállapítani, figyelembe véve az ajánlások egyes fokozataihoz tartozó bizonyítékokat. A döntési bizonyosság/bizonytalanság arányának objektív és kvantitatív meghatározása egy objektív eszköz arra is, hogy a kutatási bizonyítékokat ’átfordítsuk’ szakmai irányelvekké, és egyben lehetővé teszi az irányelvek összehasonlíthatóságát. Továbbá a bizonytalanság feltárása iránymutatást ad a jövőbeni kísérletes és klinikai kutatások számára, elősegítve ezzel az adott területen lévő tudásunk folyamatos gyarapítását.
Lege Artis Medicinae
A szakorvosi konzultáció hagyományosan személyes találkozást jelent. Napjainkban azonban a betegeknek nem kell feltétlenül bemenniük a rendelőbe azért, ha beszélni szeretnének az orvossal, hiszen számos új kommunikációs lehetőség is elterjedt már. Vizsgálatunk célja annak feltárása volt, mennyire jellemző egy szakrendelőben az orvos és a beteg között a személyes találkozás mellett más lehetőségek (telefon, e-mail) igénybevétele. Fókuszcsoportos interjút végeztünk egy budapesti szakrendelő szakorvosai és szakdolgozói körében, valamint mélyinterjút készítettünk az asszisztensek vezetőjével. A szakorvos és betege közötti konzultáció többségében személyesen, a rendelőben zajlik, az asszisztens jelenlétében, akinek a szerepe komplex és központi. Továbbá fontos eszköz a vezetékes telefon, melyen a betegek rendelési időben elérik az orvost vagy az asszisztenst. A mobiltelefon és az e-mail használata esetleges. A szakrendelő honlapja praktikus információkat közvetít a betegek felé. A hagyományos postai levél, szórólapok, kiadványok is jellemzőek a tájékoztatásban. Az orvosok véleménye meglehetősen heterogén volt a betegek internethasználatáról és a betegekkel való online kapcsolattartásról. A felszereltség növelése mellett a technikai eszközök átgondolt, szervezett bevezetésével és használatával csökkenthető lenne az egészségügyi szakemberek túlterheltsége.
Szérumhúgysavszint hypertoniában. Hazai tapasztalatok a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013. és 2015. évi adatai alapján - III. rész - A húgysavszint összefüggése a klinikai és laboratóriumi jellemzőkkel
A D-vitamin-szint, az elektrofiziológiai tünetek és a fájdalom közötti összefüggés carpalis alagút szindróma esetén
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás