[Bevezetés - A perifériás idegsérülés (PNI) gyakori probléma fiatal felnőttek körében. Reménykeltő, hogy a központi idegrendszeri sérülésekkel ellentétben, PNI esetén lehetséges a regeneráció. Teljes idegszakadás esetén sebészi kezelés az aranystandard, részleges PNI esetén gyógy­szeres kezeléssel is érdemes próbálkozni. A vizsgálat célja a B12- és a D3-vitaminnal, illetve kombinációjukkal történő kezelés klinikai és hisztopatológiai eredményének értékelése és összehasonlítása volt kísérleti állatmodell (patkány) csípőidegének sérülése esetén. Anyagok és módszerek - Az etikai engedély (No. 2015/10) megszerzése után 32 kísérleti állatot osztottunk be a protokoll szerinti négy csoportba: a kontrollként szolgáló 1. csoport nem részesült kezelésben, a 2. csoport B12-vitamin-kezelésben (1 mg/ttkg/nap intraperitoneali­san), a 3. csoport D3-vitamin-kezelésben (3500 NE/ttkg/hét orálisan), míg a 4. csoport kombinált B12- és D3-vitamin-kezelésben (B12: 1 mg/ttkg/nap intraperitonealisan, D3: 3500 NE/ttkg/hét orálisan) részesült. Mértük a csípő­ideg funkcionális index pontszámot (Sciatic Functional Index, SFI), illetve hisztopatológiai értékelést végeztünk. Eredmények - Az 1. csoport SFI-értékével összehasonlítva a 2., 3. és 4. csoport SFI-pontszáma szignifikánsan magasabb volt. A 2. és 3. csoport SFI-értékei nem különböztek, a 4. csoporté ezekhez képest szignifikánsan magasabb volt. Az axondegeneráció (AD) mértéke valamennyi kezelt csoport esetében szignifikánsan alacsonyabb volt, mint az 1. csoportnál. A 4. csoport AD-értéke szignifikánsan ala­csonyabb volt, mint a 2. és 3. csoporté. A 2. és 3. csoport AD-értékei nem különböztek. Az axonolysis (A) mértékében az 1., 2. és 3. csoport esetében nem volt szignifikáns kü­lönbség; velük összehasonlítva, a 4. csoport esetében szignifikánsan alacsonyabb volt az axonolysis. Valamennyi kezelt csoport esetében szignifikánsan alacsonyabb volt az oedema-gyulladás (OE-I) mértéke, mint az 1. csoportnál. A 2. és a 4. csoport között az OE-I nem különbözött szignifikánsan, a 2. és 4. csoport OE-I-értékei szignifikánsan alacsonyabbak voltak, mint a 3. csoporté. A sérülés mérté­két tekintve (damage level score) nem volt szignifikáns kü­lönb­ség az 1., 2. és 3. csoport között; a 4. csoport eseté­ben a sérülés mértéke szignifikánsan alacso­nyabb volt, mint az 1. csoport esetén. Következtetések - A B12- és a D3-vitamin hatása között nem találtunk szignifikáns különbséget. A B12- és a D3-vitamin ideggyógyulást elősegítő hatása együttes alkal­mazás esetén szinergikusan érvényesül, ezért PNI után minél előbbi kombinált alkalmazásukat javasoljuk. ]

A szakorvosi konzultáció ha­gyományosan személyes találkozást je­le­nt. Napjainkban azonban a betegeknek nem kell feltétlenül bemenniük a rendelôbe azért, ha beszélni szeretnének az orvossal, hiszen számos új kommunikációs lehetôség is elterjedt már. Vizsgálatunk célja an­nak feltárása volt, mennyire jellemzô egy szakrendelôben az orvos és a beteg között a személyes találkozás mellett más lehetôségek (telefon, e-mail) igénybevétele. Fókuszcsoportos interjút vé­­geztünk egy budapesti szakrendelô szakorvosai és szakdolgozói körében, valamint mélyinterjút készítettünk az asszisztensek vezetôjével. A szakorvos és betege kö­zötti konzultáció többségében személyesen, a rendelôben zajlik, az asszisztens je­lenlétében, akinek a szerepe komplex és központi. Továbbá fontos eszköz a veze­tékes telefon, melyen a betegek rendelési idôben elérik az orvost vagy az asszisztenst. A mobiltelefon és az e-mail használata esetleges. A szakrendelô honlapja prak­tikus információkat közvetít a betegek felé. A ha­gyományos postai levél, szórólapok, kiadványok is jellemzôek a tájékoztatásban. Az orvosok véleménye meglehetôsen heterogén volt a betegek internethasználatáról és a betegekkel való online kapcsolattartásról. A felszereltség növelése mellett a technikai eszközök átgondolt, szervezett bevezetésével és használatával csökkenthetô lenne az egészségügyi szakemberek túlterheltsége.

Köszönjük, hogy újra belelapozott a Nővér folyóiratba. Évről évre arra törekszünk, hogy megfelelve a küldetési nyilatkozat elveinek, megismertessük Olvasóinkat az ápolást érintő tudományos munkákkal, vizsgálati eredményekkel.

A LAM-ban a Szerkesztõség ritkán, de legalábbis igen különös alkalmakból szokott önállóan megszólalni. Ha ezt mégis megtette, akkor annak mindig jelentõsége volt. Most azért ragadtunk tollat, mert a LAM az alapítása óta eltelt több mint egy évtized után egy újabb fordulóponthoz érkezett. Ugyanis most vehetik kezükbe a LAM olvasói az alapítás óta lényegében változatlan formában és szerkezetben megjelenõ utolsó számot.