Keresési eredmények

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Az inváziós spektrum prognosztikai jelentôsége glioblastomában

SZIVÓS László, VIRGA József, HORTOBÁGYI Tibor, ZAHUCZKY Gábor, URAY Iván, JENEI Adrienn, BOGNÁR László, ÁRKOSY Péter, KLEKNER Álmos

A glioblastoma a leggyakoribb központi idegrendszeri rosszindulatú daganat; sebészi kezelése a da­ganatok invazív jellegénél fogva nem lehetséges, onko­te­rá­piája pedig csupán szerény eredményeket hoz – a bete­gek átlagos teljes túlélése (OS) 16–24 hónap. A betegek egy része alig reagál az alkalmazott kezelésre; a klinikumban jelenleg nincs olyan prognosztikai vagy prediktív marker, ami segítené a betegek túlélésében tapasztalható jelentôs szórás érdemi feltérképezését és a kezelési algoritmus optimalizálását. Jelen kutatásban az invázióban sze­re­pet játszó extracelluláris mátrix (ECM-) molekulák expresszió­jának prognosztikai jelentôségét kívántuk meghatározni. Eltérô prognózisú betegcsoportokat létrehozva (A csoport OS < 16 hónap, B csoport OS > 16 hó­nap) vizsgáltuk meg glioblastomás betegek gyors­fa­gyasz­tott tu­mor­mintáiban a szakirodalom által jelenleg elismert mar­kerek (IDH1 mutációs és MGMT metilációs státusz) je­len­lé­tét, továbbá 46 inváziós ECM-molekula mRNS-szintjét. A DE KK Idegsebészeti Klinikán operált és az Onkológiai Klinikán utókezelt betegek klinikai adatai nem mutattak jelentôs különbségeket a túlélési adatokat (progressziómentes és teljes túlélés) és a reoperációs arányt leszámítva. Minden minta IDH vad típusú volt. Je­len­tôs különbség volt a jobb és a rosszabb túlélésû be­­te­gek kö­zött az MGMT promoter hipermetiláció arányá­ban (28,6% vs. 68,8%). Az inváziós ECM-molekulák expressziós mintá­zata, az inváziós spektrum szintén jelentôs különbséget mutatott; szignifikáns különbség mutatkozott az integrin β2, kadhe­rin-12, FLT4/VEGFR-3, verzikán molekulák expressziójá­ban. Az inváziós spektrum megbízhatóságát statisztikai osz­tályozóval tesztelve a módszer a minták 83,3%-át sorolta a megfelelô prognosztikai csoportba (PPÉ: 0,93). A különbözô túlélésû betegcsoportok összehasonlítása során a reoperációs arányban megfigyel­hetô különbség az irodalmi adatokkal összevágó tény. Az MGMT promoter metiláltságának vizsgálata hazai ­ újdonság, az eredmény az eddigi ismereteket megerôsítve sürgeti a vizsgálat rutinszerû bevezetését. Az inváziós spektrum vizsgálata többletinformációt ad a tumorról, prognosztikai markerként segíthet felismerni az ag­resszívabb tumorokat, továbbá felhívja a figyelmet az antiinvazív ágensek jövôbeni használatának szükségességére a GBM terápiájában.

Immunonkológia

2020. AUGUSZTUS 30.

Hírek

A tüdődaganatok közül a legagresszívebb típus a kissejtes tüdőrák, az ötéves várható túlélés bőven 10% alatt van. A kemoterápiás beavatkozások hosszú távon legtöbbször sikertelenek. Mivel a daganat immunogén, a nivolumabtól, illetve ipilimumabbal való kombinációjától várhatunk biztató eredményeket a CheckMate 331 és 451 vizsgálatok alapján.

Immunonkológia

2019. DECEMBER 01.

A nivolumab, a pembrolizumab és az atezolizumab összehasonlító vizsgálata NSCLC esetén

Az egyéb terápiás stratégiáktól eltérően az immunrendszer modulációja a hosszú túlélés lehetőségét kínálja tüdődaganat esetén, jól tolerálható biztonságossági profillal. Mind a programozott sejthalál-1 (PD-1), mind a programozott sejthalál ligand-1 (PD-L1) elleni antitestekkel, korai fázisokban végzett vizsgálatok előkezelt és nem szelektált betegeknél 20% körüli objektív választ igazoltak.

Immunonkológia

2019. DECEMBER 01.

Előrehaladott NSCLC kezelése immunellenőrzőpontgátlókkal vagy egyidejű kemoterápiával

A tüdődaganat a tumoros halálozás vezető oka. A tüdődaganatok 80-90%-a nem kissejtes típusú (NSCLC), ami az esetek többségében már áttétes formában kerül kimutatásra, ezért az ötéves túlélés csak 0% és 5% között mozog. Az immunellenőrzőpont-gátlók (ICI-k) bevezetésével nőtt az NSCLC-s, melanomás, urothelialis és vesecarcinomás betegek élettartama. Az NSCLC immunkezelésének alapjai az anti-PD-1 monoklonális antitestek (nivolumab, pembrolizumab), valamint az anti-PD-L1 atezolizumab és az anti-CTLA4 ipilimumab, de egyes vizsgálatokban a durvalumab, illetve a tremelimumab is szerepel.

Immunonkológia

2019. DECEMBER 01.

Kiújult és refrakter mycosis fungoides és Sézary-szindróma kezelése pembrolizumabbal

NAGYKÁLNAI Tamás

A mycosis fungoides (MF) és a Sézary-szindróma (SS) a cutan T-sejtes lymphomák (CTCL-ek) leggyakoribb altípusai. Előrehaladott MF-ben vagy SS-ben a betegség progresszíven romlik, és jelentősen megrövidül a várható teljes túlélés (OS). A jelenleg rendelkezésre álló szisztémás kezelések során kevesebb mint 50%-ban lehet választ kiváltani, ami ráadásul elég rövid időtartamú.

Immunonkológia

2019. DECEMBER 01.

Hosszú távú eredmények nem kissejtes tüdőrákban

SÓTÉR Szabolcs

Két évtizeddel ezelőtt a tüdőrák, különösen a lokálisan előrehaladott vagy metasztatizáló daganatok kezelése nem volt sikertörténet, csak pár hónapos túlélési előnyökért küzdöttünk az újabb generációs citotoxikus szerek megjelenésével. Az utóbbi egy évtized látványos változása, majd az elmúlt pár év újabb és újabb adatai szembetűnő fejlődést hoztak. Sikertörténet bontakozott ki a célzott kezelések területén, majd kisebb lemaradással az immunonkológiai szerek, az immunellenőrzőpont-gátló terápiák (ICI) bevezetésével az addig nem jól kezelhető betegcsoport túlélési esélyei is látványosan javultak.

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

Új lehetőségek a tüdőrák kezelésében

SZONDY Klára, BOGOS Krisztina

Az utóbbi években az onkológia területén hatalmas kutatás folyik és ennek eredményeként lényegesen hosszabb túlélést láthatunk az orvoslás ezen területén. A tüdőrák, ha nem is vált gyógyítható betegséggé, kezd a krónikus betegségek családjába tartozni. Mind a sebészeti bravúrok, mind a sztereotaxiás radioterápia és a gyógyszeres kezelésben bekövetkezett változások eredményeként ma már az áttétes tüdődaganatos betegcsoportban sem ritka az ötéves túlélés, relatíve hosszú progresszióig eltelt idő mellett. Nagy túlélési előnyt jelentett a korábbi, harmadik generációs citotoxikus kombinációk után a hozzáadott, érnövekedés- gátló (VEGF-gátló) maintenance kezelés vagy a folyamatos pemetrexed citotoxikus kemoterápia. Az első igazi áttörést, a hosszú progressziómentes túlélést a célzott kezelés hozta, amely ismert driver mutációk mellett bizonyult hatékonynak. A másik nagy eredményt, különösen az éveken át „mostoha” laphámsejtes karcinómánál, az immunterápia, az immunellenőrző pontok gátlása jelentette, amelynek hatékonysága adenocarcinomában is igazolódott. Számos kutatás folyik az immunterápia adjuváns, neoadjuváns, valamint kombinált alkalmazásával (akár sugárterápiával, akár citotoxikus kemoterápiával kombinálva).

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

Onkológiai kezelések speciális klinikai helyzetekben

FUTÓ Ildikó, HORVÁTH Dorottya Katalin, LANDHERR László

Az onkológiai ellátás még klinikailag jelentős társbetegségek hiányában is nagy kihívást jelent a páciensek és az egészségügyi személyzet számára. A rutin daganatellenes kezelést számos esetben árnyalják különleges élethelyzetek, mint például a terhesség vagy szervtranszplantáció. Az egyes onkoterápiás készítmények dozírozását tovább befolyásolhatja a károsodott vese- és májfunkció vagy a cukorbetegség. A tumoros betegségek prognózisának javulásával, a túlélés növekedésével egyre fontosabbá válik napjainkban a személyre szabott terápia, illetve a hosszú távú mellékhatások prevenciója, különösen a fenti nem mindennapi onkológiai helyzetekben. Jelen összefoglalóban az ESMO által, speciális klinikai helyzetekben ajánlott daganatellenes kezeléseket tekintjük át.

Gondolat

2019. DECEMBER 28.

A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Immunonkológia

2016. AUGUSZTUS 01.

A nivolumab és az everolimus összehasonlítása előrehaladott vesesejtes carcinomában

A PD-1 (programozott sejthalál 1) immunellenőrzőpont- gátló nivolumab a korábbi, kontrollt nem alkalmazó vizsgálatokban ígéretes eredményeket mutatott a teljes túlélés tekintetében előkezelt előrehaladott vesesejtes carcinomában. Ebben a randomizált, nyílt, fázis III. vizsgálatban a nivolumabot az everolimusszal hasonlították össze.