Ökológia

Szöveg nagyítása:

-
+

Immár 13. alkalommal Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia A felelősen gondolkodó és cselekvő emberek éves párbeszédén a fővédnökök – László Ervin világhírű filozófus, a Budapest Klub Alapítója, Juhász Árpád geológus, író és Demcsák Mária, a Magyar Fenntarthatósági Csúcs és az Üzleti etikai díj alapítója – november 17-én ismét összehívják a magyar társadalom és gazdaság felelőseit, az üzleti szektor képviselői mellett a tudomány, az oktatás, a kormányzat, a civil szervezetek felelős gondolkodóit és cselekvőit, hogy osszák meg tudásukat egymással! „Beszéljük meg, mit kell tennünk, hogy gyökeres fordulatot vegyen a nemzetek, emberek, a profittermelők gondolkodásmódja, értékrendje. Mert ahová most tartunk, az fenntarthatatlan!” – állítják felhívásukban. 13 éve minden évben, még a remény korszakában a tanácskozás előadói és résztvevői arról beszéltek, mit kell tennünk, hogy világunk fenntartható maradjon. Most, 2022-ben hirtelen minden a rossz forgatókönyv szerint alakult. Közelítünk a mindent magába szippantó globális káosz felé. Idén már nem arról kell szólnunk, mi mindent tehetünk a fenntarthatóságért, a normális emberi létezésért, a jövőért, a másikért. Már másról kell beszélnünk! Új paradigmákat, értékrendeket kell találnunk a régi, csődöt mondottak helyett. Nem működnek már a pénzre, a fogyasztásra, a profitnövelésre épülő paradigmák. A háború, a migráció, a pénzpiaci összeomlások, a klímát pusztító energia hatalommá válása, a jólét komfortjának zuhanása következett el. A klímakrízis és a társadalmi, gazdasági összeomlások közepette kell váltanunk, de sürgősen! Olyan egységes új paradigmákat kell találnunk, amikkel esély lenne az ember mint élőlény fennmaradására a földön és otthonaikban, az egyre instabilabb régi rendszerek összedőlésének lassítására, a háború eszkalálódásának megakadályozására, az energiaválság okozta sokkhelyzetből felállásra, a klímaváltozás ütemének megállítására, az éhező, otthontalan, menekülő tömegek otthonnal, élelemmel és vízzel ellátására. Mit, hogyan kell tennünk? Mit kell másképp csinálni az egyes embernek, a cégeknek azért, hogy a globális pénzügyi, gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek összeomlása közben olyan újat építsünk, mégpedig együtt, amiben a fenntartható fejlődés nem lesz veszélyben? Beszéljük meg! Várunk a Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2022 konferencián november 17-én. Helyszín Budapest. De távolról is követhető videón. Ott lesz velünk László Ervin, Ürge-Vorsatz Diána, Dinya László, Hetesi Zsolt, Juhász Árpád, Sipos Katalin és még sok előadó a legnagyobb gondolkodók közül és az üzleti szektor felelős vezetői közül. Részletes program és regisztráció: https://ppkonferencia.hu/magyar-fenntarthatosagi-csucs-2022

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Ökológia

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.