2011. AUGUSZTUS 15.
Újabb tanulmány mutatta ki, hogy egy egérvírus szerepet játszhat a krónikus fáradtság szindróma kialakulásában. A kevéssé ismert rendellenesség munkaképtelenséget, kimerültséget és rossz közérzetet okoz.
A Proceedings of the National Academy of Sciences online kiadásában megjelentetett tanulmányban az USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrzési Hivatala (FDA), a bostoni Brigham and Womens Kórház és az Országos Egészségügyi Intézet (NIH) kutatói az 1990-es években krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegektől begyűjtött vérminták felhasználásával 37 páciensből 32 esetében, vagyis 86,5 százalékban mutatták ki a vérben a rágcsáló-leukémiavírus-szerű vírus genetikai szekvenciáit.
A vírus nyomait ezzel szemben a 44 egészséges kontroll alanyból mindössze háromban fedezték fel. A kutatócsoport ezen kívül nyolc krónikus fáradtság szindrómában szenvedő betegből származó friss vérmintákat is vizsgált, akik közül hét esetben kimutatható volt a vírus.
Az Egyesült Államokban körülbelül egymillióan szenvednek krónikus fáradtság szindrómában. A rendellenesség hónapokig tartó rendkívüli kimerültséggel jár, amelyet az alvás sem enyhít, és fizikai tevékenység hatására súlyosbodik. A szindrómában szenvedők ízületi és izomfájdalmat, fejfájást, nyirokcsomó megnagyobbodást és torokfájást is tapasztalhatnak. Mindezek mellett még azzal is meg kell küzdeniük, hogy sokan nem hajlandók elismerni, hogy a krónikus fáradtság szindróma „valódi” betegség.
Egy tavaly októberi kutatás már kimutatta a xenotróp rágcsáló-leukémiavírusszerű vírus (XMRV) jelenlétét a szindrómában szenvedő betegekben. Ezt követően azonban négy másik kutatócsoportnak nem sikerült hasonló összefüggést találnia, ami csak még inkább összezavarta a betegeket.
A mostani kutatás azonban végre eloszlatja a betegséggel kapcsolatos, húsz éve uralkodó tévhiteket. Amint azonban ez a tudományos életben általában jellemző, minden válasz újabb és újabb kérdéseket vet fel, így az eredmény további kutatásokat tesz szükségessé.
Forrás: Medipress
Eredeti közlemény Detection of MLV-related virus gene sequences in blood of patients with chronic fatigue syndrome and healthy blood donors - PNAS.1006901107
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
Ideggyógyászati Szemle
Veleszületett metabolikus rendellenességgel diagnosztizált autista gyermekek2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A retina morfológiai változásai Parkinson-kóros betegek kétéves utánkövetése során]4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás