Hírvilág

Szócska: nem adom meg magam!

2011. SZEPTEMBER 01.

Jól teljesítet az E-alap, az egészségügyi ágazat elvégezte a Széll Kálmán Tervben rá kirótt kötelességeit, és a nehéz gazdasági helyzet ellenére továbbra is a folyamatban lévő struktúraátalakítás mentheti meg az egészségügyet. Mindezeket Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár mondta az Egészségügyi Önkormányzati Napok XV. kongresszusán, ahol az is kiderült, a fő kérdés nem az, hogy az önkormányzatok felügyelik-e a kórházakat vagy az állam.

Közületek vétettem, soha nem titkoltam a problémákat, vállaltam és tudtam, hogy a fenntarthatóság peremén lévő egészségügyet veszek át – nyitotta a régóta és sokat ismételt mondatokkal expozéját a szakpolitikus. Továbbá előre leszögezte azt is, nem hajlandó megadni magát és depressziósan kardjába dőlni, mert a túlélésre csak akkor van esély, „ha összeszedjük magunkat”.

Mindehhez a mások által kudarcra ítélt programokból és apró sikerekből merít erőt az államtitkár, szerinte ugyanis jó eredmény, hogy a rezidensek számára felkínált, 600 főre meghirdetett ösztöndíjprogramba 800 végzősből mindössze 140-en jelentkeztek, hiszen „ennyi lelket sikerült megmentenem”. (Mást mutatnak egyébként a Magyar Rezidenszövetség adatai, amely szerint a programba 124-en pályáztak eddig.)

Optimizmusra ad okot az is, hogy a gyógyító-megelőző kasszában a feszes gazdálkodásnak köszönhetően kevés növekedés van, és az E-alap a romló gazdasági helyzet ellenére sem szállt el. Amennyiben ez így marad, az év végéig lesz lehetőség némi kiigazításra az ágazatban, ráadásul a folyamatban lévő funkcióváltásban, integrációban és a közös közbeszerzésekben is vannak tartalékok. További 10 milliárdos pluszt jelentenek az Új Széchenyi Tervhez kapcsolódó programok.

Eddig egyedül az egészségügyi ágazat teljesítette a Széll Kálmán Tervben rá kirótt penzumokat – büszkélkedett az államtitkár, ahogyan azt is derűlátóan deklarálta, hogy a jövő évi költségvetés tervei szerint várhatóan az ez évihez közeli finanszírozás várható az ágazatban, sőt, némi növekményt könyvelhetnek majd el a népegészségügyi termékadó bevételeivel.

Őszintén szólt Szócska a humánerőforrás krízisről, amikor elmondta, hiába várják tőle, nem, hogy most azonnal, de az elkövetkezendő két évben sem tudja megoldani a problémát. Egyelőre csak a pótlékok emelését tudják biztosítani a korábban a népegészségügy fejlesztésére szánt népegészségügyi termékdíjból.

A kórházak államosítása körül zajló felszíni játszmát óvodás egymásra mutogatásnak tartja az államtitkár. A valóságban ez arról szól, hogy aki ma kijelenti, hogy „övé a kórház”, tulajdonképpen a beszállítóinak üzen: „folytatódhat tovább a mutyi, hozzám gyertek ezután is”. Arról, hogy a fekvőbeteg ellátás megyei szinten állami feladat lesz, az elvi döntés megszületett, a városi kórházakat illetően még nincs ilyen határozat.

Az önálló szakellátók fenntartói a jövőben is önkormányzatok lesznek, viszont olyan ösztönzőrendszer kidolgozásán dolgoznak az alap- és járóbeteg ellátás számára, amelynek célja a „beteg kórházon kívül tartása”.

Tovább folytatják tehát a Semmelweis Tervben meghatározott program végrehajtását. A térségi határokat a természetes betegmozgási adatok alapján húzták meg, míg kistérségben a többség helyben marad, az egyetemi központok környékén a lakosok 99 százaléka szintén nem utazik az ellátásért. A nagytérségi zónák kialakításánál a távolság-utazási idő optimalizálására törekednek, a kijelölt intézményeket a lakosság 97 százaléka 40 percen belül éri majd el. A progresszivitási szintek feladatait a szakmai kollégiumok tagozatai már kidolgozták.

Egyelőre nincs szó kórházbezárásokról, csak szerkezetváltásról, az elsődleges szempont ugyanis az, a beteg hol fér hozzá a különféle ellátási formákhoz – szögezte le Szócska Miklós. Ez bizonyos esetekben funkcióváltást, másutt erőforrás koncentrációt, vagy integrációt jelenet. Az elsőkörös átalakítási listán jelenleg 17 intézmény szerepel.

Kritikus szakaszba érkezett az eddig csak tervezett átalakítás, de a szakmai viták után egy elfogadható ellátórendszer állhat fel. Az államtitkár úgy fogalmazott, ő ugyan nem veszíti el a lélekjelenlétét, tiszta tudattal és nyugodtan próbál beszélni, de akkora a baj, hogy „ha most nem vagyunk képesek elkötelezni magunkat az átalakítások mellett, akkor vége van”.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-09-01

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma