Hírvilág

Nemzeti Rákellenes Nap - COVID idején se álljunk meg!

2021. ÁPRILIS 08.

Április 10-én immár 29. alkalommal tartják meg a Nemzeti Rákellenes Napot. A szervező Magyar Rákellenes Liga ismét emlékeztet arra, hogy a daganatos betegségek megelőzése jórészt a saját kezünkben van, és számos programot is kínál ehhez. Mindemellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a legfrissebb nemzetközi adatok szerint a 2020-as lezárások alatt 40%-al csökkent a diagnosztizált rákos esetek száma!

Magyarországon 1993. óta április 10-e a Nemzeti Rákellenes Nap, melynek szervezője a kezdetektől a Magyar Rákellenes Liga. (A dátum a hazai rákkutatás úttörőjének és az Országos Rákbizottság megalakítójának, Dollinger Gyulának a születésnapja.)

Az idei esemény szomorú apropója a több, mint egy éve tartó járványhelyzet, ami komoly nehézségeket okoz az egészségügyi ellátásban. Különösen igaz ez az egészségügyi ellátásra szorulókra, azon belül is a daganatos betegséggel küzdőkre.

A pandémiát megelőzően a daganatos betegségek egyes típusainál a halálozási arány stabilizálódott vagy éppen csökkenni kezdett. A daganatos betegek ellátása javult és egyre több kezelés vált elérhetővé, illetve a betegek is egyre nagyobb figyelmet fordítottak a megelőzésre és szűrésekre. A járvány azonban világszerte súlyosan hátráltatta (hátráltatja) a daganatos betegségek felderítését és megnehezítette, késleltette a kezeléseket.

Egy most megjelent tanulmány szerint egy megvizsgált olasz tartományban a 2020-as lezárások alatt 40%-kal csökkent a rákdiagnózisok száma a 2018-19. években mértekhez képest. A legnagyobb csökkenést a prosztata, a hólyag és a vastagbél daganatok esetében tapasztaltak, és ez sajnos nem azt jelenti, hogy megbetegedések száma ennyivel csökkent volna.

A British Medical Journal folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány pedig azt is kimutatta, hogy a daganatos betegségek kezelésének már 4 héttel történő késése is bizonyíthatóan növeli a halálozást! A kutatók összesen több mint 1,2 millió beteget érintő, 34 db tanulmány megvizsgálásával megállapították, hogy legalább 13 daganatkezelés típusnál, minden 4 hetes késlekedés, átlagosan 6-8 százalékos halálozás növekedéssel jár, de pl. a méhnyakrák adjuváns sugárterápiájának 4 hetes késése 23%-al növeli a mortalitást.

Részben a fenti, elkeserítő adatokra is válaszul az Európai Rákbetegek Szövetsége (European Cancer Patient Coalition) 3 pontban fogalmazta meg, hogy a daganatos betegek helyzetének javítása érdekében a kormányoknak mit kell megtenniük:
1. Gondoskodjanak arról, hogy a betegek biztonságosan hozzáférhessenek a diagnózishoz és a kezeléshez.
2. Határozzák meg a járvány daganatos ellátásra gyakorolt hatásait, és változtassanak úgy, hogy ezek a károk enyhüljenek.
3. Hosszútávon biztosítsák az erőforrásokat a megfelelő és biztonságos ellátásokra.

A kezdeményezést eddig már több mint 240 szervezet támogatta aláírásával, köztük a Magyar Rákellenes Liga is, az Európai Rákbetegek Szövetségének tagja.

Ami az egyéni felelősségvállalást illeti, az Európai Rákellenes Kódex segít nekünk abban, mit tehetünk a kockázat csökkentéséért. A mostani helyzetünkben ennek a legmegvalósíthatóbb formája a mozgás.

A Liga több pandémia-kompatibilis kezdeményezéssel is készül április 10-ére. 30 perces „közös” mozgásra – sétálásra, futásra, kirándulásra, rollerezésre, táncra, kerékpározásra vagy egyéb mozgásra – invitálnak mindenkit. Az eseményre mindenkit várnak, aki támogatni szeretné rákellenes programjaikat, a 30 perc mozgás 2020. április 10-én, szombaton, napközben bármikor teljesíthető. Annyit kérnek csupán, hogy mindenki egyedül, vagy csak a vele egy háztartásban élőkkel induljon útnak a járványügyi ajánlások figyelembevételével. Másfelől kérnek mindenkit, hogy regisztráljon, és tudassa, hogy ki(k)ért sétál, mozog!

A Magyar Rákellenes Liga Gödöllői Alapszervezete kezdeményezésére online jótékonysági edzésekre is sor kerül. A kezdeményezéssel országszerte minél többeket szeretnének rávenni arra, hogy otthoni, biztonságos körülmények között rendszeresen eddzenek szakszerű szakmai segítséggel úgy, hogy egy-egy edzésükkel saját egészségvédelmük mellett másokon is segítsenek. A Liga kiemelten fontos feladatnak tartja a Gödöllői Alapszervezet által végzett, a rák megelőzésére irányuló ifjúsági felvilágosító munkát, amellyel már nagyon korán megismerkedhetnek a fiatalok a rákbetegség jeleinek felismerésével, megelőzésével, az egészséges életmód és a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságával.

Forrás: Magyar Rákellenes Liga

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.