Hírvilág

Mindig kevesebbet keresnek a nők

2013. MÁRCIUS 07.


Magyarországon a nők átlagosan 21 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál - derül ki a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu internetes bérfelmérés legújabb kutatásából. A nemek közti bérkülönbség európai átlagban 17 százalék.

A csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérés szerint a férfiak bruttó átlagfizetése 255 000 forint, míg a nőké 210 500 forint.

Az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb differencia a 35-44 éves munkavállalóknál mutatkozik, valamint a diplomások és a magasabb pozíciók esetében.
A 45-54 éves korosztály esetében 25 százalék, a 35-44 évesek között pedig 26 százalék a differencia a két nem fizetése között. A legkisebb, 11 százalékos lemaradás a 24 év alatti, leginkább pályakezdő nőknél adódik, 34 éves kor alatt pedig átlagosan 18 százalék a különbség.

A diploma sem feltétlenül garancia az egyenlőségre: főiskolai végzettséggel ugyanis a gyengébbik nem képviselői 25 százalékkal, egyetemi diplomával pedig átlagosan 23 százalékkal alacsonyabb fizetésre számíthatnak. Az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél kisebb a különbség: érettségivel, szakközépiskolával a nők fizetési lemaradása 18-19 százalékos, míg az alapfokú végzettségűek esetében 21 százalék a nemek közötti bérkülönbség. A legkisebb, 12 százalékos különbség az OKJ-s papírokkal mutatkozik.

Nagyobbak az eltérések a pozíciószintek szerinti összehasonlításnál: míg a felsővezető nők átlagosan negyedével kevesebbet kapnak, mint a férfiak, addig a segédmunkásoknál csupán 5 százalék a különbség. A középvezetők esetében és a szolgáltatási szférán belül 16 százalék, az irodai dolgozóknál 10 százalék a különbség.

A felmérés eredményei szerint nem befolyásolja számottevően a nők diszkriminációját az sem, hogy milyen tulajdonban van a cég. A külföldi cégeknél 18 százalék, a belföldi tulajdonú munkaadóknál 19 százalék, állami alkalmazottként pedig átlagosan 21 százalék a differencia.

A bérkülönbséget az is befolyásolja, hogy egy adott szakmában melyik nem képviselői dolgoznak nagyobb arányban. Ahol a férfiak vannak többségben, ott az ő javukra magasabb az eltérés, ugyanakkor a főleg nők által betöltött pozíciókban, például bérszámfejtők, gyógyszerészeti laboránsok vagy egészségügyi nővérek esetében a női alkalmazottak fizetése magasabb a férfiakénál.



MTI 2013. március 7., csütörtök

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.