Középkori agysebészet
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Az Olaszország középső részén feltárt 1500 éves középkori temetőben talált emberi csontok alapján következtetni lehet a korabeli orvoslás módszereire. Az egymás közelébe temetett katonák koponyájából a tudósok megállapították, hogy csatabárdtól, vagy buzogánytól származó erős ütéseket élhettek túl.
A kutatók arra utaló nyomokat találtak a koponyák vizsgálata közben, hogy néhány katona tovább élt annak ellenére, hogy öt centis lyuk tátongott a koponyáján, a sérülés vélhetőleg egy bizánci buzogány ütésétől származott.
Az egyik koponyasérülés szélei simára csiszoltak és sehol nem töredezettek, amiből arra lehet következtetni, hogy az áldozat középkori agysebészetnek megfelelő kezelésben részesülhetett. Mauro Rubini, antropológus meglátása szerint a seb széleit valamilyen polírozó eszközzel csiszolhatták simára. Az időszámítás szerinti 500 és 700 közötti időszakból származó csontdarabon egyértelműen a gyógyulás jeleit lehet felfedezni, ami egyértelműen bizonyítja, hogy az áldozat nem halt meg azonnal a sérülés következtében.
Egy másik koponyán ék alakú horpadást fedeztek fel a kutatók, amely feltehetőleg egy fejszétől, vagy csatabárdtól származott. A nyomok alapján arra lehet következtetni, hogy ő is hosszú ideig élt még a sérülés után.
Egy harmadik katona már kevésbé volt szerencsés. A jelek szerint leprás volt, és egy kardvágásból származó hasíték húzódott végig a koponyáján. A tudósok szerint néhány órával a sérülés után meghallhatott, mert gyógyulásra utaló jeleket nem találtak. Valószínűleg leprásként ki volt közösítve a társadalomból, viszont harcolnia még kötelező volt. Rubini szerint az avar társadalom katonailag nem volt nagyon rugalmas, és bizonyos esetekben az egészségi állapotuktól függetlenül mindenkinek a harctérre kellett vonulnia.
A kutatás eredményeit a Journal of Archaeological Science című folyóiratban közölték.
Forrás: Medipress
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Gondolat
„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)
Hírvilág
A szüzesség kultúrtörténetében is találunk történelemhamisítást. Az infantilizált ember, a nemzés és halál összefüggéseiről beszélgettünk dr. Magyar László Andrással, a Semmelweis Orvostörténi Múzeum főigazgató-helyettesével.
Gondolat
Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...
Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.
2021-ben látszólag nem invenció a betegség, a járvány témája köré szervezni egy tudományos rendezvényt. Azonban a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete már évek óta tervezett egy betegség/egészség témájú konferenciát, amely végül idén szeptemberben tudott megvalósulni. Azt, hogy ez a téma nem csupán az utcán hever, hanem kultúratudományi szempontból is igen termékeny, a négynapos konferencia sokszínű programja bizonyította, a filológia és az irodalomtörténet mellett tudomány- és társadalomtörténeti (pl. várostörténeti), antropológiai, eszmetörténeti és teológiai szempontokat is megszólaltatva.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás