Hírvilág

Középkori agysebészet

2011. AUGUSZTUS 15.


Az Olaszország középső részén feltárt 1500 éves középkori temetőben talált emberi csontok alapján következtetni lehet a korabeli orvoslás módszereire. Az egymás közelébe temetett katonák koponyájából a tudósok megállapították, hogy csatabárdtól, vagy buzogánytól származó erős ütéseket élhettek túl.

A kutatók arra utaló nyomokat találtak a koponyák vizsgálata közben, hogy néhány katona tovább élt annak ellenére, hogy öt centis lyuk tátongott a koponyáján, a sérülés vélhetőleg egy bizánci buzogány ütésétől származott.

Az egyik koponyasérülés szélei simára csiszoltak és sehol nem töredezettek, amiből arra lehet következtetni, hogy az áldozat középkori agysebészetnek megfelelő kezelésben részesülhetett. Mauro Rubini, antropológus meglátása szerint a seb széleit valamilyen polírozó eszközzel csiszolhatták simára. Az időszámítás szerinti 500 és 700 közötti időszakból származó csontdarabon egyértelműen a gyógyulás jeleit lehet felfedezni, ami egyértelműen bizonyítja, hogy az áldozat nem halt meg azonnal a sérülés következtében.

Egy másik koponyán ék alakú horpadást fedeztek fel a kutatók, amely feltehetőleg egy fejszétől, vagy csatabárdtól származott. A nyomok alapján arra lehet következtetni, hogy ő is hosszú ideig élt még a sérülés után.

Egy harmadik katona már kevésbé volt szerencsés. A jelek szerint leprás volt, és egy kardvágásból származó hasíték húzódott végig a koponyáján. A tudósok szerint néhány órával a sérülés után meghallhatott, mert gyógyulásra utaló jeleket nem találtak. Valószínűleg leprásként ki volt közösítve a társadalomból, viszont harcolnia még kötelező volt. Rubini szerint az avar társadalom katonailag nem volt nagyon rugalmas, és bizonyos esetekben az egészségi állapotuktól függetlenül mindenkinek a harctérre kellett vonulnia.

A kutatás eredményeit a Journal of Archaeological Science című folyóiratban közölték.


Forrás: Medipress





HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Gondolat

Az emberiség öt nagy ostora

Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...

Gondolat

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Gondolat

Alexandriai Hüpatia

Akad történész, aki az ő halálával jelöli ki a klasszikus ókor végét, mások szerint pedig ettől a pillanattól egyértelmű Alexandria mint szellemi központ végső lehanyatlása.

Gondolat

Akaraterő újrafelfedezése

A szerzőpáros meglátása szerint a modern személyiségelméletek főleg strukturális mechanizmusokra épülnek, míg az akaraterő modellje „termodinamikai” szemléletű. Radikális felvetésük szerint az én-tudat is az önszabályozás érdekében jött létre, és az önszabályozás eszközeként érthető meg. Kifejtik, hogy az akaraterő okos és szisztematikus növelése jó beavatkozási pont lehet mind az egyén önfejlesztési kísérleteiben, mind pedig nevelési kérdésekben.