2011. AUGUSZTUS 15.
Múlt héten, a Vancouverben tartott hatodik „szakmai ellenőrzés és bio-medikális publikáció” nemzetközi konferencián, azt kérdezte Drummond Rennie a JAMA-tól, hogy „miért nincs több ilyen kutatásunk?”. Egy hosszú évekkel ezelőtt végzett kutatásra utalt, a nemek közötti hátrányos megkülönböztetésről a kutatásban.
Valóban, Vancouverben volt némi „déja vu” érzés. Több kutatás kell az érdekek konfliktusáról; arról, hogy ki a szerző és ki az, aki hozzájárult a kutatáshoz; a publikációs etikáról; a plágiumról; arról hogy milyen úton jutnak (vagy nem jutnak) a cikkek közlésre; és a kiadói egyoldalúságról, elfogultságról.
Úgy tűnik, hogy 20 év közös erőfeszítésével is csak csekély eredményt értek el a kiadók, és lapjaik. A vitáik - a vitáink - körben-járásnak tűnnek.
Ennek ellenére, volt sok üdvözlendő fejlemény is. A „szellem-szerzőség” gyakorlata csökkent. A recenziók minősége javult. A retorika (vagy pörgés és propaganda) a kutatás tiszteletreméltó tárgyává vált. Az adatok cseréje kiemelkedő és sürgős kérdés lett.
A vizsgálatok regisztrálása, és az adatbázisok tájékoztatása az eredményekről, fontos hozzájárulás a kutatások átláthatóságához.
Talán ezeknél is jobb hír, hogy a CONSORT állásfoglalás („CONsolidated Standards of Reporting Trials” Statement – Állásfoglalás a Vizsgálati Jelentések Egységes Standardjairól) megjelenése után jó tíz évvel prioritássá vált a kiadók számára a beszámolás a kutatásokról.
Ennek ellenére sajnos, a tudományos lapok általános minősége, és a szerkesztés minősége – néhány kivételtől eltekintve - statikussá vált, ha nem éppen romlott. A konferenciákon – nem Vancouverben – általában véletlenszerű (random) beavatkozások vizsgálatairól hallottunk.
Túl sok ismertetett munka leíró volt és a folyamatokról szólt. Túl keveset hallottunk a minőségről úgy, ahogy az a betegeknek és orvosoknak fontos, a szakmai ellenőrzés (peer review) és publikáció hatékonyságáról és az egészséghez és esélyegyenlőséghez való hozzájárulásukról.
A nyolcvanas évek óta Drummond Rennie vezeti a tudomány új és nagyon fontos területének a kialakítását. Hatalmas teljesítmény, de olyan terület és teljesítmény, amelyet mind a többi kiadó, mind a kutatók cserbenhagynak.
Szolgálatkészek, előzékenyek vagyunk azokkal az intézményekkel – folyóiratokkal és kiadókkal – amelyektől az akadémiai és lapkiadói karrierünk függ. Az egészségügyi rendszerek kritikus részei iránti közömbösség fájdalmas, és beszélhetnénk arról is, hogy mit akarunk velük kezdeni.
Forrás:The Lancet szerkesztőségi közleménye
The Lancet, Volume 374, Issue 9694, Page 950, 19 September 2009
Szemlézte: Házijogorvos , dr. Szatmári Marianna
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás