Javultak, vagy romlottak az orvosi folyóiratok?
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Múlt héten, a Vancouverben tartott hatodik „szakmai ellenőrzés és bio-medikális publikáció” nemzetközi konferencián, azt kérdezte Drummond Rennie a JAMA-tól, hogy „miért nincs több ilyen kutatásunk?”. Egy hosszú évekkel ezelőtt végzett kutatásra utalt, a nemek közötti hátrányos megkülönböztetésről a kutatásban. Valóban, Vancouverben volt némi „déja vu” érzés. Több kutatás kell az érdekek konfliktusáról; arról, hogy ki a szerző és ki az, aki hozzájárult a kutatáshoz; a publikációs etikáról; a plágiumról; arról hogy milyen úton jutnak (vagy nem jutnak) a cikkek közlésre; és a kiadói egyoldalúságról, elfogultságról. Úgy tűnik, hogy 20 év közös erőfeszítésével is csak csekély eredményt értek el a kiadók, és lapjaik. A vitáik - a vitáink - körben-járásnak tűnnek. Ennek ellenére, volt sok üdvözlendő fejlemény is. A „szellem-szerzőség” gyakorlata csökkent. A recenziók minősége javult. A retorika (vagy pörgés és propaganda) a kutatás tiszteletreméltó tárgyává vált. Az adatok cseréje kiemelkedő és sürgős kérdés lett. A vizsgálatok regisztrálása, és az adatbázisok tájékoztatása az eredményekről, fontos hozzájárulás a kutatások átláthatóságához. Talán ezeknél is jobb hír, hogy a CONSORT állásfoglalás („CONsolidated Standards of Reporting Trials” Statement – Állásfoglalás a Vizsgálati Jelentések Egységes Standardjairól) megjelenése után jó tíz évvel prioritássá vált a kiadók számára a beszámolás a kutatásokról. Ennek ellenére sajnos, a tudományos lapok általános minősége, és a szerkesztés minősége – néhány kivételtől eltekintve - statikussá vált, ha nem éppen romlott. A konferenciákon – nem Vancouverben – általában véletlenszerű (random) beavatkozások vizsgálatairól hallottunk. Túl sok ismertetett munka leíró volt és a folyamatokról szólt. Túl keveset hallottunk a minőségről úgy, ahogy az a betegeknek és orvosoknak fontos, a szakmai ellenőrzés (peer review) és publikáció hatékonyságáról és az egészséghez és esélyegyenlőséghez való hozzájárulásukról. A nyolcvanas évek óta Drummond Rennie vezeti a tudomány új és nagyon fontos területének a kialakítását. Hatalmas teljesítmény, de olyan terület és teljesítmény, amelyet mind a többi kiadó, mind a kutatók cserbenhagynak. Szolgálatkészek, előzékenyek vagyunk azokkal az intézményekkel – folyóiratokkal és kiadókkal – amelyektől az akadémiai és lapkiadói karrierünk függ. Az egészségügyi rendszerek kritikus részei iránti közömbösség fájdalmas, és beszélhetnénk arról is, hogy mit akarunk velük kezdeni. Forrás:The Lancet szerkesztőségi közleménye The Lancet, Volume 374, Issue 9694, Page 950, 19 September 2009 Szemlézte: Házijogorvos , dr. Szatmári Marianna
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás