Koszorúereik védelmében optimizmusra szólították fel egymást az egészségügy esetleges összeomlását illetően Mikola István ex-, és Székely Tamás jelenlegi egészségügyi miniszter. Székely Tamás ágazati miniszter meghallgatásának szándékával feltehetően a parlamenti ciklus utolsó egészségügyi bizottsági ülését hívta össze december 9-ére Kökény Mihály testületi elnök. Az Országgyűlés napirendje alapján ugyanis a tervek szerint december 14-én még elfogadják a mintegy tizennégy jogszabályt módosító egészségügyi salátatörvényt, a választások előtt azonban – februárban – feltehetően már csak két napra találkoznak a T. Házban a honatyák. Bár Mikola István ex-miniszter (Fidesz) szerint korai volna még búcsúzkodni, hiszen jó fél év van hátra, míg feláll az új kormány, miközben a kórházak jelzései alapján a tavaszi időszak túlélése is kérdéses lehet, a volt miniszter szerint ismét bebizonyosodott, hogy a finanszírozási kényszer nem tud megfelelő struktúrát kialakítani az egészségügyben. Mivel az ellátás biztonságáért a szaktárca, illetve egy személyben az egészségügyi miniszter felel, mit kívánnak tenni az ágazat strukturális, valamint morális és etikai válsága ellen? – kérdezte egyebek között. Székely Tamás újfent jelezte: a struktúra valóban nem feltétlenül alkalmazkodik a szükségletekhez. Az egészségbiztosító szerint jelenleg mintegy 4000 ágy lehet kihasználatlan, ezek felszámolása azonban nem feltétlenül kormányzati kérdés. Ezt megelőzően arról beszélt, hogy az Egészségbiztosítási Alap hiánya várhatóan 140 milliárd forint lesz. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az egészségügyben februárban zárolt 30 milliárd – amely a gyógyító-megelőző ellátásokat 13,5 milliárd forint elvonásával sújtotta – valójában csak 9 milliárd, hiszen az érdekképviseleti szervekkel kötött megállapodás értelmében 4,5 milliárdot még idén kifizetnek számukra. Azon későbbi képviselői kérdések válaszolva azonban, hogy miért nem szabadítják fel ezt a 9 milliárdot is, azt felelte, hogy a költségvetés hiánya nem növelhető tovább. Azokra a felvetésekre, hogy az E-Alap hiánya komoly tervezési hibákat takarhat, egyebek között jelezte, hogy az eredeti költségvetésben a bérrendezésnek is lett volna fedezete. Közben azonban a válság sok mindent felülírt. Az egészségügy forrásai jelenleg kétharmad-egyharmad arányban származnak járulékokból, illetve adókból; ez az arány jövőre 50-50 százalékra módosul. Az etikai ügyekre kitérve megjegyezte: 2009-ben az Országos Etikai Tanács 93 ügyet tárgyalt. Ezek közül 34-et fejeztek be, s két esetben per indult. A miniszter az európai uniós források felhasználását meghallgatásán viszonylag jónak minősítette. Legrosszabbul a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) áll, amelynek egyenlőre csupán 76,7 %-át kötötték le pályázatokkal. Azokra a felvetésekre, amelyek az egészségügy összeomlásával fenyegetnek, Székely Tamás azt mondta: a rendszer szerinte akkor omlik össze, ha a következő kormány mindazt az adó- és járulékcsökkentést megvalósítja, amelyre ígéretet tett. Erre ajánlott optimizmust Mikola István Székely Tamás koszorúereinek védelmében, majd a jelenlegi miniszter ajánlotta számára ugyanezt, ugyanezért. Mint Kökény Mihály figyelmeztetett: a teremben már a kampány szelleme lebeg. k. a.