Hírvilág

Az emlőrák felismerése és kezelése a koronavírus járvány idején is létfontosságú

2021. MÁRCIUS 02.

Magyarországon megközelítően 8000 új emlőrákos esetet regisztrálnak évente . Az új páciensek egy részénél már a betegség előrehaladott állapotát diagnosztizálják, amikor a mellben kialakult daganat már átterjedt a test más részeire is.

A korai szakaszban felismert melldaganatok többsége gyógyítható, ehhez azonban nélkülözhetetlen a rendszeres önvizsgálat és a szűréseken történő rendszeres részvétel, valamint az orvos azonnali felkeresése, amennyiben valaki gyanús elváltozást tapasztal magán.

Ilyen elváltozás lehet például a mellben vagy hónaljban tapintható csomó vagy göb, az emlőbimbó indokolatlan váladékozása, bőrmegvastagodás, behúzódás vagy narancsbőr a mell területén, az emlőbimbó behúzódása vagy befordulása, duzzanat, gyulladás, bőrpír, alak- vagy méretbeli változás az eddigihez képest, szokatlan, nem múló fájdalom vagy viszketés.


„A koronavírus-járvány valószínűleg sokunkban keltett félelmet vagy bizonytalanságot, de emiatt a szűrésektől és kezelésektől való távolmaradás nem indokolt. A bevezetett és mára bejáratott járványhelyzetre vonatkozó megelőzési protokollok mellett biztonságos az ellátás az egészségügyi intézményekben. Továbbra is fontos célunk, hogy az emlőrákos betegek időben megkapják a megfelelő kezelést és ellátást. Ezért arra kérünk mindenkit, hogy ha kapott behívólevelet, jelenjen meg a mammográfiás szűrővizsgálaton. Ha emlődaganatra utaló jeleket fedez fel magán, ne halogassa és forduljon orvoshoz, ha pedig kezelés alatt áll, akkor maradjon kapcsolatban a kezelőorvosával és folytassa a terápiáját” – mondta Dr. Boér Katalin PhD, a Szent Margit Kórház Onkológia osztályvezető főorvosa, belgyógyász és klinikai onkológus szakorvos.

A szervezett népegészségügyi szűrővizsgálatok keretén belül a 45 és 65 év közötti nők kétévente névre szóló mammográfiás szűrővizsgálatra szóló meghívót kapnak postán. Abban az esetben, ha valaki ebbe a korosztályba tartozik, de nem kapott meghívólevelet és magánellátás keretében sem vett részt 2 éven belül szűrésen vagy diagnosztikai vizsgálaton, akkor erősen ajánlott a szűrésen való jelentkezés.
A KSH 2020. októberben publikált adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a 35-64 év közötti nők közel 40 százaléka soha, vagy több, mint három éve járt utoljára emlőszűrésen.

Az, hogy jelen helyzetben valaki halogatja a szűrővizsgálatot, vagy az orvos felkeresését, egyrészt érthető reakció, másrészről azonban nagyon fontos megérteni, hogy a mellrák bármikor kialakulhat. A szűrés célja, hogy a daganatot a lehető legkorábbi stádiumban diagnosztizálják, ezzel is javítva a gyógyulás esélyeit.

„Tapasztalatom alapján a mellrákszűrés mindenkinél okoz bizonyos stresszt, különösen igaz ez azokra, akiknek a családjában vagy környezetében előfordult a betegség. Igaz, hogy bármikor találhatnak elváltozást, de a szűrés célja éppen az, hogy minél korábban, ideális esetben a tünetek megjelenése előtt derüljön fény a mell daganatos megbetegedésére és minél korábban elkezdődhessen a betegség kezelése” – tette hozzá Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke.

A rendszeres szűrés mellett a már felismert mellrák kezelése is létfontosságú. Ma már a sebészeti beavatkozás, a sugár- és kemoterápia, a hormonterápia mellett ún. célzottan ható gyógyszerek is elérhetőek a betegség gyógyítására.

A NEAK által publikált adatok alapján 2019-ben hazánkban rosszindulatú emlődaganat miatt összesen 73 553 beteg részesült közfinanszírozott járó-, illetve fekvőbeteg-szakellátásban, ez az adat az elmúlt tíz évben folyamatos emelkedést mutat. A statisztika alapján a betegek 99,7 százaléka járóbetegként is részesült valamilyen ellátásban, így feltételezhető, hogy nem az új betegek száma, hanem a betegség túlélési ideje növekszik, amiben az alkalmazott korszerű onkológiai kezelések hatékonysága , valamint az is szerepet játszhat, hogy a tünetmentes páciensek a betegszervezetek hatására tudatosabban vesznek részt a kontroll vizsgálatokon.

Az emlőrák miatt kezelés alatt álló páciensek esetében a koronavírus fertőzés nagyobb kockázatot jelenthet, ezért részükről nagyobb odafigyelés szükséges a mindennapokban és az egészségügyi intézmények felkeresésekor. Az áttétes emlőrák esetében amellett, hogy a daganat megterheli a szervezetet, a kemoterápia és bizonyos célzott terápiák esetenként átmenetileg gyengíthetik az immunrendszert. Az áttétes emlőrák esetében a tüdőáttétek fennállása pl. súlyosbíthat egy esetleges koronavírus fertőzést.

Ugyanakkor az egészségügyi intézmények által hozott járványügyi intézkedések és az alapvető higiénés előírások betartásával az esetleges fertőzés veszélye jelentősen csökkenthető és nem összemérhető a szűrés, illetve a már megkezdett kezelés által elérhető egészségügyi előnnyel.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) főbb ajánlásai a fertőzés veszélyének csökkentésére az orrot és szájat takaró maszk szabályos viselését, a tömegek, rosszul szellőztetett helyiségek és betegekkel való érintkezés elkerülését, valamint a rendszeres kézmosást tartalmazzák.

Az emlőrák miatt kezelés alatt álló páciensek esetében kifejezetten fontos, hogy tartsák a kapcsolatot a háziorvosukkal és az onkológussal. Ma már igénybe vehetik a betegek az onkológiában széleskörben alkalmazott telemedicinális ellátás lehetőségeit, melyekkel esetenként elkerülhetőek a személyes megjelenések. Lehetőleg csak előzetesen egyeztetett időpontra induljanak el az egészségügyi intézménybe.

P3 szám: HU2102231888
Lezárás dátuma: 2021.02.23.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma