Többen akarnak változtatni az életmódjukon, mint ahányan teljesen leszokni a dohányzásról, őket pedig szintén minden eszközzel támogatni kell a céljaik elérésében – mondta dr. Toldy-Schedel Emil, a Magyar Ártalomcsökkentő Egyesület elnöke a „Minden lépés számít” elnevezésű kerekasztal-beszélgetésen. Az Élhető Hazánkért Társadalmi Mozgalom által szervezett online esemény résztvevői abban mind egyetértettek, hogy a hosszú távon is fenntartható, kevesebb ártalommal járó életmód fontosabb, mint a nagyobb bicepsz, a radikális fogyás vagy a túlzó célok, és az azok elérhetetlensége miatti kudarc könnyen elkedvetlenítheti az életmódváltás mellett elkötelezett embert. Éppen ezért kitartó, apró lépésékkel sokszor nagyobb és jobb eredményt érhetünk el. Az /Élhető Hazánkért Társadalmi Mozgalom november 18-án, a Füstmentes Világnap alkalmából tartott kerekasztal-beszélgetést, valamint azon apropóból, hogy a mozgalom csatlakozott a #MindenLépésSzámít elnevezésű kihíváshoz. A beszélgetést a Facebookon lehetett nyomon követni, illetve itt lehet utólag is megtekinteni. Az eseményen ismert emberek és szakértők – dr. Bagi Renáta pszichológus, Csősz Boglárka színész, üzletasszony, az ENSZ nőjogi szervezetének nagykövete, dr. Halmy Eszter, az Elhízástudományi Társaság elnöke, dr. Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója, a Magyar Ártalomcsökkentő Egyesület elnöke, dr. Kiss Gergely háromszoros olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó és dr. Petke Zsolt pszichiáter-addiktológus – vettek részt, osztották meg gondolataikat az életmódváltás nehézségeiről. Volt, aki épp a karantén alatt kezdett el sportolni A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedéseknek az elmúlt évben ellentmondásos következményei voltak. Egyfelől kétségtelen, hogy növekedett az alkoholfogyasztás, megjelent a „karanténháj”, vagyis sokan felszedtek magukra néhány kilót a bezártság miatti tespedtségben, másfelől azonban kimutathatóan többen kezdtek el sportolni, kirándulni. Kiss Gergely szerint sok ezer olyan ember van ma Magyarországon, akik a profi sportolókat megközelítő rendszerességgel edzenek, és már-már a teljesítményük is hasonló. Vagyis voltak olyanok, akikből a bezártság a mozgás, az életmódváltás iránti igényt hozta elő, mások – sajnos ők voltak többen – inkább elhagyták magukat. Közösségben könnyebb az életmódváltás Dr. Petke Zsolt szerint az életmódváltásra való hajlandóságban a genetika, a szülői minta és a környezet egyaránt szerepet játszik, bár aláhúzta: az egyéni döntés képes felülírni a hajlamosító tényezőket. Dr. Toldy-Schedel Emil a közösség szerepét hangsúlyozta. Szerinte Magyarországon hiányoznak az országosan működő és betegek tömegeit megmozgatni képes betegszervezetek, melyek a betegek speciális érdekrendszerét képviselik a finanszírozókkal, a gyártókkal, az orvosokkal összhangban, vagy esetenként azokkal szemben is. Dr. Bagi Renáta szerint az első lépés az, hogy fejben felkészüljünk a váltásra, hogy megtaláljuk azt a dolgot az életmódváltásban, ami örömet, megelégedettséget okoz, mert a váltás csak így tud tartóssá és fenntarthatóvá válni. Reális célok az egészség érdekében Dr. Toldy-Schedel Emil hangsúlyozta: a dohányzásról rendkívül nehéz leszokni, éppen ezért erre csak kevesen képesek. Ezzel szemben jóval többen vannak azok, akik szeretnének változtatni, de nem képesek egyik napról a másikra elhagyni a rossz szokást – őket hiba lenne elkedvetleníteni a „mindent vagy semmit” hozzáállás erőltetésével. Bár a leszokásnál kétségtelenül nincs jobb, hiszen csak így kerülhetjük el a dohányzással járó betegségeket, fontos, hogy ezeket az embereket sem szabad magukra hagyni, támogatni kell őket minden eszközzel és adott esetben akár a kevésbé káros alternatívák megismertetése is segítség lehet azoknál, akiknél a teljes leszokás egyértelműen lehetetlen. A beszélgetés résztvevői között egyetértés volt abban, hogy az életmódváltás célja mindig a testi és a mentális egészség elérése: vagyis nem egy közvetlen cél, mint például a fogyás, vagy valamiféle sportteljesítmény elérése. Ha ugyanis kizárólag ezekre koncentrálunk, könnyen érhet bennünket kudarcélmény, ami visszavetheti a motivációt. Érdemesebb inkább fokozatos és reális célokat kitűzni, amelyek közelebb visznek bennünket a hosszú távon is fenntartható kiegyensúlyozott élethez. A beszélgetés moderátora, Kende-Hofherr Krisztina ezzel kapcsolatban az Élhető Hazánkért Társadalmi Mozgalom szlogenjét, a beszélgetés címét idézte fel: minden lépés számít! Dr. Halmy Eszter arra hívta fel a figyelmet, hogy még mindig mintegy 1 milliárd ember dohányzik a Földön, és 3 milliárd ember túlsúlyos. Az, aki egyszerre dohányzik és túlsúlyos, kétszer nagyobb eséllyel lesz idejekorán halálos betegség áldozata, mint egészségesebb embertársai. Elveszett életévekben mérhető e két tényező hatása. A szakember szerint csak akkor lehet érdemi előrelépést elérni, ha sok egyéb területen – így például az alkohol- és szerfogyasztás, az alvásidő vagy a mozgás területén – is sikerül pozitív irányú változást, és ezzel hosszú távú életmódváltást előidézni.