Gondolat

Charcot munkássága

2012. NOVEMBER 30.


Jean-Martin Charcot (Párizs,1825. november 29. – Morvan, Burgundia,1893.augusztus 16.) francia neurológus az anatómiai patológia professzora volt; a „francia neurológia szülőatyjának, és a neurológia világa egyik úttörőjének” is szokták nevezni.

Tevékenysége megalapozta a neurológia és a pszichológia és fejlődő területeit.
Jean Martin Charcot 1853-ban szerzett orvosi diplomát, 1861-93 között a párizsi egyetem professzora volt és a Salpétriére-kórházban dolgozott.

Itt alapította meg intézetét, melyben 33 évig dolgozott, s amely a kor legnagyobb európai ideggyógyászati klinikája lett. Legfőbb területén, a neurológiában számos korszakos jelentőségű megfigyelést tett. Ő írta le például először a korábbi mefigyelésekre és saját rtapasztalataira alapozva a sclerosis multiplexet. Ennek három jelét, az akaratlan szemmozgást, a remegést és a telegrafikus beszédet triásznak hívta. Charcot kutatta az agy különböző területeinek funkcióit is, és az artériák szerepét a
cerebrális vérzésben. Jelentős megfigyelései szerepet játszottak a Parkinson-kór megítélésében is, és leírta at ataxia tünetegyüttesét is, melyet amelyet a gerincvelő hátsó kötegeinek, valamint az érző idegtörzseknek a pusztulása okoz.
Számos tanítványa közül kiemelkedik Sigmund Freud. Charcot a hisztéria testi okait elemezve jutott a hipnózis gyógymódként történő felhasználásáig
A hisztéria szervi okait kutatva hipnózist alkalmazott, s ez felkeltette Freud érdeklődését a neurózis pszichés okai iránt.

Ő írta le elsőnek Charcot-betegséget, melyet a járási ataxia és egyebek hoznak létre. Úttörő kutatásokat végzett a cerebrális lokációval, az egyes idegrendszeri tevékenységekért felelős agyi területek meghatározásával kapcsolatban.
Felfedezte az agyat ellátó kis artériák tágulatát, és kimutatta szerepüket az agyvérzés kialakulásában. Szakíróként is jelentős tevékenységet végzett.
Habár klinikai neurológusként is jelentőset alkotott, az utókor számára pszichiátriai kutatásairól ismert, a hisztéria és hipnózis terén végzett munkásságát tartják jelentősnek. Charcot úgy vélte, hisztéria neurológiai betegség. Később szakmai vitába keveredett a hipnózis kapcsán a vezető neurológussal, Hippolyte Bernheimmmel. A vita maga sokat ártott a hipnózis tudományos elfogadásának.

Charcot hamarosan a leghíresebb francia orvossá vált, akinek hírnevét jelentős tanítványok öregbítették: Sigmund Freud mellet, Joseph Babinski, Pierre Janet,William James, Pierre Marie, Albert Londe, Charles-Joseph Bouchard, Georges Gilles de la Tourette, Alfred Binet ésAlbert Pitres is tanítványai közé tartozott. Charcot a Tourette szindrómát Georges Gilles de la Tourette nevű tanítványa tiszteletére nevezte el.

NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Gondolat

Paracelsus Magyarországon 24 igaz történet

Dr. Magyar László András orvostörténész, író és műfordító munkássága kiválóan illusztrálja, milyen szerteágazó és sokszínű kutatásokat folytathat az, aki az orvostörténet iránt érdeklődik. Könyveinek, ismeretterjesztő és szaktanulmányainak, valamint fordításainak köszönhetően betekintést nyerhettünk – hogy csak néhány példát említsünk – a démonológiába, a kísértettanba, a régmúlt idők gyógymódjaiba, megismerhettük a régi orvosi eszközöket, a görög dietetikát, valamint azt, hogy mit gondolt a 16-17. század embere a házastársi kötelességről.

Klinikum

Ünnepi beszéd

Nemes és szép, ugyanakkor nehéz feladat tisztelegni Semmelweis Ignác emléke előtt.

Agykutatás

Az orvosi kender

"Az endokannabinoid rendszer befolyásolása terápiás hatású lehet szinte valamennyi emberi betegségben" írta Pacher Pál és Kúnos György egy nemrég megjelent áttekintő közleményében. Egy civil szervezet 2016 júniusában megrendezte az első magyar gyógyászati kannabisz konferenciát.