Gondolat

Charcot munkássága

2012. NOVEMBER 30.


Jean-Martin Charcot (Párizs,1825. november 29. – Morvan, Burgundia,1893.augusztus 16.) francia neurológus az anatómiai patológia professzora volt; a „francia neurológia szülőatyjának, és a neurológia világa egyik úttörőjének” is szokták nevezni.

Tevékenysége megalapozta a neurológia és a pszichológia és fejlődő területeit.
Jean Martin Charcot 1853-ban szerzett orvosi diplomát, 1861-93 között a párizsi egyetem professzora volt és a Salpétriére-kórházban dolgozott.

Itt alapította meg intézetét, melyben 33 évig dolgozott, s amely a kor legnagyobb európai ideggyógyászati klinikája lett. Legfőbb területén, a neurológiában számos korszakos jelentőségű megfigyelést tett. Ő írta le például először a korábbi mefigyelésekre és saját rtapasztalataira alapozva a sclerosis multiplexet. Ennek három jelét, az akaratlan szemmozgást, a remegést és a telegrafikus beszédet triásznak hívta. Charcot kutatta az agy különböző területeinek funkcióit is, és az artériák szerepét a
cerebrális vérzésben. Jelentős megfigyelései szerepet játszottak a Parkinson-kór megítélésében is, és leírta at ataxia tünetegyüttesét is, melyet amelyet a gerincvelő hátsó kötegeinek, valamint az érző idegtörzseknek a pusztulása okoz.
Számos tanítványa közül kiemelkedik Sigmund Freud. Charcot a hisztéria testi okait elemezve jutott a hipnózis gyógymódként történő felhasználásáig
A hisztéria szervi okait kutatva hipnózist alkalmazott, s ez felkeltette Freud érdeklődését a neurózis pszichés okai iránt.

Ő írta le elsőnek Charcot-betegséget, melyet a járási ataxia és egyebek hoznak létre. Úttörő kutatásokat végzett a cerebrális lokációval, az egyes idegrendszeri tevékenységekért felelős agyi területek meghatározásával kapcsolatban.
Felfedezte az agyat ellátó kis artériák tágulatát, és kimutatta szerepüket az agyvérzés kialakulásában. Szakíróként is jelentős tevékenységet végzett.
Habár klinikai neurológusként is jelentőset alkotott, az utókor számára pszichiátriai kutatásairól ismert, a hisztéria és hipnózis terén végzett munkásságát tartják jelentősnek. Charcot úgy vélte, hisztéria neurológiai betegség. Később szakmai vitába keveredett a hipnózis kapcsán a vezető neurológussal, Hippolyte Bernheimmmel. A vita maga sokat ártott a hipnózis tudományos elfogadásának.

Charcot hamarosan a leghíresebb francia orvossá vált, akinek hírnevét jelentős tanítványok öregbítették: Sigmund Freud mellet, Joseph Babinski, Pierre Janet,William James, Pierre Marie, Albert Londe, Charles-Joseph Bouchard, Georges Gilles de la Tourette, Alfred Binet ésAlbert Pitres is tanítványai közé tartozott. Charcot a Tourette szindrómát Georges Gilles de la Tourette nevű tanítványa tiszteletére nevezte el.

NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Agykutatás

Az orvosi kender

"Az endokannabinoid rendszer befolyásolása terápiás hatású lehet szinte valamennyi emberi betegségben" írta Pacher Pál és Kúnos György egy nemrég megjelent áttekintő közleményében. Egy civil szervezet 2016 júniusában megrendezte az első magyar gyógyászati kannabisz konferenciát.

Gondolat

Nem tükörkép hasonmások Az ikrek világa

FAZEKAS Erzsébet

Az iker-testvérek számát 125 millióra becsülik a világon. Statisztikák szerint minden 333 szülésre esik egy olyan, amikor egy terhesség után két baba jön világra.

Klinikum

Vajon megváltozik-e az agyunk különböző behatásokra?

HALÁSZ Péter

Ma már nincsenek egyértelmű határok a korábban „funkcionális”-ként és „organikus”(strukturális) -ként elkülönített jelenségek között, és egyre inkább el kell fogadnunk a test és lélek oda-vissza kölcsönhatását az „interakcionalizmus”-t, ahogy Karl Popper nevezte...