Gondolat

A baloldali könyvkiadó: Cserépfalvi

2015. JÚLIUS 27.

Gazdálkodó családban született a Borsod megyei Cserépfalun. Családneve eredetileg Deutsch volt, ezt azonban 1918-ban megváltoztatta, felvette szülőfaluja nevét. 1918-ban az egri főreáliskolában érettségizett, majd Pestre költözött, és két éven keresztül az orvostudományi kar hallgatója volt. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején részt vett a Vörös Hadsereg északi hadjáratában, majd a bukás után néhány hónapig Kassán bujkált. 1920 és 1923 között alkalmi munkákból tartotta fenn magát, szabadidejében pedig franciául tanult.

1923-ban Párizsba ment, ahol közgazdaságtant és jogot tanult, mellette különböző munkákat végzett, a lóversenytéri istállóban lovakat csutakolt, és az Hachette könyvkiadó raktárában anyagmozgatóként is dolgozott. Itt 1926-ban kézirat-előkészítő lett, majd egy év múlva a kiadó külföldi szállításokkal foglalkozó vállalatának munkatársa. Ilyen minőségében sokat utazott, többször járt Magyarországon is, ám a hazatérés gondolata nem foglalkoztatta. Párizsban találkozott József Attilával, akinek lénye és alkotói zsenije teljesen elvarázsolta. A költő ismertette össze Cserépfalvit a Párizsban élő írókkal, költőkkel, és keltette fel benne az irodalmi érdeklődést, és ő beszélte rá arra is, hogy térjen vissza Magyarországra. 1928-ban Cserépfalvi visszatért Budapestre, és az Hachette magyarországi képviseletének vezetője lett. 1929-ben a Váci utcában megnyitotta a Libraire francaise elnevezésű francia könyvesboltot, ahol kizárólag francia nyelvű könyveket és folyóiratokat árusított.

Közben az akkori magyar irodalom ismert alakjaival is jó kapcsolatot épített ki, s elsősorban József Attila, Kassák és Németh Andor rábeszélte arra, hogy legyen a fiatal irodalmárok kiadója. Cserépfalvi erre a felkérésre nem tudott és nem is akart nemet mondani, s a francia könyv- és folyóirat behozatala elegendő tőkét is nyújtott 1931-ben a saját könyvkiadó és könyvkereskedés létrehozására.

A Cserépfalvi Kiadó első kiadványa egy négykötetes francia szakácskönyv volt, amelyet nem sokkal később az első regény, Malraux Emberi sorsok című munkája követett, 1935-től pedig a magyar könyvek egyik legfontosabb kiadója lett. 1936-ban itt jelent meg József Attila Nagyon fáj című kötete, amely azonban csak száz példányban kelt el, ám a halála után kiadott gyűjteményes kötet már több ezer példányban fogyott el. Cserépfalvinál jelentek meg igen értékes szociográfiai munkák is, így Szabó Zoltán A tardi helyzet, illetve Kovács Imre A néma forradalom című műve, amely kiváltotta a hatalom rosszallását.
Cserépfalvi nem titkoltan baloldali érzelmű ember volt, és sok olyan művet is kiadott, amelyet elkoboztak, André Gide Utazás a Szovjetunióba című könyvéért pedig perbe is fogták.

Ugyanakkor törekedett az irodalmi életet megosztó urbánus és népies vita lecsendesítésére, a két irány összehangolására, így szívesen ráállt a József Attila és Ignotus szerkesztette Szép Szó című folyóirat kiadására is. A kiadó irodalmi bravúrja volt Solohov Csendes Donjának kiadása, ami a cenzúra kijátszása, a hiteles szövegért való küzdelem után szintén a bíróságnál végződött.
1942-ben Cserépfalvit, Bálint Györgyöt és Kovács Imrét a katonai hírszerzés hűtlenség vádjával letartóztatta és börtönbe zárta. Kilenc hónap után a vád alaptalansága miatt kiengedték őket. 1944 márciusa, a német megszállás után Cserépfalvi hamis papírokkal bujkált, olyan jól elmaszkírozta magát, hogy legjobb barátai sem ismertek rá.
A háború után egy ideig a Szikra Kiadó vezetője volt, majd 1946-ban a Könyvkiadók és Kereskedők Egyesületének elnöke lett.

Közben újjászervezte saját kiadóját is, amelyet azonban 1949-ben Révai József utasítására felszámoltak. Cserépfalvi ekkor teljesen visszavonult, és hat évig csak méhészkedett. 1955-ben visszatért a könyvekhez, a Corvina Idegennyelvű Kiadó igazgatója lett. Innen 1963-ban a Könyvkiadók és Könyvterjesztők Tájékoztató Központjának vezetői székébe került, és 1967-es nyugdíjazásáig itt is maradt.
1982-ben jelent meg az Egy könyvkiadó feljegyzései című munkája, amelynek az 1945 és 1963 közötti időszakot felölelő folytatása 1989-ben került az olvasók elé. Ugyanebben az évben újjászervezte a Cserépfalvi Könyvkiadót, amely ismét számos igen értékes, színvonalas mű kiadásával lépett az olvasók elé.

1991 májusában Cserépfalvi Imrét életművéért a Magyar Köztársaság Zászlórendjével tüntették ki. Nem sokkal később, 1991. június 22-én Cserépfalvi hosszas betegeskedés után meghalt. Szülőhelyén 1998-ban emlékszobát avattak tiszteletére.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Gondolat

Gyömrői Edit – pszichoanalízisen innen és túl

Hosszú életútja végigkísérte a 20. századot, pályáját rekordmennyiségű lakóhely-, nyelv-, név- és szakmaváltás kísérte.

Klinikum

Gyermekreumatológiai panaszok, tünetek értékelése szakdolgozói szemmel - A Figyelő 2015;2

SZABÓ Brigitta

A betegelőjegyzést végző szakdolgozó felelőssége nagy, mivel a beteg, illetve a szülő elmondása alapján kell döntenie az ellátandó eset sürgősségéről. A bemutatott célzott kérdésekkel nagy biztonsággal eldönthető, hogy melyik beteg igényel soron kívüli ellátást és ki az, aki kivárhatja a szokásos előjegyzési időt.

Gondolat

A terápiák társadalmától a teremtő vágyakig

Gerevich doktor sokrétű érdeklődési körére világít rá a jelen kötet tanulmányainak sokszínűsége a szakmán és annak határterületein belül és azon túl, továbbá azt is ábrázolja, hogy a pszichiátria és a pszichológia tudománya mennyire átszövi a hétköznapjainkat is és jelen van az élet minden területén, legyen szó pszichiátriai kórképek gyógyításáról vagy az ezirányú kutatómunkáról, esetleg éppen arról, hogy vajon hol a határ az egészséges és a beteg psziché között, mi jelent már devianciát vagy fogadható el a normalitás keretein belül.