Fenntarthatóság

Korallfehéredés az ausztráliai Nagy-korallzátony legészakibb részén

2016. MÁRCIUS 22.

A legmagasabb szintre emelték a hét végén a korallfehéredés miatti riasztást az ausztráliai Nagy-korallzátony legészakibb részén.

A világ legnagyobb koralltelepét felügyelő hatóság vezetője, Russell Reichelt szerint az érintett területen februárban 33 Celsius-fokra emelkedett az óceánvíz felszíni hőmérséklete és a korallok gyakorlatilag "hónapokon át meleg vízben fürdőztek, amivel már nem tudtak megbirkózni".

Reichelt szerint ahhoz, hogy megóvják a korallzátonyt a klímaváltozás hatásaitól, kezelni kell a töviskoronás tengericsillagok túlszaporodásának problémáját és részt kell venni a globális széndioxid-kibocsátás visszaszorítására irányuló törekvésekben.

Greg Hunt ausztrál környezetvédelmi miniszter, aki repülőről vizsgálta meg a hét végén a zátony legészakibb területét, új high-tech megfigyelési programmal és a szennyezés, valamint a töviskoronás tengericsillagok megfékezésével tervezi megóvni a zátonyt.

A tervek bejelentése előtt a miniszter elmondta az újságíróknak, hogy a levegőből végzett megfigyelése alapján a helyzet nem annyira rossz, mint azt elsőre gondolták, és nem olyan súlyos, mint például 1998-ban volt - írta a The Guardian című brit lap internetes kiadása.

Tizennyolc évvel ezelőtt a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség hatására hatalmas mennyiségű meleg víz áramlott szét a bolygón, elpusztítva a világ korallállományának hatodát és súlyosan károsítva a Nagy-korallzátony felét.

A minisztert bírálók - köztük környezetvédők és Queensland környezetvédelmi miniszere - nehezményezik, hogy Hunt nem sorolta a klímaváltozást és a hő okozta stresszt a korallfehéredés okai közé. Mint hangsúlyozták, a fokozott megfigyelés fontos, ha azonban újabb és újabb szénbányák nyílnak a térségben, akkor az eredmények egyre rosszabbak lesznek.

A független Climate Council (klímatanács) munkatársaként dolgozó Will Steffen szerint az ausztrál Nagy-korallzátony már évszázadok óta ki van téve az El-Nino hatásainak, ám csupán a klímaváltozás kezdete, az 1970-es évek eleje óta sújtja rendszeresen a korallfehéredés.

A jelenség a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk.

Ha a folyamat hosszú időn át tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is.

Forrás: MTI
MTI 2016. március 21., hétfő 13:41

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Fenntarthatóság

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Fenntarthatóság

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Fenntarthatóság

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Fenntarthatóság

Az ember teljesen új dimenziója az evolúciónak – videointerjú Gyulai Ivánnal

Gyulai Iván ökológust az SZVT-n tartott előadását követően az emberiség endoszomatikus és exoszomatikus energiaigényéről kérdeztük. Az ismert kutató meglátása szerint a modern emberiség által épített technoszféra nem adaptatív, túl merev és kevéssé diverz, ez jelentős veszélyt jelent a túlélésére.

Fenntarthatóság

Szuperterjesztők és az ökológiai immunológia

Ez az összefoglaló a betegség-ökológia és az ökológiai immunológia erősödő fogalmi és tapasztalati összefüggéseit tárgyalja. Leírja ezen két terület lehetséges összefonódási vonatkozásait kitérve a szuperterjesztők és kulcsgazdák fertőző betegségekben betöltött szerepére, a környezeti tényezők hatására, a beteg közérzetre,mint immunológiai tényezőre és a társuló fertőzések következményeire és immunfolyamataira.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Hírvilág

X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Hírvilág

Kihalt delfinfajt azonosítottak

Mintegy 25 millió éve élt új delfinfajt azonosítottak amerikai tudósok, a kihalt állat a szakemberek szerint a dél-ázsiai folyami delfin rokona lehetett.

Hírvilág

A kétéltűeket világszerte tizedelő betegség oka az emberiség

A globalizáció az elsődleges oka a Batrachochytrium dendrobatidis nevű rajzóspórás gomba által okozott betegség terjedésének.

A gén X környezet