Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1966. OKTÓBER 01.

Psychotikumokkal (LSD25 és Cy39) végzett exploratio és psychotherapia neurotikus betegeken

KORONKAI Bertalan, FÉBÓ Gzőző

1. Szerzők psychotikumokkal végzett psychotherapiás kezelés két esetét ismertetik psychoneurotikus betegeken. 2. Eseteiken, mint modellen mutatják be a psychés dinamika változását a drog-hatás alatt. 3. Kifejtik a drog-hatás alatt jelentkező képzetek összefüggését a kóros élményekkel. 4. Véleményük szerint a psychodysleptikumok alkalmasak a psychotherapiás kezelés lerövidítésére és eredményesebbé tételére. 5. A therapiás hatást az aktuális és régi psychotraumák asszociatív összefüggésének könnyebb felderítésében, a hozzájuk tartozó affektusok katarrtikus lereagálásában és megbeszélésében látják.

HUN 1966;19(10)

Ideggyógyászati Szemle

1960. SZEPTEMBER 01.

Aphasiás beteg- neurosisának psychotherapiája

PERTORINI Rezső

Egy aphasiás beteg neurosisát, amely az aphasia okozta psychotraumák hatására jött létre, hypnosissal kezeltük. Hypnosisra a neurosis gyógyult és az aphasiás zavarok oly mértékben javultak, hogy betegünk újra eredeti foglalkozását tudja ellátni. A hypnosisnak újabb technikával való alkalmazása, ha ponto indicatio alapján végezzük, olyan esetekben is jó eredményt ad, amikor még a neuroleptikus szerekkel való kezelés is eredménytelen.

HUN 1960;13(09)

Ideggyógyászati Szemle

1960. AUGUSZTUS 01.

Adatok a hypothalamopathia klinikumához

SZOBOR Albert

Szerző vázolja a hypothalamus-kutatás nehézségeit és jelentőségét az agy működéselvének megismerésében; utal a magyar irodalom értékes eredményeire. Vázlatosan érinti a hypothalamus functionalis-anatómiai kapcsolatait és tárgyalja az energetikai integratioban jelentős szerepét. — A hypothalamus functiokat 4 csoportba sorolja: endokrin regulatio, — vegetatív regulatio, — energetikai szabályozás, — psychés organisatio ; ez utóbbi megnyilvánul az affectivitásban, tudat kialakításában, különböző activaló systemák neuron-activitásában, a személyiség formálásában. E functiokban az activitas bipolaritása és rhythmicitása alapelveként ismerhető fel. — Tárgyalja a hypothalamopathiak aetiologiáját. — Saját anyaga különböző aetiologiajú 50 beteg ; a legjellemzőbb tüneteket ismerteti, a testsúlyváltozást, elhízást, polydipsiat táblázatokon illusztrálja. Traumas Cushing-kóros beteget, psychotraumára kialakult súlyos hypothalamicus diabetes insipidust és gyermekkori posttraumas insipidus-episodot közöl ; újabb Penfield-epilepsias betegét ismerteti. A psychés-energetikai zavarok tárgyalásakor hypothalamus-eredetű poriomaniat mutat be, mellyel kapcsolatban az organicus psychopathia kialakulásának pathomechanismusát elemzi. — Az irodalomban alig szereplő tünetre, az inreflexek renyhe voltára hívja fel a figyelmet : feltehető, hogy a hypothalamus az izomtónus szabályozásában is résztvesz. — Ismerteti a serológiai, röntgen, EEG és pneumoenkephalographias laboratóriumi vizsgálatokat ; különös fontosságot tulajdonít a III. kamra tágasságának. — Beszámol a hypothalamicus emlékezészavarokkal kapcsolatos kutatásáról ; hasonló irodalmi közlést nem talált. Megállapítja, hogy hypothalamopathiában a megjegyző emlékezés súlyos zavara obligat jelenség (88%) életkortól, aetiologiatól független, az identificaló paramnesia is gyakori. E jelenséget a hypothalamus-temporalis lebeny functioegység psychoorganicus syndromájának tekinti; a hypothalamus izgalmi jelensége az identificaló paramnesia, sérülésének tünete a „hypothalamicus hypomnesia”.

HUN 1960;13(08)