Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A diabeteses neuropathia jelentősége és diagnosztikája a klinikai gyakorlatban

SZTANEK Ferenc, HERNYÁK Marcell, KEMPLER Péter

A diabeteses neuropathia a cukorbetegség korán kimutatható microvascularis szövődménye. Leggyakrabban a distalis típusú szimmetrikus polyneuropathia tünetei alapján gondolhatunk jelenlétére.

HUN 2024;34(3)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2023. AUGUSZTUS 31.

A Magyar Stroke Társaság XVII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XIV. Konferenciája Absztraktfüzet 8

HUN 2023;8(3)

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

[Stroke-szerű laesiók jellegzetességei agyi képalkotó vizsgálatokkal]

FINSTERER Josef

[A stroke-szerű laesiók (stroke-like lesion, SLL) a mitochondrialis encephalopathia, a tejsavas acidózis és a stroke-szerű epizód szindróma (stroke-like episodes syndrome, MELAS) jellegzetességei, de egyéb mitochondrialis és nem mitochondrialis betegségekben is előfordulnak. Rövid áttekintésem az SLL-ekkel kapcsolatos legújabb eredmények tárgyalja és foglalja össze abból a célból, hogy bemutassa, a jövőben hogyan lehet majd menedzselni ezt a változatos jelenséget.]

ENG 2023;76(1-2)

Magyar Radiológia

2010. DECEMBER 27.

A sugaras hegre jellemző morfológiájú elváltozások az emlőben - Szükséges-e preoperatív biopszia radial scar esetén?

SEBŐ Éva, SARKADI László, KOVÁCS Ilona, TÓTH Dezső, BÁGYI Péter

A sugaras szklerotizáló elváltozás, illetve radial scar (RSL: radial sclerosing lesion, sugaras heg) az emlő egyik gyakori benignus elváltozása, amelyet sok esetben utánoz a mammogramon malignus tumor, valamint az esetek körülbelül egyharmadában invazív malignus tumorral vagy in situ carcinomával társul, és emiatt sebészi eltávolítása indokolt.

HUN 2010;84(04)

Ideggyógyászati Szemle

2009. NOVEMBER 30.

Robotok alkalmazása a központi motoros neuron károsodása miatt felsõ végtagi bénulásban szenvedõ betegek esetében a fizioterápia támogatására a rehabilitáció során

FAZEKAS Gábor

Many patients who require rehabilitation as a consequence of neurological impairments have paresis due to upper motor neuron lesion. Beside the paresis itself other symptoms also occur as part of the upper motor neuron syndrome.

HUN 2009;62(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1993. JANUÁR 20.

Discus herniatio okozta peroneus izomerő változás követése dinamikus computeres pedobarográffal

TÓTH Kálmán, KORBAY Istvánné, TARJÁNYI János

A szerzők a dinamikus computeres pedobarográfnak, mint új vizsgálati eszköznek az alkalmazási lehetőségét mutatják be a lábboltozat tartásában és a járás dinamikájában aktívan részt vevő peroneus izomcsoport laesiojának esetében. Megállapítják, hogy a láb által a talajra kifejtett erő, illetve a talp és a talaj közötti érintkezési terület idő függvényében történő vizsgálata alkalmas a peroneus izomcsoportot érintő laesio mértékének követésére.

HUN 1993;46(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1981. AUGUSZTUS 01.

A n. peroneus profundus accessorius klinikai és elektrofiziológiai jelentősége

KÓMÁR József, SZEGVÁRI Mária

A m. extensor digitorum brevis a lábháton elhelyezkedő kicsiny izom, amelyet az anatómiai leírások szerint a n. peroneus profundus innervál. Az izom feladata a lábujjak dorsalflektálása. A viszonylag elhanyagolható funkció ellenére az izom jelentősége nagy, mert a n. peroneus profundus ún. referencia izma, azaz többek között ezt az izmot vizsgáljuk az említett ideg funkciójának megítéléséhez és kizárólag ezen izom vizsgálatával állapítható meg az ideg distalis motoros latencia ideje.

HUN 1981;34(08)

Ideggyógyászati Szemle

1966. NOVEMBER 01.

Familiarisan előforduló compressiós eredetű peripheriás idegrendszeri károsodások

PÉLEY Domokos

A szerző két családot ismertet, melyekben többszörös peripheriás idegrendszeri károsodásokat, elsősorban nervus peroneus bénulást észlelt. Az idegkárosodások úgyszólván minden alkalommal hosszabb ideig tartó merev testhelyzetben (térdelés, guggolás, karlógatás) keletkeztek. A betegség prognosisa jó, de recidíva előfordulhat. Elsősorban mezőgazdasági munkavégzés közben szokott fellépni, ezért foglalkozási ártalomnak is tekinthetjük. A betegség létrejöttében veleszületett családi hajlamnak, és az idegek compressiójának mint kiváltó tényezőnek tulajdoníthatunk szerepet.

HUN 1966;19(11)