XI. szekció - A pandémia során bekövetkezett változások és annak hatásai, következményei a szociális ellátórendszerre
2022. AUGUSZTUS 28.
Hivatásunk - 2022;17(1)
2022. AUGUSZTUS 28.
Hivatásunk - 2022;17(1)
Szöveg nagyítása:
A pandémia kezelése, hatásai, következményei és tapasztalatai a szociális ellátórendszerben Hermánné Bedics Rita, Bődiné Kovács Éva Vas Megyei Egyesített Szociális Intézmény A pandémia során eddig soha nem tapasztalt kihívásokkal nézett szembe a szociális ellátórendszer. A járványhelyzet sikeres kezelése érdekében szükséges volt az előzetes kockázatelemzés, erőforrások maximális kiaknázása, a dolgozók teljes szemléletváltásának elérése, a járványfolyamat és hatásainak folyamatos monitorozása. Jelenleg is zajlik a pandémiát követő megküzdési folyamat, amelynek következményei a PTSD megjelenése és a kiégés fokozódása. A vizsgálat célja a statisztikai adatok elemzésével a járványfolyamat bemutatása, illetve annak következményeinek bemutatása. Az intézményben keletkezett kockázatelemzési dokumentáció, statisztikai adatok elemzése, összehasonlítása ellátási forma szerint: halálozás, Covid-esetszám, kórházi napok száma, oltottsági adatok, tesztelési adatok. PTSD és kiégés felmér ő kérdőívek adatainak elemzése. A kockázatelemzési és statisztikai adatok eltérést mutatnak az ellátási forma vonatkozásában, a folyamatos tesztelés következtében és a megfelelő átoltottság elérése után kedvezőbben alakultak a járványügyi adatok. A pandémia kezelése rendkívüli terhelést rótt a szociális ellátórendszerre, hatásai a mai napig fellelhetőek. A megfelelő járványkezelés érdekében tett intézkedések bebizonyították, hogy az ágazatban szükséges az egészségügyi szakmai szemlélet további erősítése. Kulcsfogalmak: kihívás, kockázatelemzés, erőforrások, menedzsment, szemlélet, készség-képesség-tudás, járványfolyamat, PTSD, kiégés, szeparáció, megküzdés A pandémia hatásai a Csongrád-Csanád Megyei Szivárvány Otthon dolgozóinak életére Greksza László Jánosné Csongrád-Csanád Megyei Szivárvány Otthon, Makó A szakosított ellátást nyújtó szociális intézmények mindennapjaiban is nagy változásokat hozott a pandémia, amely a dolgozók életében fokozott érzelmi reakciókat okozott. Látogatási és intézmény elhagyásitilalom, járványügyi zárlat vette kezdetét, amely komoly mentális problémákat vetett fel: szorongást, félelmet, reménytelenséget, bizonytalanságot, alvászavart és romló munkahelyi teljesítményeket. Előadásomban azt vizsgálom, hogy egy felnőtt fogyatékos személyeket ellátó intézményben milyen stresszorokkal kellett megküzdenie a munkavállalóknak, milyen traumatikus élmények érték őket az intézményben a pandémia alatt, milyen megküzdési stratégiákat alkalmaztak a krízis idején. Módszertan: Kérdőíves adatfeldolgozás, amelyben zárt és nyitott kérdések is szerepelnek a téma minél alaposabb feldolgozására. A kérdőíves adatgyűjtés anonim, önkéntes alapon történik. A munkavállalók nem voltak felkészülve a megváltozott munkahelyi szerepekre, a hosszan tartó negatív pszichés hatásokra. A bezártság, a járványügyi zárlat, a kényszerű karantén akut stresszzavarokat, depressziót és a jövőkép hiányát eredményezhetik. A kiszámíthatatlan helyzetek miatt mentális és szomatikus zavarok léptek fel. A szociális ellátórendszerben dolgozó munkavállalók nem voltak felkészülve a pandémia következtében megváltozott viszonyokra. Sem az intézményi struktúra, sem a munkavállalók felkészültsége, végzettsége nem volt alkalmas arra, hogy a járványhelyzetet megfelelően kezeljék, ezért új ismereteket, eddig szokatlan helyzeteket kellett elsajátítaniuk. Emiatt szorongás, feszültség, félelem és stressz jelentkezett a dolgozók körében. A munkavállalók fertőzöttsége miatt komoly munkaszervezési problémák adódtak, ami további stresszforrást eredményezett. Kulcsfogalmak: szociális ellátásban dolgozók, pandémia, karantén, stressz Merre tovább idősellátás? Dobék Diána Iris Ápolási Intézet, Balatonföldvár Az előadás célja, hogy pontos képet tudjak mutatni a pandémia időszakában a tartós bentlakást nyújtó szakápolási tevékenységet végző szolgáltatást érintő változások hatásairól és lehetséges következményeiről. A pandémia közel két éve alatt több jogszabályi változás, szakmai tevékenység nyújtását érintő módszertani ajánlás befolyásolta, illetve módosította a tartós gondozási szakápolási tevékenység nyújtásának folyamatát. Rendszerszintű problémák, mint a humán erőforrás helyzete, finanszírozási és befogadási kérdések, kompetenciák, a szolgáltatáshoz való hozzájutás egyenlőtlenségei a pandémia alatt élesebben jelentek meg. Az előadás több szakmai terület módszertanát áttekintve értékeli a szolgáltatás eredményességét. Jelen szakpolitika nem kezeli prioritásként az idősödő társadalmon belül egyre inkább növekvő összetett szakellátási, szakápolási szükségletet. Társadalmunkban egyidejűleg zajló kedvezőtlen gazdasági, politikai, ökológiai, járványügyi változások nem lineáris, hanem „cirkuláris okságként” összetetten hatnak a szolgáltatás minőségére, elérhetőségére és eredményességére. A szolgáltatási önköltség, a megvásárolható szolgáltatáshoz való hozzájutás okozta egyenlőtlenségek tovább mélyítik és rontják az idősödő társadalom életminőségét, fokozott terhet és költséget jelentve az ellátókra, mint intézményen belüli és intézményen kívüli ellátás esetében egyaránt Kulcsfogalmak: szakápolás, kompetenciakör, humán erőforrás, szolgáltatási díj, önköltség, egyenlőtlenségek, életminőség A segítő kéz ereje! Petranics Marianna Szent Damján Görögkatolikus Kórház, Kisvárda Még túl sem voltunk a Covid-19-járvány ötödik hullámán, amikor 2022. február 24-én Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. A hír a háborúról, megrendítette az egész világot. A rakéták és bombák az égből, a robbanások és az ejtőernyős csapatok – melyek megszállták Ukrajna keleti régióit –, a háborúban érintett városok lakóit a lakhelyük, otthonuk elhagyására, a menekülésre kényszerítette. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közvetlenül határos Ukrajnával, ezért a menekülthullám is ezen megye határaira összpontosult, melynek legnagyobb határátkelőhelye Záhony. A záhonyi határátkelőhöz a Szent Damján Görögkatolikus Kórház van a legközelebb, mindössze 20 km-re, így az intézményünk irányított szakdolgozói és az önkéntesek a helyszínen egészségügyi ellátásokat biztosítottak. Megfigyelés: Előadásomban bemutatom, hogy a határátkelőhelynél – a Katasztrófa - védelem által kialakított határmenti gyűjtőpontokon – hogyan történt a menekültek fogadása és egészségügyi ellátása, koronavírus-tesztelése, a menekültek kórházi ellátása. Ismertetem azokat a nehézségeket, melyeket eleinte a gyűjtőponton folyó munkát megnehezítették, és azt is, hogy ezek megoldására milyen intézkedések történtek. Rávilágítok a kommunikációs nehézségek megoldásának fontosságára, és arra is, hogy háború okozta trauma miatt labilis lelkiállapotban érkezőknek milyen nagy szükségük volt, van és lesz a nyelvet beszélő pszichológusok mellett a segítő önkéntesekre. A háború még mindig tart, ezzel együtt feladatunk még van bőven. Kulcsfogalmak: háború, Covid-19, szakdolgozók
Hivatásunk
Tartalom:
Tartalom:
Tartalom:
Hivatásunk
Tartalom:
Tartalom:
Lege Artis Medicinae
A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phylaxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak megszűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.
Ideggyógyászati Szemle
[ Van-e összefüggés a fluoxetinszedés és a kórházban kezelt közepesen súlyos/súlyos COVID-19-pneumonia túlélése között? A Semmelweis Egyetem Uzsoki Utcai Gyakorló Kórházában 2021. március 17. és április 22. között kezelt személyek orvosi dokumentációja alapján retrospektív eset-kontroll vizsgálatot végeztünk. A betegek a standard belgyógyászati kezelés mellett anti-COVID-19 kezelésben (favipiravir, remdesivir, baricitinib, vagy ezek kombinációi) részesültek. 110 fő ezenfelül napi 20 mg fluoxetint is kapott. A mortalitás és a fluoxetinszedés összefüggésének statisztikai elemzésére többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. Annak ellenőrzésére, hogy eredményeinket nem befolyásolhatta-e szelekciós hiba (fluoxetine selection bias), összehasonlítottuk a fluoxetinnel kezelt és nem kezelt két betegcsoport kórházi felvételi klinikai, radiológiai és laboratóriumi prognosztikai jellemzőit. A 269 vizsgált személy közül 205-en (76,2%) maradtak életben, és 64-en (23,8%) hunytak el a felvételt követő 2. és 28. nap között. A fluoxetint szedő csoport mortalitása jelentősen, 70%-kal alacsonyabb – vagyis körülbelül harmadannyi – volt, mint a fluoxetint nem szedők mortalitása. Ez a hatás, függetlenül minden más, a mortalitást befolyásoló tényezőtől, statisztikailag szignifikáns volt (OR [95% CI] 0,33 [0,16–0,68], p = 0,002). Sem az életkor és a nem, sem a kórházi felvételi C-reaktív protein, LDH- és D-dimer-szint, sem a shortened National Early Warning Score pontszám és a mellkasröntgen súlyossági pontszám, illetve az első 48 órában végzett mellkas-CT-vizsgálatok aránya nem mutatott statisztikai különbséget a fluoxetint szedő és fluoxetint nem szedő két csoport között, alátámasztva a vizsgálati eredmény validitását. Amennyiben ezt az eredményt, a túlélés háromszorosára növekedését, randomizált, kontrollált vizsgálatok is megerősítik, a fluoxetin a COVID-19-pneumonia hatékony gyógyszere lehet.]
Lege Artis Medicinae
Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis vasospasticus angina (MVA) lehet. A korszerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mindezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és lehetőséget adnak az elsődleges MVD diagnosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív differenciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők koszorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánlható diagnosztikai eljárásokat.
Ideggyógyászati Szemle
A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, előkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt főbb jellemzőinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkező kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdőívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részből, egy kognitív szűrővizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztből áll. Az afáziás csoport teljesítménye valamennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentősen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékű egyéni variabilitás volt jellemző a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idő és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhető egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és előzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történő változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szűrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetően egyedülálló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók munkáját.
Ideggyógyászati Szemle
Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória működésében, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképezése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport esetében két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesztelés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás