Hivatásunk

VI. szekció - Jó gyakorlatok az egészségügyi szakellátásban I.

2022. AUGUSZTUS 28.

Hivatásunk - 2022;17(1)

Szöveg nagyítása:

-
+

Így óvjuk a jövő nemzedékét, avagy jó gyakorlat a koraszülöttek ápolásában Márovicsné Pék Mónika Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Szombathely A koraszülött gyermek világrajövetele a családok számára nem várt esemény, trauma, a gyermek éretlen idegrendszerének és szerveinek pedig megpróbáltatások kezdete. Ellátásuk nagyon speciális ismereteket igényel. A hagyományos neonatológiai- és a fejlődést támogató ellátással minden koraszülött a saját szükségletei szerint részesül ápolásban, ezáltal esélyt kap a későbbi, minőségi élet esélyére is. Előadásomban szakirodalmi áttekintést, hazai elismert neonatológusok iránymutatását és személyes, PIC-es tapasztalataimat összegzem az idegrendszer-, érzékszervek védelméről, a családok jelentőségéről, illetve a fájdalomcsillapítás és stresszcsökkentés lehetőségeiről a koraszülött intenzív osztályon. A támogató PIC-es gondolkodás/gondoskodás következtében az újszülöttek és a szüleik kapcsolata, kötődése erősödik. A mélyalvás ideje, a biztonság növekszik, javul az anyatejes táplálkozás és a szopás-szoptatás sikeressége, fájdalom- és stresszcsökkentő, nyugtató hatá sú a szülői jelenlét és az idegrendszer fejlődését támogató ellátás. Hosszú távon a gyermekek viselkedése, idegrendszeri fejlettsége és kognitív funkciói javulnak, fizikai- és érzelmi traumái csökkennek. Az édesanyák magabiztossága, szülői kompetenciája visszatér a megfelelő szakdolgozói jelenlét, tevékenység és kommunikáció hatására. A humánus perinatális szemlélettel, az idegrendszeri fejlődést támogató ellátással, gondoskodással, a szülői szerepek elismerésével az újszülött hosszútávú testi-lelki-értelmi-érzelmi egészségének megőrzése a cél. A gondozás-ápolás során olyan környezet megteremtése a legfontosabb, ami az adott életszakaszban élettanilag legelfogadhatóbb, biztosítva a megfelelő mennyiségű és minőségű alvást, az anyatejet, a szülővel való bőr-bőr kontaktust, a fények-, zajok-, kemoszenzoros ingerek és fájdalmas beavatkozások mérséklését. Kulcsfogalmak: koraszülött, stressz, fejlődést támogató gondoskodás, családközpontú betegellátás, perinatális szemlélet, éretlen idegrendszer, érzékszervek védelme, bőr-bőr kontaktus, kötődés, perinatális intenzív centrum Ápolunk, oktatunk, rehabilitálunk Sebőkné Venczler Tünde Dombóvári Szent Lukács Kórház, Dombóvár A szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon csakúgy, mint Európa szerte a vezető halálokok közé tartoznak, és az utóbbi években a daganatos betegségek okozta halálozási adatokat is felülmúlták. Az elmúlt évtizedben az invazív kardiológiai beavatkozásoknak köszönhetően jelentősen csökkent a szívinfarktus halálozása az akut szakban, ugyanakkor folyamatosan növekszik a koszorúérbetegség következtében kialakuló krónikus szívbetegséggel élők aránya. A kardiológiai rehabilitáció célja a kardiovaszkuláris eseményt elszenvedett beteg fizikális, mentális és szociális állapotának javítása. Ennek egyik alappillére a betegedukáció, amely a betegek aktív részvételével teremti meg a feltételeket egészségmagatartásuk, illetve életmódbeli szokásaik megváltoztatásához. Az osztályunkon alkalmazott edukációs program módszere a strukturált PowerPoint előadás, megbeszéléssel. Az előadásaink középpontjában a betegséggel, annak következményeivel, a diagnosztikus és terápiás lehetőségekkel kapcsolatos információk állnak. A szükséges életmódváltásra a kockázati tényezők megismertetésével, meglévő ismereteik bővítésével, sőt időnként annak átformálásával ösztönözhetjük betegeinket. A megbeszélés nemcsak a betegek számára ad lehetőséget kötetlen formájú ismeret elsajátításra, hanem a csoportvezető is visszajelzést kap a résztvevők ismereteiről. A betegek érkezésükkor és távozáskor kérdőívet töltenek ki, melyben az egészségmagatartásra és betegségükkel kapcsolatos ismeretekre vonatkozó kérdések egyaránt megtalálhatóak. A kérdőívek folyamatos feldolgozása során kapott információkból a betegoktatás hosszú távú hatékonyságára vonatkozó következtetések tapasztalataink szerint nem vonhatók le, segítségükkel azonban feltárhatók a betegek meglévő ismeretei. Az érkezéskor és távozáskor adott válaszok összehasonlításával képet kaphatunk ismereteik pontosságáról, és azok bővüléséről, valamint visszajelzést kapunk az elért rövidtávú eredményekről. Tapasztalataink szerint az elsajátított ismeretanyag nagyban befolyásolja betegeink egészségmagatartását. Kihasználva, hogy az oktatás bipoláris tevékenység, az eredmények birtokában folyamatosan fejleszthetjük edukációs tevékenységünket is. Kulcsfogalmak: szív- és érrendszeri betegségek, egészségmagatartás, betegedukáció, életmódváltás Digitalizáció hatásai a betegelégedettségre a sürgősségi betegellátó osztályon, szakápolói szempontból Deák András, Dr. Fusz Katalin, Dr. Kanizsai Péter László Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sürgősségi Orvostani Tanszék Sürgősségi Betegellátó Osztály, Pécs A nagy betegforgalom osztályunkon növeli a dolgozók megterhelését, míg a betegelégedettséget csökkenti. A dolgozói elégedettség és a betegelégedettség növelésére kifejlesztett egyik módszerünk a digitalizáció fejlesztése volt a betegellátásban. A Covid-19-járvány során a PTE KK SOT SBO szakdolgozói csoportja létszámcsökkenésen és strukturális változáson is átesett. Célunk volt felmérni a 2019 óta bevezetett intézkedések betegelégedettségre gyakorolt hatásait. Longitudinális, kvantitatív, leíró jellegű, kérdőíves felmérést és dokumentumelemzést végeztünk a PTE KK SOT SBO-n 2019. április 1. és 2021. május 31. között (n=1487). A felmérés első részében 354, a második részében 645, míg a harmadik évben 488 kérdőívet elemeztünk. Adatelemzéshez leíró statisztikát, kétmintás t-próbát, ANOVA-t, Kruskal-Wallist és lineáris regressziót végeztünk (p <0,05). A vizsgálat első hónapjaiban a páciensek és hozzátartozók 51%-a értékelte pozitívan a PTE KK SOT SBO-t, míg 2020 novemberére ez az arány 99%-ra emelkedett, melyet a 2021 májusi eredmények is megtartottak. A hónapok során szignifikánsan emelkedett a betegelégedettség (r=0,92, p=0,001). A 2020-as intézkedések hatására pozitívan változott az ápolókról (t=13,05, p <0,001), orvosokról (t=7,11, p <0,001) és az osztályról alkotott vélemény (t=12,49, p <0,001). A 2021-ben kitöltött kérdőívek alapján a betegelégedettség nem csökkent (p >0,05). A digitalizációs törekvések bevezetését követően a triázs idők rövidültek, a betegek a triázs vizsgálóban szignifikánsan kevesebb időt töltöttek (p <0,001). A bevezetésre került kommunikációs és digitalizációs intézkedéseink pozitív hatásait mérhetjük a betegelégedettség növekedésén keresztül. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a sürgősségi ellátásban alkalmazott digitalizációs folyamatoknak pozitív hatása van a betegelégedettségre és a dolgozói elégedettségre is. Kulcsfogalmak: betegelégedettség, sürgősségi betegellátó osztály, triázs idő, digitalizáció „Le a hosszú ruhával!” Élni és létezni ekcémásan! Szeckler Melinda Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika, Pécs A szerző egy 47 éves nőbeteg esetét ismerteti, aki csecsemőkora óta szenved atópiás dermatitiszben. Bemutatásra kerül a beteg eddigi kórtörténete, valamint az élete során átélt testi és lelki szenvedés, mely a hétköznapi életére és munkájára is hatással volt. A betegsége miatt többször társas kapcsolati problémái is adódtak, illetve munkahelyén, utcán, boltban, strandon is kellemetlen helyzetbe került a bőre miatt. A betegnél a helyi kezelések, valamint a szájon át alkalmazott szteroid, metotrexát és ciklosporin terápia is hatástalan volt, ezért 2018 decemberében Dupixent injekció bevezetése történt nála. Az injekció hatalmas változást hozott az életébe, nagyon rövid idő alatt csökkent a viszketés, begyógyultak a sebei, gyakorlatilag teljesen tünetmentessé vált. A testi tünetek múlásával életminősége is jelentősen javult, visszanyerte a lelkierejét, újra vidám és nyitott lett mások felé. A szerző az előadásával a bőrbetegségeket kísérő lelki problémák jelentőségére, a betegek pszichés vezetésére szeretné felhívni a figyelmet. A beteg azóta is folyamatosan kapja az injekciót, jelenleg is tünet- és panaszmentes. Kulcsfogalmak: esetbemutatás, Dupixent injekció Gluténszűrés 6 éves gyermekpopuláció körében Szombathely városában 2014–2021. évben Milisitsné Tátrai Beatrix Egészségügyi Alapellátó Intézmény, Szombathely Számos betegség egyszerű szűrővizsgálattal kimutatható, kora gyermekkorban történt felismerése pedig a felnőttkori betegségek kialakulásának lehetőségét csökkenti. Ilyen a glutén/lisztérzékenység szűrése. Gyermekkorban jellemzőbbek a klasszikus tünetek, de több a tünetmentes változat. A „Jógyakorlat” rövidtávú célja a lisztérzékeny gyermekek kiszűrése, mielőbbi gondozásba vétele és kezelése. Hosszú távú célja: a szűréssel megelőzni a lisztérzékenység talaján kialakuló felnőttkori betegségeket. Előzmény: 2014-ben befejeződött nemzetközi „Lisztérzékeny betegek életminőségének javítása a szlov én-magyar határmenti térségben” című projekt (LQ-CELI AC, SI-HU-2-2-017), melyben a M. M. E. K. együttműködő partner volt. Egyesületünk a fent említett projekt helyi folytatására írt NEA-pályázatot, 6 évesek gluténszűrése témában. A pályázat nyert, de nem volt elegendő az elnyert összeg, ezért SZ. M. J. V. Önkormányzatához fordultunk támogatásért, amit meg is kaptunk, sőt a város azóta is támogatja a projektet. Így alapozódott meg a „Jógyakorlat”. A 2014–2021 közötti időszakban a „Jó gyakorlat” keretében 4035 6 éves korú gyermeket szűrtünk le. Kiszűrtek száma 79 fő volt, amelyből klinikai úton 47 gyermekről (1,16%) bizonyosodott be a cöliákia, illetve IgA-hiány. A szűrés a BIOCARD-cöliákia gyorsteszttel történik. A szűrés önkéntes a szülő kérésére. A beigazolódott cöliákia esetében családszűrés, utógondozás is megvalósul a M. M. E. K. gyermek gasztroenterológiai szakrendelés keretében. E szűrés létjogosultságát az adja, hogy – korai, tünetmentes szakaszban felismerhető a betegség, – a diagnózis után további vizsgálat és kezelés áll rendelkezésre, – a szűrőmódszer nem költséges, – a betegség jól befolyásolható és az életminőség javítható, – kevesebb a gyógykezelések költsége, – jobb a munkaerőpiaci hatása. A „Jógyakorlat” jelenleg is folyik, és az önkormányzat biztosítja a forrásokat a további szűrésekhez, felismerve a „Kevés ráfordítás, nagyobb haszon!”-elvét. Kulcsfogalmak: Jógyakorlat, lisztérzékenység, prevenció, szűrés, hatékonyság, utógondozás A kihűlt beteg felmelegítése és ellátása ápolói szemmel Jakab Gabriella Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Róbert Károly körúti telephely, Budapest A közterületen talált beteget helyszíni reanimációt követően 18 °C-kal OMSZ szállítja intézetünkbe folyamatos reanimáció mellett, a műtőben megkezdődik a testhőmérséklet lassú felmelegítése szív-tüdő-motor használatával. Maghőmérséklet-mérés, lélegeztetett beteg ellátása és CVVVH alkalmazása. A beteg extubálásra került, vese működése helyreállt, gyógyultan távozott osztályunkra. A kitartó munka eredményre vezet még akkor is, ha látszólag kevés az esély. Kulcsfogalmak: hypothermia, szívmotor, intenzív ellátás Betegedukációs program kidolgozása a garat-gégetumoros betegek utógondozásában Schindlné Horváth Melinda, Dr. Somogyvári Krisztina, Dr. Hámori István, László Beáta Andrea Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Pécs A garat-gége rosszindulatú daganatos betegségeinek onkológiai és sebészi kezelése klinikánk fő ellátási profilja, amelynél egy komplex, multidiszciplináris munkára van szükség. A betegség testi-lelki következményei súlyosan befolyásolják a beteg életminőségét. A problémák megoldására egy edukációs programot alakítunk ki, amely célja, hogy át tudjuk segíteni betegeinket a legnagyobb nehézségeken. A pandémia miatt a program bevezetését idén kezdjük. Jelenleg még a tervezés folyamatában vagyunk. A vizsgálati módszerek kidolgozása, az ellátó szakdolgozói háttér és feladatok meghatározása, az írásos anyag és a kérdőív szerkesztése még zajlik. A tényleges eredményeket egy következő előadás keretében mutatom majd be. A rendszeres konzultációk, a betegtől kapott visszajelzések lehetőséget adnak egy bizalmi viszony kialakítására, ezáltal a beteg megoszthatja az őt érintő nehézségeket. A változásokhoz való alkalmazkodás, az új életforma kialakítása a betegek részéről sok erőfeszítést és türelmet igényel. A lehető legtöbb személyi és tárgyi segítséggel támaszt adunk betegeinknek, hogy könnyebben tudják átvészelni a betegséggel és kezeléssel járó időszakot. A tájékoztatást és az edukációt kiemelt fontosságúnak tartjuk, felbecsülhetetlen jelentőséggel bír a daganatos betegek onkopszichológiai rehabilitációjában. Kulcsfogalmak: edukáció, utánkövetés, konzultációk, tanácsadás, tájékoztatás, teammunka, életminőség javítása, onkopszichológiai rehabilitáció, beszéd elvesztése

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hivatásunk

IV. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban II.

Tartalom:

  • Covid-19 miatti hosszantartó intubáció következtében kialakult légúti szűkületek intenzív terápiás és fül-orr-gégészeti menedzsmentje
  • A Covid-19-járványhelyzet hatása az alap- és járóbeteg-ellátásra az igénybevevők oldaláról
  • Dietetikai edukáció lehetőségei a Covid-19-járvány idején
  • Krónikus betegségben szenvedők gondozása koronavírus-járvány idején, telemedicina és az SM-gondozás a Vas Megyei Centrumban
  • A pandémia és a vészhelyzeti működés hatása a rehabilitációs fekvőbeteg-ellátásban egy esetprezentáción keresztül
  • Covid tények – Covid lélek

  • Hivatásunk

    II. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei I.

    Tartalom:

  • A szakdolgozók bevonása a kutatómunkába
  • Az aktivizáló ápolás ismertsége a szakdolgozók körében
  • A cirkadián ritmus felborulásának zavara a Fejér Megyei Szent György Kórházban dolgozó ápolók körében
  • K-vitamin-antagonistát szedő betegek ismereteinek felmérése, edukáció hatása az INR-értékekre
  • Kézhigiénés gyakorlat fejlesztése a Semmelweis Scanner segítségével
  • Oltási kampány kihívásai a Bethesdában és a Pfizer vakcina farmakovigilanciás vizsgálata a munkatársakon az I. és II. oltási kört követően
  • Perifériás érkatéterre vonatkozó ellátási csomag implementációja a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet Belgyógyászati Osztályán

  • Hivatásunk

    X. szekció - Szakdolgozók jövőképe a magyar egészségügyi ellátórendszerben

    Tartalom:

  • Ápolásvezetői kihívások a XXI. században
  • Betegbiztonság a kórházi ellátásban
  • Az egészségügyi szolgálati jogviszony szabályozásának szakdolgozókat érintő nehézségei
  • Változásmenedzsment a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház tagkórházaiban egy konkrét példán keresztül
  • Ki fog minket ápolni, avagy meddig maradunk ápolók?
  • Jövőkép más megvilágításban
  • Az informatika alkalmazása a dietetikában a prevenció és terápia területén

  • Hivatásunk

    VII. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban III.

    Tartalom:

  • Mindennapok nehézségei a fogászati alap- és szakellátásban a pandémia alatt
  • Hova menjek? Betegutak pandémia idején. Kiút a labirintusból!
  • A nem Covid-betegek jogainak sérülése a pandémia idején
  • Várandósok egészségmagatartása és várandósgondozás a pandémia idején
  • Oltunk, tehát vagyunk? Avagy élet a Péterfy oltóponton
  • Radiográfusok kiégési szintjének felmérése Covid-19-pandémia idején
  • „Covidos” elhunytak ellátása a Pathológián

  • Hivatásunk

    V. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei II.

    Tartalom:

  • Az elemi rehabilitáció helye, szerepe és lehetőségei az egészségügyi szolgáltatások területén
  • A funkcionális látás és annak vizsgálata, a látástréning lehetőségei és optikai segédeszközök fejlődése
  • A függőségek változásának lehetőségei az ártalomcsökkentésben – A dohányzás átalakulásának és szabályozásának trendje a világban és Európában
  • 4–10 éves gyermekek táplálkozás és fizikai aktivitás felmérésének eredményei
  • Otthoni parenterális táplálás, mint szervpótló kezelés a rövidbél szindrómában
  • Paradicsomok antioxidáns tartalmának összehasonlítása
  • Édes íz kutatás – reprezentatív felmérés a magyar lakosság körében

  • Lapszám összes cikke

    Kapcsolódó anyagok

    Lege Artis Medicinae

    Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

    FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

    A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

    Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről

    Kiadványunk mérföldkő a hazai akut stroke ellátásában, hiszen 2017 óta először jelenik meg új ajánlás a témában. Márpedig az elmúlt 6 évben, nagy örömünkre, szűkebb szakmánkban elképesztő fejlődésnek lehettünk tanúi, sőt a Magyar Stroke Társaság tagjai és vezetőségi tagjai közül többen is, aktív előmozdítói. Nem csak a beavatkozások tárháza bővült a mechanikus thrombectomia örvendetes térnyerésével, de ezzel párhuzamosan, sőt éppen ezért, az akut képalkotás, a rekanalizációs terápia előtti kivizsgálás, a betegutak és az ellátás szervezése is átalakult. Ennek eredményeként, a korábbiakban a legsúlyosabb kimenetelt jelentő, agyalapi nagyérocclusiós betegek kaptak hatalmas esélyt a gyógyuláshoz, a sikeres rehabilitációhoz és a társadalomba való visszailleszkedéshez. Másrészt, a stroke-ellátás minden korábbi mértéket és elképzelést felülmúlóan bonyolult, összetett, valamint munka- és erőforrásigényes lett. Még úgy is, hogy ma már az egész világon egyedülállóan, az egész országra kiterjedő, mesterséges intelligencia támogatta radiológiai képalkotás segíti munkánkat. Éppen ezért, elengedhetetlenné vált, hogy mindazon szakemberek, akik hétvégéken, ünnepnapokon, éjjel-nappal akut stroke-betegek minél sikeresebb gyógyításán fáradoznak, kezükbe foghassanak egy olyan kiadványt, amely segít eligazodni az ellátás útvesztőiben.

    Lege Artis Medicinae

    Fókuszban a LAM (Lege Artis Medicinae)

    VASAS Lívia, GEGES József

    Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal in­dult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az or­vosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a ha­zai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a ke­vesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag kül­honi kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adat­bázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét eme­lik a művészeti tárgyú írások, amelyek az or­vosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.

    Nővér

    A csontritkulás szűrése az alapellátásban kvantitatív ultrahanggal

    HIRDI Henriett Éva, SZOBOTA Lívia

    A csontritkulás az egyik leginkább aluldiagnosztizált és alulkezelt egészségügyi állapot. Az elmúlt évtizedekben több olyan kockázati indexet is kidolgoztak, amelyek az alacsony csontsűrűség kockázatának kitett nők azonosítására alkalmasak, akiknél BMD-tesztet kell elvégezni. A vizsgálat célja: A felmérés célja annak bemutatása volt, hogy a kvantitatív ultrahangos csont­sűrű­ségmérést az alapellátásban dolgozó ápolók valóban egyszerűen el tudják végezni, amellyel jelentősen elősegíthetik az osteopeniás és osteoporosisos állapotok korai felismerését. Retrospektív dokumentumelemzésre került sor minden olyan páciensnél, aki 2021 márciusa és decembere között részt vett kvantitatív ultrahangkészülékkel végzett sarokszűrésen. A vizsgált személyek 20–64 év közötti felnőttek voltak (N=1032). A kvantitatív ultrahangvizsgálat Sonost-2000 csontdenzitométerrel valósult meg. A testösszetétel-vizsgálat többfrekvenciás szegmentális testösszetétel-analizátorral történt. A mérési eredmények értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával történt. A vizsgált személyek átlagéletkora 43,12±9,6 év; 29,7%-uk férfi, 70,3%-uk nő. A vizsgálatban részt vevő nők 2,4%-ának van osteoporosisa (T ≤ −2,5), és 49,86%-uk osteopeniás a WHO meghatározása szerint. Osteopeniás értékeket a férfiak 32,35%-ánál mértek. A vizsgálati mintában összesen 273 fő (26,45%) tartozott az 50–64 éves korosztályba (223 nő és 50 férfi). Az 50 év feletti nők 4%-ának van csontritkulása, 63,7%-ának pedig osteopeniája. Az alapellátásban dolgozó ápolók képesek felismerni az osteoporosis szempontjából kulcsfontosságú rizikótényezőket, elvégezni a kvantitatív ultrahanggal a mérést, és azonosítani a megbetegedésben szenvedő személyeket.

    Nővér

    Kiégés és depresszió az egészségügyi szakdolgozói társadalomban

    IRINYI Tamás, NÉMETH Anikó

    A vizsgálat célja volt felmérni az egészségügyi szakdolgozók kiégettségét, valamint depressziójának mértékét. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű online kérdőívvel történt 2022. január 27.–február 14. között. 10 285 értékelhető kitöltés érkezett. A kiégés átlagpontszáma csökkenést mutat a 2021-es felméréshez képest, azonban a kiégés tüneteitől szenvedő egészségügyi szakdolgozók aránya még így is magas, 64,4% (42% esetében súlyos fokú a kiégés, már kezelés szükséges). A depressziót vizsgálva megállapítható, hogy a kitöltők 57,8%-a esetében nem állapítható meg depresszió jelenléte, a többi válaszadó esetében valamilyen mértékű depresszió felmerült. (Súlyos depresszió az összes depressziós dolgozó 6,8%-ának esetében detektálható.) Jelenleg hazánkban a betegek gyógyulási esélye alatta van annak, mint amit az egészségügyi ellátórendszerünk képes lenne biztosítani, „köszönhetően” részben annak, hogy a betegeket ellátó egészségügyi szakdolgozók súlyos lelkiállapotban vannak.