V. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei II.
2022. AUGUSZTUS 28.
Hivatásunk - 2022;17(1)
2022. AUGUSZTUS 28.
Hivatásunk - 2022;17(1)
Szöveg nagyítása:
Az elemi rehabilitáció helye, szerepe és lehetőségei az egészségügyi szolgáltatások területén Szilaj Zsolt1, Joszt László2 1Elemi Rehabilitációs Módszertani Központ, Slahta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet, Budapest 2Megoldás Elemi Rehabilitációs Központ, Tata Az elemi rehabilitációs szolgáltatás a 16. életévét betöltött látássérült személyeknek kívánja az önálló életvitelre való felkészítést, komplex szolgáltatási csomaggal biztosítani, annak érdekében, hogy önállóan és biztonságosan élhesse életét a látássérült személy, kiszolgáltatottsága csökkenjen, önrendelkezési joga normalizálódjon és sorsát illetően döntésképessé váljon. Az előadás be kívánja mutatni az elemi rehabilitáció hely ét, szerep ét és lehetőségeit az egészségügyi szolgáltatások területén. Kulcsfogalmak: elemi rehabilitáció, látássérült A funkcionális látás és annak vizsgálata, a látástréning lehetőségei és optikai segédeszközök fejlődése Leány Erika Híd Elemi Rehabilitációs Központ, Budapest A látássérülésen belül a teljes vakságon túli állapotok felmérését a gyógypedagógiai szemlélet mentén vizsgáljuk a szakorvosi mérések és diagnózisok tükrében. A vizsgálat során a meglévő látási funkciók kihasználhatóságát mérjük fel, melyekhez a különböző élethelyzetekben speciális technikák, módszerek elsajátítására teszünk javaslatokat, amelyeket a látástréning során el is sajátíthatják azokat. Továbbá megismerhetnek olyan speciális optikai eszközöket és azok hatékony kezelését, amik további támogatást biztosítanak ügyfeleink részére. Kulcsfogalmak: látásvizsgálat, látástréning, optikai segédeszközök A függőségek változásának lehetőségei az ártalomcsökkentésben – A dohányzás átalakulásának és szabályozásának trendje a világban és Európában Dr. Toldy-Schedel Emil Budapesti Szent Ferenc Kórház; Magyar Ártalomcsökkentő Egyesület, Budapest Az előadásban bemutatásra kerül az egészségügyi ártalomcsökkentés fogalma, jelenlegi fő célterületei. A változtatható környezeti betegségekhez való orvosi hozzáállás átalakulása, fő területeinek kialakulása. Bemutatásra kerül a környezeti, táplálkozási és habituális szokások kutatásainak jelenállása, illetve ezek eredményeinek megjelenése a nemzetközi orvosi ajánlásokban, a törvénykezésben és a társadalmi elvárásokban. Bemutatásra kerül a szabályozási gyakorlatok fő iránya Európában és az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió EU -4Health programjában. Bemutatásra kerülnek a szakmai társaságok jelenlegi európai és hazai guideline-jai és ezek konszenzusai és ezek kapcsolódásipontjai a rendezvény célterületével. Felvázolásra kerülnek a hazai egészségügyi átalakításban és megelőző ellátásban a fenti gondolkodás által eredményezett új kihívások és a következő 2-3 év várható szakmai szabályozási és ellátásbeli kihívásai. Kulcsfogalmak: ártalomcsökkentés, ajánlások 4–10 éves gyermekek táplálkozás és fizikai aktivitás felmérésének eredményei Sárga Diána Nestlé Hungária Kft., Budapest A gyermekkorban kialakított táplálkozási szokások nagyban befolyásolják a felnövekvő generáció egészségi állapotát. A gyermekek körében előforduló magas elhízási arány és a felnőttektől átvett helytelen táplálkozási szokások egyértelműen felhívják a figyelmet arra, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni erre a korosztályra, hogy helyes táplálkozási és életmódbeli szokásokat tudjanak kialakítani. Az országos, 4–10 éves gyermekekre reprezentatív mintakiválasztást követően kérdőív segítségével felmérésre került a gyerekek fizikai aktivitása és a szülői táplálkozási attitűdök. A gyerekek táplálkozási szokásaira vonatkozó adatok gyűjtése a nemzetközileg ajánlott „háromnapos táplálkozási napló” használatával történt. A gyermekek antropometriai paraméterei közül a testtömeg- és testmagasság-mérést követően, Cole és munkatársai módszere szerint, testtömegindex alapján sovány, normál, elhízott és túlsúlyos kategóriák kerültek kialakítására. A vizsgálatban 725 értékelhető kérdőív és 666 táplálkozási napló került feldolgozásra. A túlsúly ésaz elhízás aránya 23%-os a felmért gyerekek körében, amely a lányok esetében 28%, fiúknál 18,2%. Jellemző a túlzott zsírbevitel (34,2%), kedvezőtlen az ómega zsírsavak aránya és magas a koleszterinbevitel. Az ajánlottnál lényegesen kevesebb gyerekek körében a tej- és tejtermék (290 g/nap) fogyasztása, így a kalciumbevitel, valamint a zöldség-gyümölcs fogyasztás (263 g/nap) és a rostbevitel. A nátriumból számított sóbevitel 8,4 g/nap volt, mely 41%-a az ételkészítés és az asztali sózásból származott. A hozzáadott cukorból származó energia átlagosan 11% volt. Vitaminok közül szinte a teljes minta vonatkozásában határérték alatti D-vitaminbevitel volt megfigyelhető. A kapott eredmények bizonyítják, hogy rendkívül fontos a gyerekek kiegyensúlyozott táplálkozásra nevelése, hiszen a túlsúly és elhízás, valamint annak következményei rendkívül nagy terhet rónak az egészségügyre és minden egészségügyben dolgozó személyre. Kulcsfogalmak: elhízás, gyerek, tápláltsági állapot Otthoni parenterális táplálás, mint szervpótló kezelés a rövidbél szindrómában Kubancsik István1, Dr. Kovács János1, Szelesné Dr. Árokszállási Andrea2 1Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Nyíregyháza 2Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Egészségtudományi Intézet, Sürgősségi és Oxiológiai nem önálló Tanszék, Debrecen 2013-tól Magyarországon is elérhető az otthoni parenterális táplálás, amely megoldás a rövidbél s zindrómás betegek tápláláste -rápiájára. Az OPT prevalenciája 5–20 eset/millió lakos Európában benignus betegség indikáció esetében. Célom a ténylegesen otthoni parenterális táplálásban részesült betegek számának összevetése a külföldi adatok extrapolálásával becsült prevalencia adatokkal. Megvizsgáltam a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által szolgáltatott statisztikai adatokat és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Hajdú-Bihar megyében működő OPT-centrumok által kezelt betegek adatait 2013 és 2018 közötti időszakra vonatkozóan. Az adatokat kvantitatív statisztikai módszerekkel dolgoztam fel. Benignus és malignus betegség indikációt összesítve országos szinten eléri a két vizsgált megyében csak 2016–2018 között a ténylegesen otthoni parenterálistáplálásban részesült betegek száma a prevalencia alsó értékét. Azonban a benignus betegség indikálta otthoni parenterális táplálásban részesült betegek száma egy évben sem éri el a nemzetközi adatok extrapolálásával előrevetített számot. Országosan a rövidbél szindrómában és/vagy súlyos fokú fehérje-energiahiányos alultápláltságban szenvedő betegek száma jelentős, előfordulása az életkorral emelkedett és a nők voltak többségben. A fehérjehiányos alultápláltságban szenvedő betegek magas száma, és az, hogy az országos és a két vizsgált megye tényleges otthoni parenterális táplálás esetszáma elmarad az átlag és maximum prevalencia értékektől, arra enged következtetni, hogy Magyarországon számos olyan rövidbél szindrómával társuló bélelégtelenségben szenvedő beteg lehet, akik nem jutnak hozzá ehhez a szervpótló kezeléshez Kulcsfogalmak: otthoni parenterális táplálás, OPT, rövidbél szindróma Paradicsomok antioxidáns tartalmának összehasonlítása Németh Zsófia Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest A paradicsom (Solanum lycopersicum) hétköznapi, közkedvelt és manapság már az irányított, talaj nélküli termelésnek köszönhetően egész évben elérhető termékké vált a fogyasztók számára. Folyamatos elérhetősége növeli az egészséget szolgáló és változatos étkezésben betöltött jelentőségét, hiszen nemcsak a nyári és az ősz eleji időszakban találkozhatunk friss terméseivel, hanem manapság már az egész téli évszakon keresztül is. Vizsgálatomban a fő hangsúlyt a szabadföldben termett paradicsomok antioxidáns tartalmának vizsgálata tette ki, amit kiegészítettem öt irányított körülmények között termesztett paradicsomminta bevonásával is. A szabadföldi paradicsomok három különböző magyarországi forrásból származnak. Összesen 18 különböző szabadföldi mintát gyűjtöttem, amiből 10-et választottunk be a kutatásba. A kiválasztáskor arra törekedtünk, hogy minél többfélét tudjunk bevizsgálni. A különböző minták likopin-, összes polifenol tartalmát és rézion redukción alapuló antioxidáns kapacitását vizsgáltuk. Mindhárom vizsgálatot figyelembe véve elmondható, hogy magas antioxidáns értékeket mutatott a Costoluto Fiorentino, szabadföldi termesztésű paradicsom. Koktélparadicsomok közül kiemelkedett a Dolcetto és a Datolya koktélparadicsom, amik szintén szabadföldben termettek. A zöld és sárga színű paradicsomok likopin tartalma alacsonyabb, mint a szabadföldi és az irányított termelésű piros paradicsomoké. A szeptemberben szüretelt szabadföldi paradicsomok közül a piros színű paradicsomok likopin tartalma mind magasabb, mint a novemberben és februárban szedett irányított, üvegházi paradicsomoké. A polifenol tartalom és az antioxidáns kapacitás között erős, míg a likopin és az előző kettő között gyenge összefüggést tudtunk kimutatni. A főzés hatására a likopin leválik az azt megkötő fehérjétől, ennek köszönhetően könnyebben szívódik fel. Az általam is vizsgált, a paradicsomban megtalálható vízoldékony és zsíroldékony antioxidáns tartalom miatt is célszerű rendszeresen fogyasztani különböző étkezések részeként, akár nyersen, akár hőkezelve, állítsuk az étrendünkbe lehetőleg minél nagyobb gyakorisággal. Kulcsfogalmak: paradicsom, likopin, polifenol, antioxidáns, szabadföldi, üvegházi Édes íz kutatás – reprezentatív felmérés a magyar lakosság körében Antal Emese, Pilling Róbert Tét Platform, Budapest A táplálkozási ajánlásokban szerepel, hogy a cukorfogyasztást mind a gyermekeknél, mind a felnőtteknél korlátozni szükséges. A kutatás célja az volt, hogy megismerjük a lakosság cukor-, édesítőszer-, édesség- és üdítőital-fogyasztási szokásait hazánkban. Az országos kérdőíves felmérést 2022. január-február között végeztük el 1000 fogyasztó bevonásával egy online panelkutatás keretében. A minta kor, nem, régió és településtípus szerint reprezentatív a 18+ éves hazai lakosságra. A statisztikai elemzés SPSS 25.0 programmal készült. A felmérés eredményeinek feldolgozása során leíró statisztikákat alkalmaztunk. A megkérdezettek 60%-a az édes ízeket kedveli. Ezt követi a sorban a sós, majd a savanykás íz. A nők nagyobb aránya tekinthető édesszájúnak, míg a férfiak kevésbé. Minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek és egészségtudatosnak vallja magát, annál kevésbé édesíti az italait. A legszegényebb háztartásokban a fehércukor-fogyasztás aránya 62%, a leggazdagabb csoportban 27%. Minél egészségtudatosabb egy személy, annál kevesebb fehércukrot fogyaszt, illetve annál több mézet és édesítőszert. Minél egészségtudatosabb egy személy, annál valószínűbb, hogy használ édesítőszereket. A nemek között jelentős különbség van abban, hogy a férfiak szerint gyakori, a nők szerint a kevésbé gyakori fogyasztása ajánlott. A válaszadók csaknem fele nem tudja, mik a nemzetközi szakmai ajánlások a cukorfogyasztás területén. Elsősorban nemtől és kortól függ az ízek kedveltsége, ugyanakkor a településtípusnak is van befolyásoló szerepe. A fehércukor fogyasztása szignifikánsan csökken az iskolai végzettség, az egészségtudatosság és a település méretének növekedésével. Helyette barnacukrot, édesítőszereket és mézet tesznek a kávéjukba vagy a teájukba. Az egészségügyi szakdolgozóknak kiemelkedő szerepük van az edukációban, így a cukor-, édesítőszer-, édesség- és üdítőital-fogyasztási szokások terén tapasztalt anomáliák csökkentésében. Kulcsfogalmak: édesség, cukor, felmérés, lakosság, edukáció
Hivatásunk
Tartalom:
Tartalom:
Tartalom:
Hivatásunk
Tartalom:
Tartalom:
Hypertonia és Nephrologia
Az affektív temperamentumok (cyclothym, hyperthym, depresszív, szorongó, ingerlékeny) a személyiség stabil részét képezik, serdülőkor után csupán kismértékű változatosságot mutatnak. Kapcsolatuk a pszichopatológia több területével is leírásra került; a depresszív temperamentum szerepet játszik a major depresszió, a cyclothym a bipoláris II-es betegség, a hyperthym a bipoláris I-es betegség kialakulásában. Emellett az utóbbi évtized kutatásainak eredményei azt igazolják, hogy az affektív temperamentumok a szomatikus betegségekkel is összefüggésbe hozhatók. A hypertoniával, úgy tűnik, legszorosabb kapcsolatban a cyclothym temperamentum áll. A hypertonia prevalenciája és a domináns cyclothym temperamentum kapcsolata mellett a kórelőzményben előforduló cardiovascularis események is gyakoribbnak bizonyultak a domináns cyclothym temperamentum jelenléte mellett. Krónikus hypertoniás betegekben a cyclothym temperamentum mértéke magasabb szisztolés vérnyomásértékkel, nőbetegeknél a hypertonia korábbi kialakulásával függött össze. A kapcsolatok hátterében elsősorban a közös rizikófaktorok (dohányzás, elhízás, alkoholizmus) cyclothym temperamentum melletti gyakoribb jelenléte állhat. A személyiségtípusok, ezeken belül is az affektív temperamentumok és a szomatikus betegségek kapcsolatának vizsgálata segíthet a nagyobb rizikójú alcsoportok azonosításában.
Ideggyógyászati Szemle
[Célkitűzés – Bár a szédülés a leggyakrabban előforduló panaszok egyike, a vestibularis perifériák hirtelen kialakult tónusaszimmetriája hátterében mégis ritkán találunk perifériás eredetű betegséget utánzó malignus koponyaűri tumorokat. Dolgozatunk egy heveny vestibularis szindróma klinikai képében jelentkező, késői, temporalis csontot is beszűrő, disszeminált, generalizált mikrometasztázisokkal járó meningitis carcinomatosa esetet mutat be, ami egy primer pecsétgyűrűsejtes gyomorcarcinoma felébredését követően jelent meg. Kérdésfelvetés – Célul tűztük ki, hogy azonosítjuk azon patofiziológiai folyamatokat, melyek magyarázatul szolgálhatnak a daganat felébredésére, disszeminációjára. A vestibularis tónusaszimmetria lehetséges okait szintén vizsgáltuk. Ötvenhat éves férfi betegünk interdiszciplináris orvosi adatait retrospektíven elemeztük. Összegyűjtöttük és részletesen újraértékeltük az eredeti klinikai és patológiai vizsgálatok leleteit, majd új szövettani festésekkel és immunhisztokémiai módszerekkel egészítettük ki a diagnosztikus eljárásokat. Kórboncolás során a nagyagy és a kisagy oedamás volt. A bal piramiscsont csúcsát egy 2 × 2 cm nagyságú daganatmassza szűrte be. A gyomorreszekátum eredeti szövettani metszeteinek újraértékelése submucosus daganatinfiltrációt igazolt vascularis invázió jeleivel. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal dominálóan magányosan infiltráló daganatsejteket láttunk cytokeratin 7- és vimentinpozitivitással, valamint részleges E-kadherin szövettani festésvesztéssel. A kórboncolás során nyert szövetminták ezt követő hisztológiai vizsgálatai igazolták a disszeminált, többszervi mikroszkopikus daganatinváziót. Az újabb eredmények igazolták, hogy a vimentin kifejeződése, valamint az E-kadherin elvesztése szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot mutat az előrehaladott stádiummal, a nyirokcsomóáttétek jelenlétével, a vascularis és neuralis invázióval, valamint a nem differenciált szöveti típussal. Betegünk középkorú volt és nem volt immunhiányos állapotban, így a gyomorcarcinoma kilenc éven át tartó alvó állapotot követő felébredését nem tudtuk megmagyarázni. A daganat szervspecifikus tropizmusa, melyet a „seed and soil” teóriával magyaráznánk, kifejezetten váratlan volt, mivel a gyomorrákok ritkán képeznek áttétet az agyburkokon, hiszen a daganatsejtek elenyésző számban jutnak át a vér-agy gáton. Következtetések – Az előzményben szereplő malignus folyamat, valamint egy új neurológiai tünet megjelenése fel kell, hogy keltse a klinikus figyelmét a központi idegrendszer daganatos érintettségére, melyet adekvát, célzott diagnosztikus és terápiás stratégia megtervezése kell, hogy kövessen. Ehhez célzott szövettani festési eljárások, specifikus antitestek alkalmazása szükséges. A közelmúlt eredményei sejtkultúrákon igazolták a metformin epithelialis-mesenchymalis transitiót erősen gátló hatását gyomorrák esetében. Így további kutatást kell végezni azon esetekben, amelyekben az epithelialis-mesenchymalis transitióra pozitív eredményeket kapunk.]
A vizsgálat célja volt felmérni az egészségügyi szakdolgozók kiégettségét, valamint depressziójának mértékét. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű online kérdőívvel történt 2022. január 27.–február 14. között. 10 285 értékelhető kitöltés érkezett. A kiégés átlagpontszáma csökkenést mutat a 2021-es felméréshez képest, azonban a kiégés tüneteitől szenvedő egészségügyi szakdolgozók aránya még így is magas, 64,4% (42% esetében súlyos fokú a kiégés, már kezelés szükséges). A depressziót vizsgálva megállapítható, hogy a kitöltők 57,8%-a esetében nem állapítható meg depresszió jelenléte, a többi válaszadó esetében valamilyen mértékű depresszió felmerült. (Súlyos depresszió az összes depressziós dolgozó 6,8%-ának esetében detektálható.) Jelenleg hazánkban a betegek gyógyulási esélye alatta van annak, mint amit az egészségügyi ellátórendszerünk képes lenne biztosítani, „köszönhetően” részben annak, hogy a betegeket ellátó egészségügyi szakdolgozók súlyos lelkiállapotban vannak.
Hivatásunk
Tartalom:
Lege Artis Medicinae
A magyarországi időszaki szaksajtó európai viszonylatban meglehetős késéssel indult meg. A szakfolyóiratok közreadását, szerkesztését, szemléletét egyaránt befolyásolta az adott történelmi, politikai helyzet. Bizonyos történelmi fordulópontok hatására fontos szakfolyóiratok megszűntek (1848–49-es szabadságharc, első és a második világháború), ugyanakkor voltak időszakok, amelyek lendületet adtak a tudományok fejlődésének, így a folyóirat-alapításnak is. Az 1990-es magyarországi rendszerváltoztatás utáni évekre mindkét kijelentés érvényes, megváltozott a könyv- és folyóirat-kiadás struktúrája, amely folyamatnak voltak „áldozatai”, de ígéretes eredményei is. Az utóbbiak sorába tartozik az akkor alakult Literatura Medica Kiadó, és annak saját folyóirata, az 1990-ben alapított Lege Artis Medicinae, a LAM (alcíme szerint: Új magyar orvosi hírmondó) című tudományos folyóirat. Megjelentetésével örvendetesen gyarapodott az orvosi szaksajtó. Tudományos szakközleményei felveszik a versenyt az immár nagy múltú hazai orvosi folyóiratok írásaival, szemléletével azonban új irányt is képvisel. Tudatosan felvállalja és fórumot biztosít az orvostársadalmat érintő kérdéseknek, foglalkozik az egészségügy, a gazdaság, a prevenció kérdésével, szoros összefüggésben a közegészségügyi intézményi rendszerrel, az infrastruktúrában és a gyógyító munkában résztvevők helyzetével, jellemzően a társadalom-egészségügyi szemléletet követi.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás