Hivatásunk

IX. szekció - Jó gyakorlatok az egészségügyi szakellátásban II.

2022. AUGUSZTUS 28.

Hivatásunk - 2022;17(1)

Szöveg nagyítása:

-
+

Nemzetközi szakmai ajánlások és jó gyakorlatok a biofilm és a sebváladék management témáiban Móricz János MSc CRA medical trainer Hartmann-Rico Hungária Kft. A krónikus sebek ellátásánál két, gyakran előforduló kihívással kell szembenézni. Az egyik a sebváladék, a másik a biofilm. A sebváladék kiemelt szerepet játszik a sebgyógyulásban, de ha nem megfelelő mennyiségben, helyen vagy összetételben van jelen, akkor késleltetheti a gyógyulást. A sebkezelés egyik kulcsfontosságú tényezője a sebváladék hatékony, gyors és standardizált módon történő értékelése és menedzsmentje. A biofilm kialakulása napjainkban a fennálló krónikus sebek esetén egyre gyakoribb megoldandó feladatot jelent, főképpen akkor, ha MRK is található a biofilmben. A nemzetközi szakmai szervezetek külön „Position” dokumentumokban adnak evidencia alapú útmutatást, mind a sebváladék, mind a biofilm kezelése tekintetében. A kezelést nehezíti, hogy egyre nagyobb az antibiotikum rezisztencia előfordulási aránya. A krónikus sebek kezelése során, olyan technológiákat célszerű előnyben részesíteni, amelyek nem növelik a rezisztenciát, viszont hatékony megoldást jelentenek a sebkezelésben. Kulcsfogalmak: krónikus seb, sebfertőzés, biofilm, sebváladék, seböblítés, modern kötszerek, NPWT Mentálhigiéné szerepe a sürgősségi ellátók lelki egészsége védelmében Blanár Ilona Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Szolnok Napjainkban a Covid-19-pandémia következtében egy komplex foglalkozási (kiégési) traumának vagyunk szemtanúi, amely mind hazai, mind nemzetközi szinten érinti az ápolókat. Mindez kiemelten igaz a sürgősségi ellátókra is. Az előadás célja bemutatni a sürgősségi osztályon dolgozók lelki egészség megőrzéséért, fejlesztéséért végzett mentálhigiénés projekt tervezését, kivitelezését és megvalósítását. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kórház, Sürgősségi Osztály dolgozói saját, belső kezdeményezésével indult egy mentálhigiénés látásmóddal szervezett lelki egészségvédő és személyiség-erősítő projekt. Ennek tartalmi elemei: interaktív szakmai előadások, vezetett esetmegbeszélések, kommunikációs-, konfliktus kezelési technikák, önismeretet fejlesztő-, csapatépítő játékok. A személyiség egészét érintő kognitív kimerüléssel járó, fizikális, emocionális, mentális változásokat eredményező kiégés tünetcsoport nemcsak az egyénre hat kedvezőtlenül, hanem következményesen károsan befolyásolhatja a betegellátás minőségét és a munkahelyi elégedettséget. A sürgősségi ellátók rendszeres, időnyomás mentes találkozása lehetőséget teremt szakmai tudásuk fejlesztésére, önértékelésük, motiváltságuk, összetartozás érzésük helyreállítására, növelésére. A Covid-19-járvány idején egyre inkább előtérbe került a sürgősségi betegellátó osztályokon dolgozó munkatársak lelki egészségvédelme. A segítő szakmában, sürgősségi ellátásban dolgozók, nem tudják önmagukat segítettként identifikálni, nem tudnak segítséget kérni, sem elfogadni. A saját szakmai közösségen belül szervezett mentálhigiénés szemléletű technikák, módszerek alkalmazása segítséget tud nyújtani az ápolóknak lelki egészségük megőrzésére, a kiégés szindróma tüneteinek enyhítésére, amelynek hozománya lehet a magasabb beteg- és dolgozói elégedettség Kulcsfogalmak: Covid-19, sürgősségi ellátás, mentálhigiéné, kiégés, projekt A védőnői gondozásban rejlő lehetőségek a gestatiós diabeteses édesanyák utógondozásának támogatásában Siklósiné Gyopáros Adrienn Alapellátási Intézmény, Veszprém A terhességi cukorbetegség előfordulási gyakorisága világszerte, így hazánkban is évről évre emelkedik. A védőnők gondozási tevékenységük során egyre gyakrabban találkoznak ezzel a problémával. A gestatiós diabetes anyára és gyermekére gyakorolt kedvezőtlen következményeinek megelőzése érdekében kiemelten fontos az állapot megelőzésére való törekvés, a korai felismerés, valamint az utógondozás is. 2018 decemberében diabetológus szakorvosok javaslatára útnak indított – területi védőnői közreműködéssel végzett – kérdőíves felmérés a GDM anamnézisű édesanyák utógondozáshoz való viszonyulását kívánja felmérni különös tekintettel a reklasszifikáció, a rendszeres szűrővizsgálatok és az életmódelemek megvalósítására, valamint az ezeket befolyásoló tényezőkre. A szakirodalmi adatok rávilágítottak arra, hogy a GDM anamnézisű édesanyák utógondozáshoz való viszonyulása kihívásokkal küzd. A kérdéssort kitöltő édesanyák (n=553) 45,75%-a végeztette el reklasszifikáció céljából a vércukorterheléses vizsgálatot a szülést követő egy éven belül. Az életmódelemekhez (egészséges étrend és rendszeres fizikai aktivitás) való ragaszkodásuk alacsony, mindössze 15%-uk végez az ajánlásoknak megfelelő gyakoriságú és intenzitású fizikai aktivitást és egyharmaduk ragaszkodik következetesen az étrendi tanácsok megtartásához a szülés utáni időszakban is. A gestatiós diabetes utógondozása, interdiszciplináris, generációkon átívelő megközelítést igényel, egy egész életen át tartó folyamat. A kérdőíves felmérés – az összefüggések keresésén túl – szeretné bemutatni a védőnői gondozásban rejlő lehetőségeket, amelyekkel a diabetes szempontjából magas kockázatú gondozottak utógondozásban való hatékony részvétele, a diabetológiai szakemberekkel történő együttműködése javítható. A felmérés széleskörű terjesztésének további célja a gondozásban részt vevő szakemberek szakmai tudatosságának erősítése a GDM anamnézisű anyák és gyermekeik diabetes prevenciója területén. Kulcsfogalmak: gestatiós diabetes mellitus, utógondozás, diabetes prevenció Helyes lábápolással az amputáció ellen Konczné Molnár Ibolya Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai: 2021-ben a világon 537 millió cukorbeteg felnőtt él, ez a szám 2045-re 783 millióra emelkedik. 2021-ben 6,7 millió halálesetért volt felelős a diabétesz, 5 másodpercenként egy ember halálát okozva. A cukorbetegség kezelésére fordított összeg, 966 milliárd dollár, sajnos ennek közel háromnegyedét a szövődmények kezelése emésztette fel. Magyarországi adatok szerint, naponta 10 alsóvégtag esik áldozatul a rosszul beállított, kezeletlen diabétesznek, ez a szám világviszonylatban 30 másodpercként egy amputációt jelent. Osztályunkon strukturált oktatási program keretében igyekszünk átadni betegeinknek minden hasznos tudást, ezen belül külön foglalkozás témája a lábápolás. Az edukációs alkalmakat minden esetben igyekszünk interaktívvá tenni, éppen ezért a helyes lábápolás elsajátítására úgynevezett lábápolási tálcát készítettünk. Ezen a tálcán megtalálhatóak az otthoni helyes lábápoláshoz javasolt dolgok éppen úgy, mint a kerülendő eszközök. A szóban történő oktatás után, a résztvevőknek lehetősége van, a tálca elemeit csoportosítani, az elhangzottak alapján. Előadásomban ezt az oktatási folyamatot szeretném bemutatni. Kulcsfogalmak: diabétesz, amputáció, edukáció Helyi szakmai protokoll megújítása és egy új check-lista bevezetése a szeptikus osztályon Szűcs Tímea Erzsébet Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet, Budapest Az egész világon, így hazánkban is egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére, vagy legalább csökkentésére. Projektemet a saját munkahelyi környezetemben valósítottam meg. Célom az akkor alkalmazott sebkötözésre vonatkozó protokoll megújítása, a legújabb ajánlások figyelembevételével, valamint egy check-lista bevezetése volt. A megvalósítás érdekében számos olyan módszert alkalmaztam, amiket a legutóbbi tanulmányaim során sajátítottam el (pl. SWOT, SMART, GANTT, STAKEHOLDER elemzés stb.), melyek elvégzése közelebb vitt a megoldáshoz, valamint láthatóvá tette számomra a várható akadályokat, és azok lehetséges megoldásait. A szeptikus osztályon végzett sebkötözési protokoll megújítása, valamint a check-lista bevezetése, csak egy kis szelete a meglévő és egyre emelkedő sebészeti helyi fertőzések megelőzésének, de rendkívül fontosnak tartom az osztályomon fekvő betegek ellátásában a maximális odafigyelést, ezzel is biztosítva ápoltjaink számára a biztonságosabb betegellátást. A feldolgozott tapasztalataim és megfigyeléseim arra mutattak rá, hogy nagyon sok esetben nem az eszközök- vagy anyaghiány okozza a nem megfelelőséget, hanem emberi tényező a hiba forrása. Felülvizsgálatom során tapasztaltam, hogy minden eszköz adott a kötözés szabályos kivitelezéséhez, mégsem sikerül tökéletesen, minden lépést betartva elvégezni a feladatot. Bár sok dolgozónak az a véleménye, hogy a kézfertőtlenítés „egy lerágott csont”, de mindig bebizonyosodik, hogy nem tudunk róla eleget beszélni, és még nagyobb odafigyelést igényel a téma. Osztályomon egy higiénés ellenőrzés során felmerült probléma inspirált arra, hogy ezzel a témával foglalkozzam. Véleményem szerint az új check-lista bevezetésével és a sebkötözésre vonatkozó protokoll megújításával, hosszútávon jelentős lehet az anyagi megtakarítás, csökkenhet az ápolási napok száma, mérsékelni lehet az antibiotikum-felhasználást, ezzel visszaeshet a multirezisztens kórokozók kialakulásának a lehetősége Ezek mellett az érintett betegek hamarabb térhetnek vissza a munka világába, így újra hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak. Kulcsfogalmak: szakmai protokoll, sebkötözés, check-lista Az ápolás nehézségei pánikbetegségben szenvedő, Covid-19-fertőzött, intenzív terápiát igénylő nő esetében, különös tekintettel a betegség kimenetelére Rajnai Krisztina, Tóth Tímea Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Eger E dolgozat keretein belül kívánom bemutatni az intenzív osztályon dolgozó ápolók képzettségének, Rogersi beállítottságának jelentőségét a pszichésen terhelt előzményekkel rendelkező beteg gyógyulási folyamatának alakulásában. A vizsgálat célja volt nyitott kérdésként boncolgatni és összefüggéseket keresni, választ kapni a beteg állapotának kezdeti javulása után történő hirtelen állapotromlás okára. Megfigyelésen alapuló esettanulmány: Az esettanulmány során bizonyosságot nyert az a tény, hogy a mentális problémákkal küzdő páciensek betegséglefolyására igen nagy hatással van az ápolószemélyzet beállítottsága, sokoldalúsága, nem utolsó sorban leleményessége. Ugyanakkor egy újabb problémával is erőteljesebben foglalkoznunk kell, ez pedig a korai post intensive care szindróma, amely a mentális betegséggel küzdők állapotára lehet komoly befolyással. Az esettanulmány feldolgozása során alátámasztást nyert, hogy az egyénre szabott ápolás, a szakdolgozók Rogersi beállított ságának képessége mekkora jelentőséggel bír a betegség lefolyásának kimenetelében. A javuló diagnosztikai eredmények nem indokolták a beteg állapotának ilyen hirtelen történő romlását, ezért a gyors progrediáló állapot okának a beteg pszichés állapotában bekövetkező hirtelen változást valószínűsítem. Új, átfogó kutatás lehetőségét veti fel a mentális betegséggel küzdő páciensek intenzív osztályos kezelése és a korai post intensiv care szindróma közötti összefüggés lehetősége. Kulcsfogalmak: Covid-19, intenzív terápia, ápolói sokoldalúság, pánikbetegség, korai post intensive care szindróma Az acute pain service teamek előfordulási gyakorisága a magyar egészségügyi ellátórendszerben Lovasi Orsolya1, Dr. Lám Judit2, Dr. Gaál Péter2 1Tolnai Megyei Kormányhivatal Szekszárd Járási Hivatala, Szekszárd 2Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest A posztoperatív fájdalomcsillapítás évtizedek óta kihívás az egészségügyi ellátást végző személyzet számára. Bizonyos sebészeti beavatkozások után a betegek több mint 75%-ának van közepes vagy súlyos fájdalma. Az Acute Pain Service teameknek bizonyítottan számos pozitív hatása van a betegbiztonságra a fájdalomintenzitás csökkentése, a posztoperatív állapot javulása, a mellékhatások (hányás, hányinger) és a betegek fájdalompontszámainak csökkentése, a betegelégedettség javulása révén. A nemzetközi elterjedtség és evidenciák szerinti eredményes működés ellenére Magyarországon ez idáig keveset tudunk az APS-ek létezéséről és működéséről. Kérdőíves felmérést végeztünk a releváns hazai sebészeti fekvőbeteg-ellátást végző intézményekben az APS-ek előfordulási gyakoriságáról és a kialakítás nehézségeiről. Az intézmények azonosítása a Nemzeti Népegészségügyi Központ által rendelkezésre bocsátott adatbázis alapján történt (fenntartótól és finanszírozási formától független aktív sebészeti tevékenységet végző ortopédia, traumatológia és sebészet szakmák). Az azonosított intézmények fenntartóinak megküldtük a kérdőíveket és kértük, hogy szakmánként 1-1 db kitöltését végezzék el. 72,2%-os válaszadási arány mellett, a mintánkban két helyen működtetnek APS teamet (az egyik orvos alapú a másik szakdolgozók által működtetett). Az APS-t nem működtető intézményekben a megkérdezettek 88,9%-a szükségét érzi az APS kialakításának. Feltártuk az elindítás legfőbb akadályait. Leggyakrabban előforduló probléma a humán erőforrás hiánya (75,0%), ennél szignifikánsan alacsonyabb mértékben említik a finanszírozás hiányát (43,8%, p=0,001). A finanszírozás hiányától nem szignifikánsan különbözik a kezdeményezés, motiváció hiánya (38,4%, p=0,775), a társszakmák együttműködési képtelensége (35,7% p=0,253), az érdeklődés hiánya (35,7% p=0,253). Végül az előzőektől szignifikánsan kisebb mértéken említett a menedzsment támogatásának hiánya és a gyógyszer-, eszközhiány (14,3%-14,3%, p=0,001). Magyarországon nem elterjedt az APS kialakítása a posztoperatív fájdalomcsillapítás területén. A világban és a fejlett nyugat-európai országokban általánosan bevett módszer a teamek alkalmazása. A posztszocialista országok esetén nem találtunk adatokat az APS elterjedtségére vonatkozóan, de egy cseh felmérésben vizsgálták a krónikus műtét utáni fájdalom (CPSP) kialakulásának és az APS meglétének összefüggését. A meglévő teamek működése, szerkezete a szakirodalomban leírtaknak megfelel. Az APS kialakításának legfőbb akadályai közül Magyarországon kifejezetten hangsúlyos a megfelelő létszámú és képzettségű személyzet hiánya. Kulcsfogalmak: posztoperatív fájdalom menedzsment, Acute Pain Service teamek

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hivatásunk

IV. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban II.

Tartalom:

  • Covid-19 miatti hosszantartó intubáció következtében kialakult légúti szűkületek intenzív terápiás és fül-orr-gégészeti menedzsmentje
  • A Covid-19-járványhelyzet hatása az alap- és járóbeteg-ellátásra az igénybevevők oldaláról
  • Dietetikai edukáció lehetőségei a Covid-19-járvány idején
  • Krónikus betegségben szenvedők gondozása koronavírus-járvány idején, telemedicina és az SM-gondozás a Vas Megyei Centrumban
  • A pandémia és a vészhelyzeti működés hatása a rehabilitációs fekvőbeteg-ellátásban egy esetprezentáción keresztül
  • Covid tények – Covid lélek

  • Hivatásunk

    II. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei I.

    Tartalom:

  • A szakdolgozók bevonása a kutatómunkába
  • Az aktivizáló ápolás ismertsége a szakdolgozók körében
  • A cirkadián ritmus felborulásának zavara a Fejér Megyei Szent György Kórházban dolgozó ápolók körében
  • K-vitamin-antagonistát szedő betegek ismereteinek felmérése, edukáció hatása az INR-értékekre
  • Kézhigiénés gyakorlat fejlesztése a Semmelweis Scanner segítségével
  • Oltási kampány kihívásai a Bethesdában és a Pfizer vakcina farmakovigilanciás vizsgálata a munkatársakon az I. és II. oltási kört követően
  • Perifériás érkatéterre vonatkozó ellátási csomag implementációja a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet Belgyógyászati Osztályán

  • Hivatásunk

    X. szekció - Szakdolgozók jövőképe a magyar egészségügyi ellátórendszerben

    Tartalom:

  • Ápolásvezetői kihívások a XXI. században
  • Betegbiztonság a kórházi ellátásban
  • Az egészségügyi szolgálati jogviszony szabályozásának szakdolgozókat érintő nehézségei
  • Változásmenedzsment a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház tagkórházaiban egy konkrét példán keresztül
  • Ki fog minket ápolni, avagy meddig maradunk ápolók?
  • Jövőkép más megvilágításban
  • Az informatika alkalmazása a dietetikában a prevenció és terápia területén

  • Hivatásunk

    VII. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban III.

    Tartalom:

  • Mindennapok nehézségei a fogászati alap- és szakellátásban a pandémia alatt
  • Hova menjek? Betegutak pandémia idején. Kiút a labirintusból!
  • A nem Covid-betegek jogainak sérülése a pandémia idején
  • Várandósok egészségmagatartása és várandósgondozás a pandémia idején
  • Oltunk, tehát vagyunk? Avagy élet a Péterfy oltóponton
  • Radiográfusok kiégési szintjének felmérése Covid-19-pandémia idején
  • „Covidos” elhunytak ellátása a Pathológián

  • Hivatásunk

    V. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei II.

    Tartalom:

  • Az elemi rehabilitáció helye, szerepe és lehetőségei az egészségügyi szolgáltatások területén
  • A funkcionális látás és annak vizsgálata, a látástréning lehetőségei és optikai segédeszközök fejlődése
  • A függőségek változásának lehetőségei az ártalomcsökkentésben – A dohányzás átalakulásának és szabályozásának trendje a világban és Európában
  • 4–10 éves gyermekek táplálkozás és fizikai aktivitás felmérésének eredményei
  • Otthoni parenterális táplálás, mint szervpótló kezelés a rövidbél szindrómában
  • Paradicsomok antioxidáns tartalmának összehasonlítása
  • Édes íz kutatás – reprezentatív felmérés a magyar lakosság körében

  • Lapszám összes cikke

    Kapcsolódó anyagok

    Lege Artis Medicinae

    Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

    FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

    A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

    Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről

    Kiadványunk mérföldkő a hazai akut stroke ellátásában, hiszen 2017 óta először jelenik meg új ajánlás a témában. Márpedig az elmúlt 6 évben, nagy örömünkre, szűkebb szakmánkban elképesztő fejlődésnek lehettünk tanúi, sőt a Magyar Stroke Társaság tagjai és vezetőségi tagjai közül többen is, aktív előmozdítói. Nem csak a beavatkozások tárháza bővült a mechanikus thrombectomia örvendetes térnyerésével, de ezzel párhuzamosan, sőt éppen ezért, az akut képalkotás, a rekanalizációs terápia előtti kivizsgálás, a betegutak és az ellátás szervezése is átalakult. Ennek eredményeként, a korábbiakban a legsúlyosabb kimenetelt jelentő, agyalapi nagyérocclusiós betegek kaptak hatalmas esélyt a gyógyuláshoz, a sikeres rehabilitációhoz és a társadalomba való visszailleszkedéshez. Másrészt, a stroke-ellátás minden korábbi mértéket és elképzelést felülmúlóan bonyolult, összetett, valamint munka- és erőforrásigényes lett. Még úgy is, hogy ma már az egész világon egyedülállóan, az egész országra kiterjedő, mesterséges intelligencia támogatta radiológiai képalkotás segíti munkánkat. Éppen ezért, elengedhetetlenné vált, hogy mindazon szakemberek, akik hétvégéken, ünnepnapokon, éjjel-nappal akut stroke-betegek minél sikeresebb gyógyításán fáradoznak, kezükbe foghassanak egy olyan kiadványt, amely segít eligazodni az ellátás útvesztőiben.

    Lege Artis Medicinae

    Fókuszban a LAM (Lege Artis Medicinae)

    VASAS Lívia, GEGES József

    Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal in­dult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az or­vosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a ha­zai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a ke­vesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag kül­honi kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adat­bázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét eme­lik a művészeti tárgyú írások, amelyek az or­vosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.

    Nővér

    A csontritkulás szűrése az alapellátásban kvantitatív ultrahanggal

    HIRDI Henriett Éva, SZOBOTA Lívia

    A csontritkulás az egyik leginkább aluldiagnosztizált és alulkezelt egészségügyi állapot. Az elmúlt évtizedekben több olyan kockázati indexet is kidolgoztak, amelyek az alacsony csontsűrűség kockázatának kitett nők azonosítására alkalmasak, akiknél BMD-tesztet kell elvégezni. A vizsgálat célja: A felmérés célja annak bemutatása volt, hogy a kvantitatív ultrahangos csont­sűrű­ségmérést az alapellátásban dolgozó ápolók valóban egyszerűen el tudják végezni, amellyel jelentősen elősegíthetik az osteopeniás és osteoporosisos állapotok korai felismerését. Retrospektív dokumentumelemzésre került sor minden olyan páciensnél, aki 2021 márciusa és decembere között részt vett kvantitatív ultrahangkészülékkel végzett sarokszűrésen. A vizsgált személyek 20–64 év közötti felnőttek voltak (N=1032). A kvantitatív ultrahangvizsgálat Sonost-2000 csontdenzitométerrel valósult meg. A testösszetétel-vizsgálat többfrekvenciás szegmentális testösszetétel-analizátorral történt. A mérési eredmények értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával történt. A vizsgált személyek átlagéletkora 43,12±9,6 év; 29,7%-uk férfi, 70,3%-uk nő. A vizsgálatban részt vevő nők 2,4%-ának van osteoporosisa (T ≤ −2,5), és 49,86%-uk osteopeniás a WHO meghatározása szerint. Osteopeniás értékeket a férfiak 32,35%-ánál mértek. A vizsgálati mintában összesen 273 fő (26,45%) tartozott az 50–64 éves korosztályba (223 nő és 50 férfi). Az 50 év feletti nők 4%-ának van csontritkulása, 63,7%-ának pedig osteopeniája. Az alapellátásban dolgozó ápolók képesek felismerni az osteoporosis szempontjából kulcsfontosságú rizikótényezőket, elvégezni a kvantitatív ultrahanggal a mérést, és azonosítani a megbetegedésben szenvedő személyeket.

    Nővér

    Kiégés és depresszió az egészségügyi szakdolgozói társadalomban

    IRINYI Tamás, NÉMETH Anikó

    A vizsgálat célja volt felmérni az egészségügyi szakdolgozók kiégettségét, valamint depressziójának mértékét. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű online kérdőívvel történt 2022. január 27.–február 14. között. 10 285 értékelhető kitöltés érkezett. A kiégés átlagpontszáma csökkenést mutat a 2021-es felméréshez képest, azonban a kiégés tüneteitől szenvedő egészségügyi szakdolgozók aránya még így is magas, 64,4% (42% esetében súlyos fokú a kiégés, már kezelés szükséges). A depressziót vizsgálva megállapítható, hogy a kitöltők 57,8%-a esetében nem állapítható meg depresszió jelenléte, a többi válaszadó esetében valamilyen mértékű depresszió felmerült. (Súlyos depresszió az összes depressziós dolgozó 6,8%-ának esetében detektálható.) Jelenleg hazánkban a betegek gyógyulási esélye alatta van annak, mint amit az egészségügyi ellátórendszerünk képes lenne biztosítani, „köszönhetően” részben annak, hogy a betegeket ellátó egészségügyi szakdolgozók súlyos lelkiállapotban vannak.