Hivatásunk

IV. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban II.

2022. AUGUSZTUS 28.

Hivatásunk - 2022;17(1)

Szöveg nagyítása:

-
+

Covid-19 miatti hosszantartó intubáció következtében kialakult légúti szűkületek intenzív terápiás és fül-orr-gégészeti menedzsmentje Pál Irén Veronika1, Gácsiné Papp Éva1, Dr. Janáky Tamásné1, Hutvágnerné Bújdosó Edit2, Dr. Molnár Anna2, Dr. Bach Ádám1, Prof. dr. Rovó László1, Dörmő Sándorné1 1Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Fül- Orr- Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Szeged 2Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Szeged Covid-19 miatti hosszantartó intubáció következtében kialakult légúti szűkületek intenzív terápiás és fül-orr-gégészeti menedzsmentje. A nemzetközi statisztikák szerint a SARS-CoV-2-fertőzés következményeképpen kialakuló légzési elégtelenség miatt a betegek 4–12%- ánál válik szükségessé invazív légzéstámogatás. A pandémia új kihívásai, illetve a betegek kritikus állapota miatt a hosszantartó lélegeztetés miatti tracheotomia időzítésével kapcsolatban még a mai napig nem alakult ki egységes álláspont. A definitív légútbiztosítás ideje jellemzően az intenzív terápia későbbi időszakára tolódik, teret adva ezzel a hosszantartó lélegeztetés következtében kialakuló légúti sérülések, illetve szűkületek kialakulására. Ezen szűkületek kezelése komplex feladat, mely csak a legmagasabb személyi és technikai feltételek együttes teljesülése mellett lehet sikeres. A fertőzés hosszantartó tünetei, illetve a kórképet súlyosbító társbetegségek a légúti szűkületek személyre szabott terápiáját követelik meg. Előadásunkban a Covid-19 miatt hosszantartó intubáción átesett, illetve következményes légúti szűkületben szenvedő betegek intenzív terápiás és fül-orr-gégészeti kezelését mutatjuk be, fokozott figyelmet fordítva a Szegedi Tudományegyetem Fül- Orr- Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján kidolgozott innovatív sebészi módszerekre Kulcsfogalmak: intubáció, innovatív sebészeti módszerek A Covid-19-járványhelyzet hatása az alap- és járóbeteg-ellátásra az igénybe vevők oldaláról Bencsik Krisztina, Dr. Beke Szilvia Gál Ferenc Egyetem Egészség- és Szociális Tudományi Kar, Gyula A világjárványok az elmúlt 100 évben is jelen voltak az életünkben, azonban mindeddig távolinak, kezelhetőnek éreztük azokat, ami nem érhet el hozzánk. A hamis biztonságérzetünket 2019 végén, a Covid-19 kifejezés megismerésével romokba döntötte a pandémia, amely az első, Vuhanról szóló híradások után, szinte pillanatok alatt felütötte a fejét a világ minden részén. A kutatás során kérdőíves módszer került alkalmazásra, elsősorban a Covid-19 koronavírus-járvány okozta hatások vizsgálatának céljából, kényelmi mintavétel, hólabda módszerét alkalmazva, a kérdőívet 223 fő töltötte ki 2021 őszén. A válaszok Microsoft Excel programmal, valamint a Word Art szófelhő alkalmazással kerültek feldolgozásra. A kérdőívek eredményei egyértelműen rávilágítottak arra, hogy a járványhelyzet okozta problémákat az ellátottak megértik, ugyanakkor az ellátással kapcsolatos bizonytalanság szorongáskeltő tényezőként jelentkezik. Az alapellátás minőségét, egy 10-es skálán legtöbben (21,3%) a 3-as értékűnek ítélték meg, így a 4-es kategóriával együtt 29% inkább elégedetlen a működéssel, míg az 1-2-es, vagyis a nagyon elégedetlen vélemény 33%-ot tesz ki. A szakellátások működéséről, 38,8% adott 1-2-es értéket. A pozitív véleményt mutató 7-10-es értéket a kitöltők mindössze 12,9%-a adott. A kitöltők közül 148 fő volt az, akit betegség miatt is érintettek az ellátási nehézségek. A járványhelyzet kezelése kihívás elé állította a döntéshozókat és a végrehajtókat egyaránt. Az adott helyzetben a járványügyi adatok alapján azonnal kellett meghozni a döntéseket és biztosítani azok végrehajtását. Ugyanakkor hosszútávon lényegesen nagyobb terhelést róhat az egészségügyre az elmaradt vizsgálatok, műtétek és szűrővizsgálatok következményeinek kezelése, mint a koronavírussal érintett betegek ellátása. Szükséges felkészíteni az alapellátást és szakellátást biztosító szerveket, megfelelő védelmi és ellátási rendszer kidolgozásával arra, hogy az ellátás sokkal zökkenő mentesebben működhessen Kulcsfogalmak: pandémia, egészségügyi ellátás, elégedettség, alapellátás, szakellátás Dietetikai edukáció lehetőségei a Covid-19-járvány idején Szekeres-Simonová Erik Alsad Medical Kft. és Netis Zrt., Budapest A Covid-19-járvány kapcsán megváltozott a páciensek táplálkozási magatartása. A dietetikusok által megtervezett, és egyénre szabott táplálkozásterápia az ellátás minden szintjén igazolt előnyökkel jár, és emellett egészség-gazdasági haszna is egyértelmű. A járvány alatt a betegágy mellett a dietetikai edukáció nem volt mindig elérhető, és eredményes, a betegek diétás ismeretei sok esetben hiányosak maradtak, nem beszélve arról, hogy az alapellátásban nincsenek elérhető, regisztrált dietetikus szakemberek, ami miatt sérült az ellátás színvonala. Az előadásom során a dietetikai tanácsadás aktuális folyamatának áttekintése után egy olyan új hibrid (online-kontakt) tanácsadási formát kívánok bemutatni, amely alkalmas a betegek diétás ismeretének növelésére és a dietetikai edukáció hatékonyságának javítására, így emelve az ellátás minőségét és biztonságát a krónikus betegségben szenvedők körében. Bemutatom eddigi tapasztalatainkat és eredményeinket cukorbeteg, vesebeteg és elhízással küzdő betegekkel kapcsolatban, valamint azt, hogy hogyan válik egy új tanácsadási forma napi rutinná, ahol több egyéni étrend készül rövidebb idő alatt, naprakész a dietetikus-beteg kommunikáció, és szükség esetén azonnali beavatkozási lehetőséggel is rendelkeznek a szakemberek. A Covid-19-járvány alatt bebizonyosodott, hogy milyen fontos szerep hárul a digitális egészségügyre. Az egészségügyben igény van a diagnosztika és a monitorozás gazdaságos megvalósítására. A digitális eszközök hozzáférést biztosíthatnak hiteles információkhoz, olyanok számára, akik krónikus betegek, és hosszú távon igényelnek támogatást. Az egészségügyi szakma képviselői pedig képesek arra használni ezeket a digitális eszközöket, hogy naprakészen tájékozódhassanak a betegek állapotáról, vagy személyre szabott tájékoztatást adjanak, ezzel fenntartva a betegekkel való kapcsolatot, és az elkötelezettséget is Kulcsfogalmak: dietetika, telemedicina, digitális egészségügy, cukorbetegség, vesebetegség, elhízás, szoftver Krónikus betegségben szenvedők gondozása koronavírus-járvány idején, telemedicina és az SM-gondozás a Vas Megyei Centrumban Barti Péterné, Horváthné Berki Adrienn, Soósné Illés Edina Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Szombathely Sclerosis multiplex a központi idegrendszer autoimmun, degeneratív kórképe. Főleg fiatal nők betegsége 2:1 arányban, Magyarországon 8-10 ezer beteg szenved ebben a kórképben. 2020-ban megváltozott az emberek élete a világméretű járvány miatt. A társadalmak valamennyi rétegét gyors, életmentő reagálásra, tanulásra késztette a rekordsebességgel terjedő és mutálódó vírus. Az egészségügyben dolgozók új ismereteket, fogalmakat, leírásokat, munkafolyamatokat, kezelési elveket, protokollokat ismertek meg a gyógyítási, ápolási folyamatok közben. A korlátozások, lezárások, higiéniai előírások miatt a krónikus betegek gondozását is át kellett gondolni, szervezni. A betegség nem gyógyítható, a tünetek, az állapotromlás, a betegségi folyamat lassítása a ma elérhető immunterápiáknak köszönhetően nagymértékben biztosítható. Dokumentáció, statisztikai adatok retrospektív elemzése alapján az adatok bemutatásának prezentálása. Vas megyében az SM Centrumban 315 beteget gondozunk rendszeresen, ebből 81 páciens nincs terápián, 234 betegség módosító kezelésben részesül. A járvány ideje alatt több SM-nővérképzés valósult meg a virtuális térben (TEAMS felület). Az online tér arra is lehetőséget adott, hogy a kutatási eredményeket naprakészen ismerjünk meg. Azon páciensek, akik állapota nem igényelte a személyes jelenlétet, betegségük egyensúlyban volt, kezelésük szövődmény mentesen zajlott, őket a telemedicina adta lehetőségekkel láttuk el. A gondozás időpontjában a páciens által igényelt eszközön (telefon, e-mail, messenger, video chat, skype) történt a kommunikáció Kulcsfogalmak: koronavírus-járvány, telemedicina, gondozás A pandémia és a vészhelyzeti működés hatása a rehabilitációs fekvőbeteg-ellátásban egy esetprezentáción keresztül Kovács Betti, Bánfi Andrea Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház, Kecskemét A SARS-CoV-2 okozta többszervi elégtelenség, az izomkárosodások rávilágítottak, hogy a gyógyszeres kezelések mellett további terápiás intervenciók is szükségesek. Az infekció következtében megjelent, fizikai, mentális és kognitív zavarokat okozó tünetegyüttes, a post-Covid-szindróma új kihívás elé állította a rehabilitációs team tagjait Egy fiatal, koronavírusfertőzésen átesett és tartós gépi lélegeztetésre szoruló beteg rehabilitációs kihívásainak bemutatása. Az ismertetni kívánt post-Covid-szindrómás betegünk rehabilitációjának mielőbbi elkezdésével az életminőség javulását, szövődmények megelőzését, csökkentését értük el. A bemutatott betegünk gyógyulásának történetét az osztály igazi sikertörténetként élte meg. A komplex musculoskeletalis és pulmonalis rehabilitáció jól alkalmazható a post-Covid ellátásban Kulcsfogalmak: post-Covid-szindróma, musculoskeletalis rehabilitáció, multidiszciplináris team Covid tények – Covid lélek Sebőkné Farkas Éva Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház, Nyíregyháza A szerző röviden bemutatja előző korok fertőző betegségeit-küzdelmeit. A továbbiakban bemutatja a pandémia kezdetét és jelen küzdelmét statisztikai adatok tükrében (ápolásvezetés szempontjából) saját osztályain, részletezve azt. Bemutatásra kerül a betegek és ápolók harca a lelki tényezők szemszögéből. Felmérésre, bemutatásra kerül az osztályon dolgozó ápolók lelki leterheltsége, hatása a mindennapi életükre. A szerző a vizsgálatot 4-5. hullámban, három belgyógyászati jellegű, Covid-osztályon, egyműszakos és folyamatos munkarendben dolgozó szakápolói-segédápolói között végzi, kvantitatív módszert alkalmazva, online kérdőíves felmérés segítségével, amely anonim módon történik. A felmérés jelenleg is zajlik, eredményeinek alakulása így még folyamatban van. Feltételezhető, hogy hipotézisei igazolódnak az eddigi tapasztalatok tükrében. Remélve, hogy a vizsgálat a célcsoport tagjainak és a vizsgáló személyének is érdekes eredmények születése mellett, lelki megkönnyebbüléshez vezet a vizsgálatnak és az előadásnak köszönhetően Kulcsfogalmak: Covid, ápolás, lelki tényezők

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hivatásunk

II. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei I.

Tartalom:

  • A szakdolgozók bevonása a kutatómunkába
  • Az aktivizáló ápolás ismertsége a szakdolgozók körében
  • A cirkadián ritmus felborulásának zavara a Fejér Megyei Szent György Kórházban dolgozó ápolók körében
  • K-vitamin-antagonistát szedő betegek ismereteinek felmérése, edukáció hatása az INR-értékekre
  • Kézhigiénés gyakorlat fejlesztése a Semmelweis Scanner segítségével
  • Oltási kampány kihívásai a Bethesdában és a Pfizer vakcina farmakovigilanciás vizsgálata a munkatársakon az I. és II. oltási kört követően
  • Perifériás érkatéterre vonatkozó ellátási csomag implementációja a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet Belgyógyászati Osztályán

  • Hivatásunk

    X. szekció - Szakdolgozók jövőképe a magyar egészségügyi ellátórendszerben

    Tartalom:

  • Ápolásvezetői kihívások a XXI. században
  • Betegbiztonság a kórházi ellátásban
  • Az egészségügyi szolgálati jogviszony szabályozásának szakdolgozókat érintő nehézségei
  • Változásmenedzsment a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház tagkórházaiban egy konkrét példán keresztül
  • Ki fog minket ápolni, avagy meddig maradunk ápolók?
  • Jövőkép más megvilágításban
  • Az informatika alkalmazása a dietetikában a prevenció és terápia területén

  • Hivatásunk

    VII. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban III.

    Tartalom:

  • Mindennapok nehézségei a fogászati alap- és szakellátásban a pandémia alatt
  • Hova menjek? Betegutak pandémia idején. Kiút a labirintusból!
  • A nem Covid-betegek jogainak sérülése a pandémia idején
  • Várandósok egészségmagatartása és várandósgondozás a pandémia idején
  • Oltunk, tehát vagyunk? Avagy élet a Péterfy oltóponton
  • Radiográfusok kiégési szintjének felmérése Covid-19-pandémia idején
  • „Covidos” elhunytak ellátása a Pathológián

  • Hivatásunk

    V. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei II.

    Tartalom:

  • Az elemi rehabilitáció helye, szerepe és lehetőségei az egészségügyi szolgáltatások területén
  • A funkcionális látás és annak vizsgálata, a látástréning lehetőségei és optikai segédeszközök fejlődése
  • A függőségek változásának lehetőségei az ártalomcsökkentésben – A dohányzás átalakulásának és szabályozásának trendje a világban és Európában
  • 4–10 éves gyermekek táplálkozás és fizikai aktivitás felmérésének eredményei
  • Otthoni parenterális táplálás, mint szervpótló kezelés a rövidbél szindrómában
  • Paradicsomok antioxidáns tartalmának összehasonlítása
  • Édes íz kutatás – reprezentatív felmérés a magyar lakosság körében

  • Hivatásunk

    III. szekció - A képzés, a szakképzés és a továbbképzés aktuális kérdései

    Tartalom:

  • A képzés, a szakképzés és a továbbképzés aktuális kérdései
  • Iskolapadból a műtőasztal mellé?
  • Gyakorlóhelyek felelőssége az egészségügyi szakképzésben
  • Aneszteziológiai asszisztensek kompetenciáinak vizsgálata végzettségek szerint
  • „Ki mint vet, úgy arat” – A segédápolók képzésének szerepe a munkaerőhiány pótlásában
  • „Az egészségügyi szakdolgozók jogai a fekvőbeteg szakellátás területén”
  • A skill labor, az egészségügyi oktatás új platformja és az abban rejlő lehetőségek

  • Lapszám összes cikke

    Kapcsolódó anyagok

    Lege Artis Medicinae

    Védőoltások a Covid-19-pandémia ellen

    FALUS András, SZEKANECZ Zoltán

    A gyorsan terjedő SARS-CoV-2 légzőszervi vírus súlyos következményekkel járó járványt okozott az egész világon. Az egészségügyi hatások mellett a globális gazdasági károk ma még felmérhetetlenek. A világjárvány ugyanakkor soha nem látott tudományos kutatások sorát indította el, többek között a védőoltások kidolgozása terén. A cikk a vakcinákról, az immunmemóriáról és az egyes felvetődő klinikai hatásokról szóló aktuális információkat foglalja össze.

    Lege Artis Medicinae

    Covid-19 – a valóság próbája

    SVÉD Tamás

    Ez a pandémia a válság, a valóság próbája, a megmérettetés, ahol kiderül, mit tudunk kezdeni a szekrényekből előbukó csontvázak tömegével, képesek vagyunk-e félretenni játszmáinkat és közösen, összezárva megküzdeni egy komoly fenyegetéssel. Akkor sikerülhet, ha képesek leszünk ezúttal szembenézni a valósággal, mind a járvány, mind az egészségügy állapotának tekintetében.

    Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről

    Kiadványunk mérföldkő a hazai akut stroke ellátásában, hiszen 2017 óta először jelenik meg új ajánlás a témában. Márpedig az elmúlt 6 évben, nagy örömünkre, szűkebb szakmánkban elképesztő fejlődésnek lehettünk tanúi, sőt a Magyar Stroke Társaság tagjai és vezetőségi tagjai közül többen is, aktív előmozdítói. Nem csak a beavatkozások tárháza bővült a mechanikus thrombectomia örvendetes térnyerésével, de ezzel párhuzamosan, sőt éppen ezért, az akut képalkotás, a rekanalizációs terápia előtti kivizsgálás, a betegutak és az ellátás szervezése is átalakult. Ennek eredményeként, a korábbiakban a legsúlyosabb kimenetelt jelentő, agyalapi nagyérocclusiós betegek kaptak hatalmas esélyt a gyógyuláshoz, a sikeres rehabilitációhoz és a társadalomba való visszailleszkedéshez. Másrészt, a stroke-ellátás minden korábbi mértéket és elképzelést felülmúlóan bonyolult, összetett, valamint munka- és erőforrásigényes lett. Még úgy is, hogy ma már az egész világon egyedülállóan, az egész országra kiterjedő, mesterséges intelligencia támogatta radiológiai képalkotás segíti munkánkat. Éppen ezért, elengedhetetlenné vált, hogy mindazon szakemberek, akik hétvégéken, ünnepnapokon, éjjel-nappal akut stroke-betegek minél sikeresebb gyógyításán fáradoznak, kezükbe foghassanak egy olyan kiadványt, amely segít eligazodni az ellátás útvesztőiben.

    Lege Artis Medicinae

    Fókuszban a LAM (Lege Artis Medicinae)

    VASAS Lívia, GEGES József

    Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal in­dult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az or­vosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a ha­zai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a ke­vesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag kül­honi kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adat­bázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét eme­lik a művészeti tárgyú írások, amelyek az or­vosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.

    Nővér

    A csontritkulás szűrése az alapellátásban kvantitatív ultrahanggal

    HIRDI Henriett Éva, SZOBOTA Lívia

    A csontritkulás az egyik leginkább aluldiagnosztizált és alulkezelt egészségügyi állapot. Az elmúlt évtizedekben több olyan kockázati indexet is kidolgoztak, amelyek az alacsony csontsűrűség kockázatának kitett nők azonosítására alkalmasak, akiknél BMD-tesztet kell elvégezni. A vizsgálat célja: A felmérés célja annak bemutatása volt, hogy a kvantitatív ultrahangos csont­sűrű­ségmérést az alapellátásban dolgozó ápolók valóban egyszerűen el tudják végezni, amellyel jelentősen elősegíthetik az osteopeniás és osteoporosisos állapotok korai felismerését. Retrospektív dokumentumelemzésre került sor minden olyan páciensnél, aki 2021 márciusa és decembere között részt vett kvantitatív ultrahangkészülékkel végzett sarokszűrésen. A vizsgált személyek 20–64 év közötti felnőttek voltak (N=1032). A kvantitatív ultrahangvizsgálat Sonost-2000 csontdenzitométerrel valósult meg. A testösszetétel-vizsgálat többfrekvenciás szegmentális testösszetétel-analizátorral történt. A mérési eredmények értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával történt. A vizsgált személyek átlagéletkora 43,12±9,6 év; 29,7%-uk férfi, 70,3%-uk nő. A vizsgálatban részt vevő nők 2,4%-ának van osteoporosisa (T ≤ −2,5), és 49,86%-uk osteopeniás a WHO meghatározása szerint. Osteopeniás értékeket a férfiak 32,35%-ánál mértek. A vizsgálati mintában összesen 273 fő (26,45%) tartozott az 50–64 éves korosztályba (223 nő és 50 férfi). Az 50 év feletti nők 4%-ának van csontritkulása, 63,7%-ának pedig osteopeniája. Az alapellátásban dolgozó ápolók képesek felismerni az osteoporosis szempontjából kulcsfontosságú rizikótényezőket, elvégezni a kvantitatív ultrahanggal a mérést, és azonosítani a megbetegedésben szenvedő személyeket.