Ökológia

Az ismert patogének okozta megbetegedések több mint felét súlyosbíthatja a klímaváltozás

2022. OKTÓBER 25.

Szöveg nagyítása:

-
+

Aggasztó képet fest az éghajlatváltozás és a humán patogének kapcsolatáról az Over half of known human pathogenic diseases can be aggravated by climate change című tanulmány, mely idén szeptemberben jelent meg a Nature Climate Change szakfolyóiratban. Bár egyes ágensekkel kapcsolatban sok kutatás létezik, ez az első, ami a tágabb értelemben vett patogénekre összességében gyakorolt hatásokat igyekszik feltárni. Eredményeik alapján a 375 vizsgált humán fertőző betegség közül 218 (58%) súlyosbodásához járult hozzá az éghajlatváltozás, és mindössze 16%-ra hatott negatívan. Nagyon sokféle mechanizmus létezik, melyeken keresztül az éghajlatváltozás fokozza a patogének okozta problémákat. Az éghajlatváltozás közelebb hozza a patogéneket az emberekhez: például a melegedés és a csapadékviszonyok átalakulása átformálja számos vektor (mint a szúnyogok) elterjedését. Az extrém időjárási események szintén súlyos következményekkel járnak. Erre egy példa, hogy az áradások és viharok szennyvízkiömléseket is okoznak, ami többek között hantavírus és hepatitiszfertőzésekhez vezet. Az állandóan fagyott talaj felolvadása potenciálisan rendkívül veszélyes patogének „kiszabadulását” eredményezheti – egy, az északi sarkvidéken kitörő anthraxjárványnál a kutatók a genetikai analízis alapján arra következtetnek, hogy a kiváltó mikrobatörzs ilyen módon kerülhetett felszínre. Előfordul az is, hogy az éghajlatváltozás az embereket viszi közelebb a patogénekhez, mint például a vízhez kötődő rekreációs tevékenységek esetén. Vannak patogének, melyeknek a klíma megváltozása olyan életciklusbeli változásokon keresztül kedvez, mint a szaporodásuk elősegítése vagy az életmenet felgyorsítása. Lehetséges, hogy a hőhullámok természetes szelekciós nyomásként a magasabb hőmérséklettel szemben ellenállóbb patogéneknek kedveznek, melyek így emberi megfertőződés esetén kevésbé lesznek leküzdhetők a szervezet egyik fő védekezési módjával, a lázzal. További gondot jelent, hogy az éghajlati kockázatok a test védekezőképességét is rontják. Az influenzára való fokozottabb fogékonyság összefüggésben állhat azzal, hogy az emberi test rosszul viseli a rövid időn belül lezajló nagy hőmérséklet-változásokat. A stressz, melynek mértékét növelhetik az extrém időjárási körülmények és következményeik (hőhullámok, áradások, az ember megélhetésének vagy akár az életének veszélybe kerülése), szintén hátrányos a betegségekkel való megküzdés szempontjából. Bár jóval ritkábban, de vannak olyan esetek is, amikor az éghajlatváltozás a patogének ellen hat. A melegedés például csökkentette a virális megbetegedések terjedését, aminek oka valószínűleg a vírus számára kedvezőtlenebb körülményekben vagy az emberi szervezet magasabb hőmérsékleten való erősebb immunválaszában keresendő (példaként az influenza, a SARS, a Covid-19 említhető). A szárazságok csökkentették a malária és a chikungunya-láz prevalenciáját a szaporodóhelyek visszaszorulása által, bár megjegyzendő, hogy volt, amikor megnövelték a szúnyogdenzitást a megmaradt víztestekben. A kutatók szerint a Covid-19-járvány rámutatott arra, hogy mennyire kitettek vagyunk a patogéneknek, és hogy a hasonló események a rengeteg megbetegedés és haláleset mellett összetett társadalmi-gazdasági hatásokkal is járnak. Fontos kiemelni azonban, hogy a Covid-19 nem egy izolált jelenség. A HIV, a Zika-vírus, a malária, a Dengue- és a chikungunya-láz, az influenza, az ebola, a MERS és a SARS évente több millió halálesethez és felbecsülhetetlen mértékű emberi szenvedéshez vezetnek. A tanulmányból kiderül, hogy az éghajlatváltozás az ismert humán patogének több mint fele esetében fokozó hatást vált ki. A kutatók kiemelik, hogy annyira sok és különféle mechanizmusról és betegségről van szó, hogy rendkívül fontos a problémák súlyosbodását kiváltó éghajlatváltozás megfékezése – nem lehetséges a megoldás pusztán társadalmi szintű alkalmazkodással. Szemlézte: Pribéli Levente Eredeti közlemény: Mora, Camilo, et al. "Over half of known human pathogenic diseases can be aggravated by climate change." Nature climate change 12.9 (2022): 869-875.

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Ökológia

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A random variancia mint karcinogén tényező?

Egyes ráktípusoknál egy eddig nem tárgyalt, független tényező is hozzájárulhat a rák megjelenéséhez — mégpedig a DNS osztódása során megjelenő véletlenszerű hibák okozta mutációk, a random variancia hatása.

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.