Tisztújítás az MTA-ban
2014. ÁPRILIS 30.
2014. ÁPRILIS 30.
Szöveg nagyítása:
Új elnököt választanak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hétfőn kezdődő 185. közgyűlésén, emellett díjakat is átadnak, valamint beszámolók hangzanak el a köztestület elmúlt évi tevékenységéről és javaslatot tesznek a szervezet jövő évi költségvetési irányelveire is. A közgyűléssel ér véget Pálinkás József kétszer hároméves elnöki ciklusa. A leköszönő elnök a hétfőn kezdődő közgyűlésen több beszámolóban von mérleget a szerkezeti megújítás, a fejlesztések, a korszakos beruházások, a működési hatékonyságot és a kutatási versenyképességet erősítő lépések nyomán elért eredményekről. Az ünnepi közgyűlésen adják át a legrangosabb akadémiai elismeréseket, kedden pedig zárt ülésen megválasztják az MTA új tisztségviselőit - közölte az akadémia kommunikációs főosztálya szerdán. A közgyűlés nyilvános ünnepi ülése a hagyományokhoz híven a Magyar Tudományos Akadémia elnökének megnyitójával kezdődik. Ezt követően a legrangosabb akadémiai kitüntetés, az Akadémiai Aranyérem, valamint a magyar és az egyetemes tudományosság által nagyra becsült, kiemelkedő tudományos tevékenységért járó Akadémiai Díjak átadásával folytatódik a program. Ezután adják át a gazdasági élet területéről a tudományt és a kutatás-fejlesztést támogató munkát elismerő Wahrmann Mór-érmet, a jelentős tudományos munkásságú, külhoni magyar tudósok közül pedig az Arany János-életműdíjat kapja meg egy kutató. A tudomány közgondolkodásban betöltött szerepének erősítéséért a sajtó egy munkatársa Akadémiai Újságírói Díjban részesül. A közgyűlés tudományos előadását Dóczi Tamás Péter akadémikus tartja Utazás a koponyán belül - képalkotással az agyi kórfolyamatokról címmel. Az idegsebész Karinthy Frigyes példáján keresztül mutatja be az agyi képalkotó eljárások fejlődését, a klinikai idegtudomány új felfedezéseit. Hétfő délután a Külső Tagok Fórumán az Arany János-díjak és az Arany János-érmek átadása után az akadémiai határon túli magyar tudományosság program eredményeit ismerhetik meg a résztvevők. Kocsis Károly akadémikus, a Magyar Tudományosság Elnöki Bizottság elnökének előadását követően a Kárpát-medencei magyar tudományos szervezetek képviselői számolnak be a program sikereiről, tapasztalataikról. Az MTA 185. közgyűlésének első napján a reformkor két nagy hatású tudósa és kultúraszervező egyénisége, Pulszky Ferenc és Erdélyi János születésének 200. évfordulója alkalmából kiállítás nyílik az Akadémia Székházában. A szekrénytárlat ahhoz a hagyományhoz illeszkedik, amelynek keretében az MTA egy-egy neves tagjához kapcsolódó emlékév, kerek évforduló alkalmával a Kézirattár és a Levéltár kevéssé ismert becses irataiból, tárgyaiból tekinthetnek meg válogatást az érdeklődők. A közgyűlés kedden elnöki beszámolókkal kezdődik: Pálinkás József többek között az akadémiai intézményhálózat tevékenységéről, gazdálkodásáról és eredményeiről ad számot. Ismertetésében kitér a kutatóhelyek munkájára, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, valamint az MTA területi bizottságainak 2013-as tevékenységére. Kedden 11 órától zárt ülésen választják meg az MTA új tisztségviselőit. Az Akadémia elnöki posztjára Lovász László matematikus, Maróth Miklós klasszika-filológus és Németh Tamás agrokémikus nevét terjeszti a közgyűlés elé a jelölőbizottság. Főtitkárnak Török Ádám közgazdászt és Csépe Valéria pszichológust jelölték. Az MTA főtitkárhelyettesének Barnabás Beáta növénybiológust és Szarka László Csaba geofizikust jelölték. Az új élettudományi alelnök a jelölések alapján Freund Tamás neurobiológus vagy Kosztolányi György klinikai genetikus lesz. Társadalomtudományi alelnöknek Vékás Lajos jogtudóst és Csépe Valériát, természettudományi alelnöknek pedig a pozíciót jelenleg is betöltő Szász Domokos matematikust és Blaskó Gábor vegyészmérnököt javasolták - olvasható az összegzésben. A közgyűlés dönt az MTA Elnökségének három akadémikus tagjáról is. Az élettudományok területéről Tulassay Tivadar orvos, gyermekgyógyász, nefrológus és Kosztolányi György klinikai genetikus a jelölt. A társadalomtudósok közül Vékás Lajos jogtudós, Szabó Miklós régész, ókorkutató, valamint Paládi-Kovács Attila etnográfus, muzeológus lehet az elnökség új tagja a szavazás eredményeként. A természettudományos kutatókat pedig Bokor József villamosmérnök, Faigel Gyula fizikus vagy Náray-Szabó Gábor kémikus képviselheti a testületben. Az idén jár le a mandátuma több közgyűlési bizottságnak, ezért a keddi zárt ülésen döntenek a Doktori Tanács, a Felügyelő Testület, a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság, a Tudományetikai Bizottság, valamint a Vagyonkezelő Testület összetételéről is. Szerdától a tudományos osztályok tartják a közgyűléshez kapcsolódó üléseiket. A tanácskozásokon többek között szó lesz a magyar művelődéstörténet-írás fontosabb fejezeteiről, a történelmi emlékezet és a történettudomány kapcsolatáról, a felsőoktatási intézmények versenyképességéről, a klímakutatás aktuális kérdéseiről, a fizika fejlődési irányairól, valamint a bolygók, kis égitestek és a bolygóközi tér kutatásáról. MTI 2014. április 30., szerda
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás