MRI-vel látható, hogy a dohányzásról leszokottak akaratereje nagyobb
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A Trinity College és Kutató Intézet kutatói által készített tanulmány volt dohányosokat és jelenlegi dohányosokat hasonlított össze, azt remélve, hogy betekintést nyernek abba, hogyan kell leszokni a dohányzásról, tanulmányozva a sikeres leszokók agyát. Funkcionális MRI képeket készítettek jelenlegi dohányosokról, volt dohányosokról és nem dohányzókról, akik különböző feladatokat végeztek el. A a saját viselkedés ellenőrzését, illetve a figyelem összpontosítását tesztelő feladatokról úgy vélték, hogy aktiválják azokat a kognitív területeket, melyek a dohányzástól való önmegtartóztatásnál is fontosak. A kutatók megállapították, hogy a feladatok elvégzésekor a dohányosok, összehasonlítva a soha nem dohányzókkal csökkent működést mutattak a prefrontális régiókban, melyek a viselkedés-kontrollhoz kapcsolódnak. Ezen kívül a dohányosoknál emelkedett aktivitást tapasztaltak a kéreg alatti régiókban, így a nucleus accumbensben, amely válaszol a nikotin ingerre (Ha a dohányos rágyújt, agyában endorfinok képződnek, illetve a nucleus accumbens nevű területen dopamin szabadul fel. Ezek a kémiai anyagok az örömérzet fontos kiváltói.) Ugyanakkor, ezzel éles ellentétben, a korábbi – leszokott - dohányosok nem mutatták ezt a kéreg alatti tevékenység, ezzel szemben megnövekedett aktivitást produkáltak a homloklebenyben - azokon a területek, amelyek kritikusak a viselkedés kontrollálásában. Sőt, e tekintetben a korábbi dohányosok "szuper-normálisak" voltak, ugyanis magasabb szintű aktivitást mutattak e prefrontális régiókban, mint a soha nem dohányzók. A kutatás eredményei valószínűsítik, hogy azok az akaraterőért felelős agyterületek kiemelkedően aktívak a dohányzásról sikeresen leszokók esetében. Ebből következően a vágyak feletti tudatos ellenőrzést fejlesztő terűpiák segíthetnek a nikotinfüggéstől való megszabadulásban. Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás: https://dx.doi.org
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás