Hírvilág

A modern terápiák 10 év alatt megduplázták a súlyos tüdőrákban szenvedők túlélési esélyeit

2024. JANUÁR 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az új kezelések

A már Magyarországon is elérhető, és az állam által teljes körűen támogatott modern immunonkológiai kezeléseknek köszönhetően az elmúlt évtizedben megkétszereződött azoknak a betegeknek az aránya, akiknek súlyos tüdőrák diagnosztizálását követően 3 évvel sikerült meghosszabbítani az életét.

Abban az esetben, amikor műtéti beavatkozás már nem jöhet szóba a késői stádiumú tüdőrákban szenvedő betegeknél, csak gyógyszeres kezelésre és/vagy sugárterápiára van mód. Ez a hagyományos kemoterápiát, illetve azok kombinációit, egyes genetikai mutációknál célzott terápia alkalmazását vagy a modern, immunonkológiai kezeléseket jelenti. 

Akiknek a tüdőrákos megbetegedését 2011-ben és 2012-ben a késői szakaszban (az úgynevezett IIIB vagy IV stádiumban) diagnosztizálták, 14,5 százalékos volt. Tehát tízből kevesebb, mint ketten éltek még legalább három évig a diagnózis felállítása után az adenocarcinomás betegek részére akkoriban elérhető kezelések alkalmazása mellett.

Időközben világszerte, így Magyarországon is elérhetővé váltak a modern immunonkológiai kezelések, amelyek a kemoterápiától eltérő módon, a betegek saját immunrendszerét ösztönzik arra, hogy legyőzze a daganatos sejteket. Az eredmények egyértelműen azt igazolják, hogy a modern immunonkológiai terápiák hozzáférése javította a túlélési esélyeket: a 2017 és 2018 között diagnosztizált késői stádiumú, adenocarcinomás alcsoportba tartozó tüdőrákos betegek túlélési esélye jelentős mértékben megnövekedett, 22,5 százalékuk még legalább három évig élt a diagnózist követően. Ez az alcsoport teszi ki a tüdőrákosok legnagyobb arányát. 

A túlélési esélyek javulása

2019-től a későn diagnosztizált tüdőrákos betegek már a betegség diagnózisa után, azonnal hozzáfértek a modern terápiához. Így ezeknél a betegeknél a túlélési esélyek jelentős mértékben, 28,7 százalékra javultak. Vagyis az elmúlt tíz évben megkétszereződött azon betegek aránya, akiknek sikerült meghosszabbítani az életét a diagnózistól számított harmadik évig.

A kutatás azt is lehetővé tette, hogy a koronavírus-járvány időszakára vonatkozóan is vizsgálni tudjuk az eredményeket” – emelte ki dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója. „Ezen megterhelő időszak alatt, habár komplex hatást látunk, de összességében nem romlottak a betegek túlélési esélyei. Ez elsősorban a szakma helytállásának és annak köszönhető, hogy ekkorra a modern immunonkológiai terápiák szélesebb körben, már az első vonalban is elérhetővé váltak” – tette hozzá a főigazgató. 

Az elmúlt évtizedben Magyarországon nem csak a tüdőrák területein látunk jelentős javulást a betegek túlélésében. Más onkológiai betegségeknél is jelentősen növekszik a magyar betegek hosszú távú túlélési esélye a diagnosztikus és terápiás megoldások fejlődésével” – mondta dr. Kiss Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem ÁOK címzetes egyetemi docense.

Forrás: FleishmanHillard Café    

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.