A tudóst a megismerés vágya hajtja
2015. NOVEMBER 09.
2015. NOVEMBER 09.
Szöveg nagyítása:
Az alapkutatásokra fordított összeg az egyik legjobban megtérülő befektetés, amit egy ország tehet - jelentette ki Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat hétfői szegedi megnyitóján. Az akadémikus előadásában felidézte John Horgan The End of Science című könyvében felvetett gondolatát, amely szerint véget ér a tudomány, mert lassan mindent tudunk. A Wolf-díjas matematikus nem ért egyet ezzel a felvetéssel, véleménye szerint egy lassú megismerési folyamat lépéseinél tartunk, még egy-egy tudományterületről sem állíthatjuk ezt. Az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy a tudóst a megismerés vágya hajtja, enélkül nem működne a tudomány. Minden kutatásban sok a tévhit, a zsákutca, fel kell ismerni, mikor járunk tévúton. Sok áltudomány úgy jön létre, hogy egy kedvenc gondolatról nem ismerjük el, hogy nem állja ki a tudomány próbáját - tette hozzá. Mint Lovász László rámutatott, a világunk tele van olyan tudományos eredményekkel, melyek alkalmazása nélkül teljesen más lenne az életünk. Sokszor nem lehet előre látni, egy-egy felismerésnek milyen gyakorlati alkalmazása lesz. A tudós példaként a többi közt az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában dolgozó, idén Bolyai-díjjal kitüntetett Pál Csaba eredményeit említette, amelyek az evolúció elméletét és a baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kialakulását kapcsolták össze. Az akadémikus kiemelte: az alapkutatások nemcsak azért fontosak, mert gyakorlati hasznot hozhatnak később, hanem a résztvevők miatt is. A tudomány a legkeményebb verseny, a sikerhez a legújabb módszerek, technológiák, műszerek kellene, ezeket azok a fiatalok, akik ebbe bekapcsolódnak, megtanulják, és alkalmazásukat elviszik az iparba. A megnyitó ünnepségen átadták az akadémia tudományos díjait. Kiemelkedő tudományos életművének elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntették ki Bernáth Árpádot, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusát, Gáspár Lászlót, a Szent István Egyetem professor emeritusát, Geszti Tamás Bélát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusát, Hegyi Klárát, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutató professor emeritáját, Jeney András Ivánt, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát, Ovádi Juditot, az MTA Természettudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadóját és Szépvölgyi Jánost, az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettesét. MTI 2015. november 9., hétfő
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Ökológia
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
A játék az egyik legösszetettebb cselekvési forma, kielégítő vizsgálatához segítségünkre lehet olyan ismertető jelek feltérképezése, amely megkülönbözteti más tevékenységformáktól, mint például a munka, alkotás. Dolgozatunk elemzi, milyen szerepet kaphat a tudásmegosztás területein, az oktatásban.
Kezdetben úgy tűnt, hogy a tudományos gondolkodás uralkodóvá válása után az élet mindennapjainak mitológiai megközelítésű magyarázata elvesztette jelentőségét az emberi társadalmak életében. A felvilágosodás, majd a pozitivizmus - mert nem értette az értékeit - a tudomány “magasáról” lenézte, a babonás szokások szintjére degradálta, majd száműzte, eltűntette az emberiség évezredes tapasztalatait hagyományokba foglaló mitologikus és vallási formákat és helyükbe új hitet, a tudományba, mint az emberiség minden bajára gyógyírt nyújtó megismerő útba, minden kérdésre választ adó világmagyarázatába vetett hitet kínálta.
Gondolat
A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.
Dr. Nemes Csaba orvostörténelmi sorozata VI.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás