Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 494
Ideggyógyászati Szemle
2020. SZEPTEMBER 30.
Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban
Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória működésében, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképezése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport esetében két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesztelés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.
Hypertonia és Nephrologia
2024. ÁPRILIS 30.
Változások, újdonságok a csecsemőgyógyászati nefrológiában – II. rész.
Csecsemőkorban a lázas húgyúti fertőzés gyakori. Tünetei sokszor szegényesek. Az időben elkezdett kezelés mellett a gyógyulás általában gyors. Évtizedek óta a terápia lényege a kezdetben legalább öt napon át adott intravénás antibiotikus kezelés volt, amely csak fekvőbeteg-gyógyintézetben biztosítható. Ilyenkor az otthonról való távol- lét mellett a gyermek számára a vénabiztosítás sokszor komoly fizikai fájdalommal járhat.
Hypertonia és Nephrologia
2024. ÁPRILIS 30.
Peritonealis dialízis a gyakorlatban – a klinikai nefrológus szempontjai nem csak nefrológusoknak
A vesepótló kezelésre szoruló betegek számának növekedésével a peritonealis dialízist (PD) igénylő betegek száma is növekszik. A hasi dialízis valójában egy effektív és jól tolerálható vesepótló kezelés a vesebetegségek széles spektrumában, az életkortól függetlenül, akár idős betegek számára is. A PD költséghatékonyabb dialízismódszer és a reziduális vesefunkció megőrzésében is jelentősebb szerepe van a hemodialízishez képest.
Lege Artis Medicinae
2024. FEBRUÁR 20.
A csökkent ejekciós frakcióval járó krónikus szívelégtelenség gyógyszeres terápiája: vericiguát, a lehetséges ötödik pillér?
A krónikus szívelégtelenség incidenciája és prevalenciája világszerte növekszik, morbiditása és mortalitása továbbra is magas. A csökkent balkamra-funkcióval járó szívelégtelenség kezelése jelenleg négy alappillérre támaszkodik: ACEI/ ARNI, β-blokkolók, MRA-k és legújabb csoportként az SGLT-2-gátlók, melyek mindegyike igazoltan csökkenti a HFrEF-betegek mortalitását és morbiditását.
Nővér
2023. DECEMBER 18.
Képzési programok fejlesztése – az ápolói oktatási programok fejlesztési irányai
Az oktatási programok kulcsszerepet játszanak az oktatási folyamat irányításában. Fontos és hasznos információkat tartalmaznak a képzések megszervezéséhez és lebonyolításához a képző intézmények, az oktatók és a tanulók számára. Ez a kérdéskör napjainkban kiemelt jelentőséggel bír, mivel a szakképző intézmények autonómiájának erősödése, a programtantervek (PTT) kötelező jellegének megszűnése új kihívások elé állítja az iskolákat.
PharmaPraxis
2023. SZEPTEMBER 15.
A pszichedelikumok újranyitják a kritikus tanulási periódusokat
Megtalálták a különféle pszichedelikumok terápiás hatása mögött álló mechanizmust, ami nemcsak a neuropszichiátriai kórképek, köztük az autizmus és a stroke, de a süketség és a vakság jobb kezelését is ígéri.
Hypertonia és Nephrologia
2023. FEBRUÁR 28.
A vérnyomás hatása a veseartéria áramlástani jellemzőire egészséges és fél vese esetén
A vérnyomás változása befolyásolhatja az áramlástani jellemzőket, és ezáltal a vesék hemodinamikáját is. Fél vesés állapotban ez a hatás még jelentősebb lehet. A veseartéria környezetének in vivo mérhetetlen áramlástani jellemzőit numerikus áramlástani szimulációval hatékonyan lehet vizsgálni. A kutatás elsődleges célja annak bizonyítása volt, hogy a magas vérnyomás és az izolált szisztolés hypertonia változásokat eredményez a veseartéria áramlástani jellemzőiben, amelyek fél vesés esetben jelentősebbek. Módszer: Egy véletlenszerűen kiválasztott betegcsoport aorta-veseartéria jobb és bal oldali elágazási szögeit mértük retrospektív módon, in vivo. A veseartéria áramlástani jellemzőinek mérésére egy numerikus áramlástani szimulációsorozatot végeztünk egészséges és fél vesés modelleken. A vérnyomást először fokozatosan növeltük 120/80 Hgmm értékről 200/90 Hgmm értékig. Ezt követően az izolált szisztolés hypertonia esetét szimuláltuk a diasztolés vérnyomást fokozatosan csökkentve 200/50 Hgmm értékig. A szimuláció kimenő paraméterei a nyomás, turbulens kinetikus energia, sebesség és térfogatáram értékei voltak a veseartériák kilépő keresztmetszetén. Eredmény: A veseartéria-elágazási szögek átlaga a bal oldalon 78°, a jobb oldalon 66° volt. A szimuláció eredményei azt mutatták, hogy a magas vérnyomás és az izolált szisztolés hypertonia következetesen változtatják a veseartéria áramlástani jellemzőit, fél vesés esetben nagyobb mértékben. Konklúziók: A vesét károsíthatja a nagyobb nyomás, a turbulencianövekedés atherosclerosishoz vezethet a veseartéria elágazásánál. Ezek a jellemzők nagyobb mértékben változnak fél vesés állapotban, így ez veszélyesebb a vesére nézve. Az áramlási sebesség és térfogatáram értékei azonban nem függenek szignifikánsan a fél vesés állapottól.
Hypertonia és Nephrologia
2023. FEBRUÁR 28.
Az obesitasparadoxon. Létezik olyan metabolikus hátrány, amely bizonyos helyzetekben előny?
Számos olyan tényező ismert, amelyek mind mortalitási, mind morbiditási szempontból fokozott kockázatot jelentenek a betegek számára 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, valamint krónikus veseelégtelenség kialakulására. Ezek közül az egyik legismertebb az elhízás. Alapvető egészségügyi cél tehát az obesitas elleni harc. Vannak azonban olyan vizsgálati eredmények, amelyek az egészséges testsúlyúakhoz képest jobb mortalitási és morbiditási értékeket igazoltak enyhe súlyfelesleg esetén. Ez az obesitasparadoxon. Az alábbi cikkben ezt a fogalmat járjuk körbe néhány újabb vizsgálati eredmény alapján.
Klinikum
2023. JANUÁR 21.
Elsődleges tumor vagy metasztázis?
Agydaganatok esetén radiomika, azaz kvantitatív orvosi képelemzés és mély tanulási algoritmusok segítségével gyorsan és pontosan meg lehet különböztetni a primer tumorokat a metasztázisoktól – ez a kulcsüzenete a Karl Landsteiner Egészségtudományi Egyetem (KL Krems) tanulmányának, amelyet a közelmúltban publikáltak a Metabolites című folyóiratban.
Nővér
2022. NOVEMBER 08.
A fejfájás megjelenési formái és azok hatása a mindennapi tevékenységekre
Magyarországon mintegy 3,5 millió ember panaszkodik rendszeresen fejfájásról. A kutatásunk célja a hallgatók körében felmérni a fejfájás előfordulását, okait és tüneteit. Kvantitatív, keresztmetszeti kutatást 2021.03.01.–2021.11.30. között végeztünk. Nem véletlenszerű, célirányos szakértői mintavétel célcsoportja az elmúlt három hónapban fejfájásra panaszkodó, 18–45 éves egyetemi hallgatók (n=111). Saját szerkesztésű és validált kérdőíveket alkalmaztunk (Athén insomniaskála és PSS). Leíró statisztikát, kétmintás t-próbát, korrelációt, ANOVA-t és χ2-próbát számoltunk SPSS 22.0 program segítségével (p<0,05). Az elsődleges fejfájások közül 63,06% tenzióst, 8,11% migrént, 4,5% clustert és 24,32% kevert típusút detektáltunk. A fájdalom intenzitása szignifikánsan összefüggésben volt a fejfájás megjelenésének gyakoriságával és időtartamával (p<0,05). A fájdalom intenzitása nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a stressz-szinttel, az alvászavar kialakulásával, a fejfájás típusaival, a koncentrációképesség csökkenésével és a tanulási módszerekkel (p>0,05). Elmondható, hogy a fájdalom intenzitását a fejfájás megjelenésének gyakorisága és a fájdalom időtartama befolyásolja.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.