Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 20837

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Az inzulin helytelen használatáról: narratív összefoglaló

BUZÁS György Miklós

Az 1922-ben felfedezett inzulin cukorbetegek millióinak életét mentette meg és javította életminőségüket: a diabetes mellitus kezelésének alapvető gyógyszere volt és marad is. Az inzulin téves/helytelen/bűnös használata azonban károkat, sőt halált is okozhat.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Gyógyszer-interakciók időskorban, a kombinált gyógyszeres kezelés kihívásai, Beers-lista

RIBA Pál, GÖRBE Anikó, FERDINANDY Péter

Az evidencián alapuló orvoslás alapvető és gyakran alkalmazott módszerei közé tartozik a számos kihívást rejtő gyógyszeres te­rápia. A betegek különbözőképpen reagálnak a gyógyszeres kezelésre. Sőt, a nem­­kívánatos hatások kialakulásának va­ló­szí­­­nű­sége sem ugyanaz mindenkinél. A vál­­to­zások egyik oka a kor előrehaladása. Változik a testfelépítés, különböző betegségek jelennek meg, változik a gyógyszerek farmakodinámiája, farmakokinetikája, rom­lanak a beteg kompenzációs mechanizmusai, kognitív képességei, gyengülhet az im­munrendszer, és csökken a beteg te­rá­pia­hűsége. Mindezeket figyelembe véve, a gyógyszeres kezelés komplex megközelítést igényel, amely megköveteli a szoros együtt­működést az orvos, a gyógyszerész és a be­teg, vagy annak hozzátartozója ré­széről. A szoros utánkövetés, az egyedi gyógyszerelés, a részletes, írásos gyógy­szer­szedési utasítások javítják a beteg te­rá­piahűségét. Idős betegeknél, főként a multimorbiditások miatt, gyakori a többféle gyógy­szer együttes rendelése. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk a köztük lévő interakciókkal, ismerjük ezek leíró forrásait (pél­­dául Beers-lista). A megfelelő gyógyszeres kezelés beállításához ma már szoftveres segítség is igénybe vehető. A kezelés op­timalizálása érdekében lényeges a meg­figyelt kedvezőtlen hatások jelentése a ha­tóság részére, ugyanis így az új ismeret be­épülhet a gyógyszerek alkalma­zási elő­írá­sába.   

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

A betegségmodell orvosi és élettörténeti változata a klinikai pszichológiában

PLÉH Csaba

A dolgozat a klasszikus orvosi és a hajlékonyabb élettörténeti modell kettősségét mutatja be a mentális zavarokról az utóbbi közel két évszázad pszichológiai gondolkozásában.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Poststroke spasticitas – mit tegyünk vele?

GÁRDIÁN Gabriella

A jelen összefoglaló célja a spasticitassal kapcsolatos tudatosság növelése az alapellátásban és a járóbeteg-szakrendeléseken, ugyanis ennek révén koordinált segítséget nyújthatunk az érintetteknek. Mivel a spasticitas patomechanizmusa nem minden részletében tisztázott, és ráadásul kü­lön­böző szintű bizonyítékokkal igazolt kezelési módok közül kellene kiválasztani a megfelelőt, ezért ez a választás kihívás elé állíthatja nemcsak a háziorvosokat, hanem a neurológus és rehabilitációs szakorvosokat is.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Összetört női szívek klubja: mítosz vagy valóság? MINOCA – Takotsubo-cardiomyopathia – esetismertetés

BODOR Alexandra, BENCZÚR Béla

A MINOCA (Myocardial Infarction with Non Obstructive Coronary Arteries), azaz „myocardialis infarktus coronariaokklúzió nélkül” olyan gyűjtőfogalom, mely több különböző etiológiájú és patofiziológiájú betegséget foglal magába, melyek akut coronariaszindróma klinikai képével jelentkeznek.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

A dementia női aspektusai

KOVÁCS Tibor

A dementia a 21. század népbetegsége, az öregedő társadalmak új epidémiája. Az életkor mellett a női nem a módosíthatatlan kockázati tényezők egyike. A dementiák kétharmadáért az Alzheimer-kór a felelős, ahol a nők a betegek kétharmadát teszik ki. Más degeneratív dementiaformákban (Lewy-testes dementia, frontotemporalis dementia), illetve a vascularis dementiában nem figyelhető meg női túlsúly. A nők fokozott kockázatának hátterében elsősorban a hormonális tényezők szerepe merül fel.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Az antikoaguláns kezeléshez társuló menorrhagia thromboembolián átesett fiatal nőkben

SCHLAMMADINGER Ágota, RÁZSÓ Katalin, ILLÉS Árpád

A vénás thromboembolia a fiatal betegeket is gyakran érinti, és bizonyos esetekben tartós antikoaguláns kezelést indokol. Fiatal nőkben a véralvadásgátló terápia speciális kérdéseket vet fel. Ezek közül a leggyakoribb probléma az antikoaguláns terápia mellett fokozódó nőgyógyászati vérzés, mely sokszor jelentős mértékű és anaemiához vezethet. Valamennyi véralvadásgátló gyógyszer szedése okozhat menorrhagiát, amely a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint leggyakrabban az aktivált X-es faktort gátlók szedéséhez társul. Megoldása a nőgyógyász és hematológus együtt­mű­kö­dé­sét igényli.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

A mesterséges intelligencia az élettudományi képzésben: lehetőségek és kockázatok

BARI Ferenc

A közlemény a mesterséges intelligencia és a mély tanulás fejlődését tárgyalja az orvosi és élettudományi alkalmazások szemszögéből. Kiemeli, hogy az egészségügyi adatok növekvő mennyisége és a számítástechnika fejlődése elősegítette a mesterséges intelligencia (MI) terjedését az orvostudományban és ma már a mindennapi orvosi gyakorlat részét képezi.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Ritka klinikai kép a mikroszkóp alatt

DÖMÖTÖR Marcell, CSÔSZ Judit, KOCSIS Lajos, TÖRÖK László, OROJÁN Iván

A szerzők egy 60 éves, malignus alapbetegséggel diagnosztizált férfi beteg esetét mutatják be, akinek immun- és kemoterápiás kezelését követően testszerte, kifejezetten a hajas fejbőrön, acralisan, és a törzsön jelentkeztek fehéres-szürke crustosus plakkok, testszerte lemezes hámlás kíséretében.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

A halálhoz fűződő érdek – Interjú Kakuk Péter bioetikussal, a CEU Bioetikai és Jogi Központjának kutatójával

KOVÁCS Sándor

Az amyotrophiás lateralsclerosissal küzdő ügyvéd, Karsai Dániel a legkülönbözőbb jogi fórumokon küzd az eutanázia jogáért. Bár a törvényeket eddig nem tudta megváltoztatni, az esete kapcsán soha nem látott mértékben lángolt fel a kegyes halál jogáról szóló vita Magyarországon. Kakuk Péter bio- etikus, a Közép-európai Egyetem (CEU) Bioetikai és Jogi Központjának kutatója nagyon fontosnak tartaná, hogy e társadalmi vitát lehozzuk a mindennapok gyakorlati szintjére, és megismerjük, hogy milyen valós gyakorlatok zajlanak az életvégi döntésekkel kapcsolatban a magyar kórházakban, mivel csak így mérhetnénk fel, hogy a jogszabályok esetleges megváltoztatásával milyen haladást érhetnénk el a betegek önrendelkezési jogának érvényesülésében.