Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 231
Klinikai Onkológia
2019. DECEMBER 30.
A metasztatikus veserák szekvenciális terápiája
A vesekarcinóma incidenciája a fejlett országokban emelkedő tendenciát mutat, a tumor a 10 leggyakoribb rosszindulatú daganat között van. Az irreszekábilis vesekarcinómás betegek túlélése azonban az elmúlt években jelentősen javult, alapvetően az onkológiai kezelésben elért jelentős előrelépéseknek köszönhetően. A VEGF és az mTOR jelátviteli útvonalra ható szerek használata elterjedt és alapvető klinikai gyakorlattá vált az első és többedvonalas kezelésben. A friss klinikai vizsgálatok számos új támadáspontú (cMET és AXL, FGFR, PD-1/PD-L1, CTLA-4) gyógyszer, illetve ezek kombinációinak a terápiába kerülését biztosították, az új eredmények teljesen átalakították a metasztatikus vesekarcinóma kezelésének lehetőségeit, és jelentősen javítottak a várható klinikai eredményeken is. A közleményben áttekintésre kerülnek a világos sejtes veserák célzott gyógyszeres kezelésének adatai, és jelen tudásunknak megfelelően sor kerül a különféle gyógyszerek és kombinációk terápiás pozíciójának tárgyalására is.
Immunonkológia
2016. AUGUSZTUS 01.
Metasztatikus melanoma kezelése nivolumabbal egy eset kapcsán
A metasztatikus melanoma malignum kezelésében az elmúlt néhány évben számos új gyógyszert (ipilimumab, vemurafenib, dabrafenib, nivolumab, pembrolizumab, trametinib, cobimetinib, talimogene laherparepvec) törzskönyveztek az Európai Unióban. 2011-ben az ipilimumab volt az első olyan új készítmény, mely bizonyítottan meghosszabbította az előrehaladott, irreszekábilis III. stádiumban vagy metasztatikus melanomában szenvedő betegek teljes túlélését.
Immunonkológia
2018. MÁRCIUS 20.
A bőrgyógyászat úttörője
A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika 1,5 millió lakos ellátásáért felel a Dél-magyarországi régióban. Az ezen belül működő dermatoonkológiai részlegen látják el a térség összes metasztatikus bőrdaganatos betegét. Évente mintegy 800 új daganatos beteg kezelését kezdik meg itt, és a sebészeti beavatkozások zöme is helyben zajlik, ahogy a sugárterápia és a lelki gondozás szintén az egyetem területén folyik. Több mint húsz éve végeznek lakossági szűrő jellegű vizsgálatokat, tájékoztatást, ennek is köszönhető, hogy az elmúlt évtizedekben ugyan hatszorosára nőtt a bőrdaganatok incidenciája, de a halálesetek száma nem változott. Dr. Oláh Judit egyetemi tanár többek között az alkalmazott kezelésekről, a diagnosztikai háttérről beszélt és arról, hogy a klinika kezdetektől élen jár a terápiás újdonságok alkalmazásában.
Immunonkológia
2017. MÁRCIUS 01.
Klinikai Onkológia
2019. AUGUSZTUS 30.
Elektrokemoterápia
A felületesen elhelyezkedő daganatok standard elektrokemoterápiával (ECT) történő kezelésének gyakorisága az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett, és indikációja a bőrdaganatoktól a lokálisan előrehaladott, vagy metasztatikus tumorokig terjed. Az eljárás kevés mellékhatása, különféle szövettani típusokban igazolódott hatásossága és ismételhetősége miatt az egyéb lokális tumorablatiós módszerek megbízható alternatívájává tette. Az ECT a reverzibilis elektroporáció fi zikai jelenségén alapul, amelynek során nagy energiájú elektromos impulzusok hatására a sejtek membránja átmenetileg áteresztővé válik olyan kemoterapeutikumok számára, amelyek egyébként csak kismértékben jutnának a sejtbe, és így megnövekszik a citotoxikus hatásuk. A beavatkozás jelenleg elfogadott indikációit képezik a superfi cialis melanoma és emlőrák-metasztázisok, bőrfelszíni fej-nyak táji tumorok, primer és recidív nem melanoma bőrrákok, Kaposi-sarcoma, és jól megválasztott esetekben nyálkahártyán lévő orr-garat tumorok. Az újabb kezelési területek a visceralis és hematológiai tumorok bőrmetasztázisai, vulvacarcinoma, bizonyos jóindulatú bőr elváltozások és az ECT immunterápiákkal való kombinációja. A technikai fejlesztéseknek köszönhetően a változtatható geometriájú hosszú elektródákkal az ECT új indikációi a mélyen ülő daganatok, beleértve a máj-, pancreas-, prostatatumorokat és csontmetasztázisokat. Ebben az összefoglalóban áttekintjük az eljárás jelenlegi helyzetét az alapelvektől a közelmúltban frissített kezelési protokollon át a kutatási fázisban lévő vizsgálatokig, és szövettani típusonként beszámolunk az ECT hatásosságáról.
Hírvilág
2019. MÁRCIUS 19.
Bejelentették a Richter Anna díj győzteseit
A Richter Anna Díj március 8-án megrendezett díjátadó rendezvényén jelentették be azt az öt nyertes csapatot, amelyek összesen 20 millió forint támogatást kaptak innovatív projektjeik megvalósítására.
Hírvilág
2019. FEBRUÁR 28.
200 közérthető cikk az emlőrákról
Teljessé vált a 2019-es Rákellenes Világnapon elindított emlőrák tudástár: a Rákgyógyítás.hu nonprofit betegtájékoztató oldalon közzétették a kétszázadik közérthető cikket is a mellrákról, a betegség típusairól, diagnózisáról, kezelési lehetőségeiről, a testi-lelki rehabilitációról.
Klinikai Onkológia
2019. FEBRUÁR 20.
Hogyan befolyásolja a BRCA-státusz az emlőrák ellátását 2019-ben?
A germinalis BRCA-státusz korai vagy előrehaladott/áttétes emlőrákban egyaránt befolyásolja az ellátás menetét. Így ideális esetben a beteg informáltan dönthet a műtét típusáról, a sugárkezelés elkerüléséről; a BRCA-státusz a legújabb eredmények alapján befolyásolja a neoadjuváns, adjuváns, palliatív kemoterápia megválasztását, továbbá új, hatékony célzott (target) terápia alkalmazását vetheti fel. Specifikus terápiának számítanak a DNS-támadáspontú citosztatikumok, mindenekelőtt a platinakészítmények és a szintetikus letalitás elve alapján ható PARP-inhibitorok. E speciális gyógyszercsoportok optimális helye és sorrendje egyelőre nem ismert. A nemzetközi ajánlások valamennyi HER2-negatív (NCCN) vagy legalább a mutatók alapján valószínű BRCA-mutációt hordozó (ESMO) előrehaladott/áttétes emlőrákos esetben sürgetik a BRCA-státusz-vizsgálatot a megfelelő terápiás stratégia meghatározása érdekében. Az elmúlt időszakban a BRCA-státusz meghatározására szolgáló módszerek óriási fejlődésen mentek át, és egyre szélesebb körben elérhetőek különféle szolgáltatók kínálatában. A mutáció azonosításához a teljes gének szekvenálása szükséges, amelyre a korábbi módszereknél gyorsabb és költséghatékonyabb megoldást nyújt az új generációs szekvenálóplatformok (next generation sequencing - NGS) alkalmazása. A kezelőorvos felelőssége, hogy amennyiben a részletes családi anamnézis, a beteg életkora, esetleges megelőző daganatos betegsége és nem utolsósorban a daganatjellemzők alapján felmerül, gondoljon patogén BRCA-mutáció jelenlétére, mérlegelje a teszt indokoltságát, illetve vesse fel a beteg számára a lehetőséget.
Klinikai Onkológia
2018. DECEMBER 10.
Génexpressziós profilok a korai emlőrák adjuváns kezelésében
Az emlőrák különböző molekuláris biológiai sajátosságú és klinikai lefolyású alcsoportokra tagolódó heterogén betegség. Hagyományosan klinikai, patológiai jellemzők alapján határozzuk meg a korai emlőrákok kezelési stratégiáját, habár annak megítélése, hogy kinek előnyös az adjuváns szisztémás terápia, továbbra is nagy kihívás, és a betegek gyakran indokolatlan alul- vagy túlkezeléséhez vezet. A korai emlőrákos betegek kockázatelemzése támogatja az adjuváns kemoterápiás döntéshozatalt. Az alábbi áttekintő közlemény részletesen bemutatja hét, kereskedelmi forgalomban elérhető multigén assay kifejlesztését, validációját, amelyeknek célja, hogy hasznos prognosztikus és lehetőség szerint prediktív információkat nyújtson a korai stádiumú emlőrákos betegekről. A szerzők a tesztek analitikai, klinikai validitása és klinikai hasznossága részletes elemzését éppúgy, mint a klinikai alkalmazásukat igazoló evidenciák, összehasonlító és költséghatékonysági vizsgálatok eredményeit ismertetik.
Klinikai Onkológia
2018. DECEMBER 10.
A fej-nyak daganatok modern kezelése
A fej-nyak daganatok világszerte jelentős egészségügyi problémát jelentenek. A terápiás modalitások nagymértékű fejlődése ellenére prognózisa az utóbbi évtizedekben nem változott. Kialakulásában a klasszikus rizikófaktorok, az alkoholfogyasztás és dohányzás játszanak szerepet, azonban a szájgaratdaganatok jelentős részét HPV-infekció okozza, amelyre jellemző egy új betegcsoport, jobb prognózis és terápiás válasz. A kivizsgálás magába foglalja a stagingvizsgálatokat (CT, MR, FDG-PET), amelyek alapján oncoteam szükséges a terápiás döntéshez. Ezt a beteg preferenciája jelentősen befolyásolhatja. Korai vagy lokálisan előrehaladott daganatokban a terápia multimodális, műtét, sugárkezelés, kemoirradiáció, kemoterápia, illetve ezek kombinációja jön szóba. A target terápiák közül az EGFR-gátlók használata hasznos, részben recidiváló/metasztatikus vonalban, részben sugárterápiával kombinálva. Az immunellenőrzőpontgátlók egy új terápiás lehetőséget jelentenek előkezelt, recidiváló/metasztatikus betegségben, szerepüket vizsgálják korábbi terápiás vonalakban is. A HPV-pozitív daganatok esetében több klinikai vizsgálat irányul a kezelés dezintenzifi kálására. Molekuláris genetikai vizsgálatokkal alcsoportokat próbálnak meghatározni a kezelés individuálisabb megtervezésére. Tekintettel arra, hogy a betegség és a kezelés jelentős funkcionális és esztétikai károsodással járhat, a szupportív kezelésnek, rehabilitációnak kiemelkedő szerepe van.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.