Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

A diabeteses, a veseelégtelen és a perimenopausás hypertoniás betegek

ÁBRAHÁM György

A cardiovascularis morbiditás és mortalitás meghatározó kóroki tényezője a szimpatikus túlsúly, amely a fő kockázati tényezők káros hatásait szignifikánsan potenciálja. A központi idegrendszerben a rostralis, a caudalis, a spinalis, a rostro-ventrolateralis és a caudalis ventrolateralis medulla, valamint a nucleus tractus solitarii és a locus coeruleus azok a predilekcionált területek, amelyek a szimpatikus túlsúly meghatározásában központi szerepet játszanak.

HUN 2024;28(1)

Hírvilág

2024. FEBRUÁR 28.

Február 29: a ritka betegségek világnapja

Idén huszonkilenc napos a február, ami csak minden negyedik évben fordul elő, ezért választották a szakemberek február utolsó napját a Ritka Betegségek Világnapjának, mert így négyévente - egy valóban ritka napon - lehet felhívni a figyelmet ezekre a szindrómákra, és a ritka betegségekkel élők problémáira.

HUN

Klinikum

2024. JANUÁR 30.

Az iscalimab hatékonysága myasthenia gravis kezelésében

A myasthenia gravis (MR) egy ritka autoimmun betegség, mely a neuromuscularis ingerületátvitelt gátolja. A betegség a világon több mint 700000 embert érint. A generalizált MG-s betegek körülbelül 80-90%-ában kimutatható a posztszinaptikus nikotinos acetilkolin-receptort (AChR) gátló autoantitest, míg további 5–8%-ban MuSK-autoantitest vagy ritkábban, LRP4-autoantitest mutatható ki.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

A felső végtag antropometriájának és subcutan zsírszövetének a carpalis alagút szindrómával való összefüggése

DAROL Sarica Elif, ÇİÇEKLİ Esen , SAYAN Saadet , KOTAN Dilcan , ALEMDAR Murat

A testtömegindex (BMI) po­zitívan korrelál a kéztőalagút-szindróma (CTS) gyakoriságával. Mindazonáltal, az el­hí­zásnak különböző típusai vannak, és a zsír­szövet lokalizációja eltérő a nemek kö­zött.

HUN 2024;77(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

[A glioblastoma-epigenomika komplex biológiai folyamatokat és potenciális terápiás célpontokat tár fel]

KRABÓTH Zoltán , TOMPA Márton , URBÁN Péter , GÁLIK Bence , KAJTÁR Béla , GYENESEI Attila , KÁLMÁN Bernadette

[Az agydaganat legsúlyosabb típusát, a glioblastomát (GBM) mélyrehatóan tanulmányozták OMICS-módszerekkel az elmúlt években, és legjellegzetesebb molekuláris meghatározói a kórszövettani diagnó­zis részévé váltak. A kutatási ismeretek azonban csak részben kerültek át a klinikai gyakorlatba. Jelen tanulmányunk célja, hogy epigenomikai elemzéseink eredményei alapján bemutassuk a GBM korai és késői molekuláris meghatározóit a gyakorló szakemberek számára.

A GBM-mintákat az első diag­nózis után (GBM1) és kiújuláskor (GBM2) nyertük sebészeti úton. A DNS-t 24 pár for­­malinnal fixált, paraffinba ágyazott da­ga­nat­szövetből vontuk ki. A könyvtárkészí­tés a Reduced Representation Bisulfite Sequen­cing kit alkalmazásával történt. A könyvtára­kat egy Illumina NextSeq 550 készüléken szek­venáltuk. A metilációs kontrollokat (MC) egy nyilvánosan elérhető adatbázisból nyer­tük. Bioinformatikai elemzéseink során azo­nosítottuk a differenciálisan metilált útvo­nalakat és azok elemeit az MC-, GBM1- és GBM2-csoportokban.

Számos differenciáltan metilált útvonalat találtunk a GBM1 vs. MC és a GBM2 vs. MC összehasonlítások során, amelyek intracelluláris biológiai és agyszövet-fejlődési folyamatokban vesznek részt. Ezzel szemben, a GBM2 vs. GBM1 differenciáltan metilált útvonalai közül az immunszabályozásban, a neurotranszmitter- (különösen a dopaminerg, noradrenerg és glutaminerg) válaszokban, valamint az őssejt-differenciálódás és -proliferáció szabályozásában részt vevő útvonalak emelhetők ki.

Elemzésünk a korai és késői gliomagenezis biológiai komplexitását tárta fel, ami az alapvető biológiai elemektől az eltorzult idegfejlődési folyamatokon át a tumor-mikrokörnyezet specifikusabb immun- és neurotranszmitter-folyamatáig terjed. Ezek az eredmények célpontokat jelölnek meg új terápiás megközelítések számára.]

ENG 2024;77(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

Bacillus Calmette–Guérin intravesicalis instillációja által okozott Guillain–Barré-szindróma

AKAN Serkan , ATMACA Colak Melek

A Guillain–Barré-szindróma (GBS) egy akut gyulladásos demyelinisatiós poly­neu­ropathia. A betegek túlnyomó többségénél a GBS-hez kapcsolódó tünetek megjelenése előtt 1–4 héttel valamilyen esemény, például felső légúti vagy gastrointestinalis traktus fertőzés, műtéti beavatkozás vagy védőoltás jelentkezik.

HUN 2024;77(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

A csökkent ejekciós frakcióval járó krónikus szívelégtelenség gyógyszeres terápiája: vericiguát, a lehetséges ötödik pillér?

HEPP Tamás, VARJAS Norbert, HÉVÍZI Zsombor, BODOR Alexandra, BENCZÚR Béla

A krónikus szívelégtelenség incidenciája és prevalenciája világszerte növekszik, morbiditása és mortalitása továbbra is magas. A csökkent balkamra-funkcióval já­ró szívelégtelenség kezelése jelenleg négy alappillérre támaszkodik: ACEI/ ARNI, β-blokkolók, MRA-k és leg­újabb cso­portként az SGLT-2-gátlók, me­lyek mind­egyike igazoltan csökkenti a HFrEF-be­tegek mortalitását és morbiditását.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Magyar Orvosi-Egészségügyi Világtalálkozó

2024. augusztus 29–31. között Budapesten, a Sem­melweis Egyetem Belgyógyászati és On­ko­ló­giai Klinikáján kerül megrendezésre a Ma­gyar Or­vos-Egészségügyi Világtalálkozó (MOVT 2024).

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Diabeteses nők cardiovascularis kockázata

ÁBEL Tatjána

A közlemény az 1-es típusú, a gestatiós, és a 2-es típusú diabeteses nők cardiovascularis kockázatát foglalja össze. A témában eddig megjelent vizsgálati eredmények számos cardiovascularis kockázati tényezőt igazoltak, amelyek a diabeteses nők és férfiak közti cardiovascularis kockázati különbséget okozhatják. Már a diabetes diagnózisának felállításakor figyelni kell e betegek kardioprotektív étrendjére.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

„A rólam elnevezett kórházi szárnyat már nem fogom látni...” – Interjú dr. Karsai Dániel alkotmányjogásszal

KAPÓCS Gábor

Dr. Karsai Dániel 2022 nyarán szembesült halálos diagnózisával. Tavaly ősszel az Emberi Jogok Európai Bíróságához adta be kérelmét az aktív eutanázia magyarországi engedélyezéséről. A fiatal alkotmányjogász szinte celeb lett Magyarországon, aki nem csak magáért küzd. Kapócs Gábor, a LAM alapító főszerkesztője készített vele interjút aktuális jogi, etikai, orvosi kérdésekről, amelyben több, eddig máshol nem hallott témáról is beszél.

HUN 2024;34(1-2)