Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Mesterséges intelligencia alapú országos döntéstámogató rendszer bevezetése a hazai stroke-ellátás javítására

SZIKORA István, MAGYAR Bence, TÉGLÁS Sándor, SZUDI Gábor, SZALMÁS Orsolya, CZENCZ Máté, KONDOR Máté, POZSÁR Kinga, NARDAI Sándor, ERÔSS Lóránd, ÓVÁRY Csaba, HORVÁTH Krisztina, MOLNÁR Ferenc József, PÁPAI György, JANCSÓ Ádám, SZABÓ Zoltán, BENES Edvárd, CHADAIDE Zoltán

Ischaemiás stroke esetén a re­kanalizációs kezelés indikációja képalkotó vizsgálatokon alapul. Az időveszteség minimalizálása érdekében mes­ter­séges intelligenciával működő stroke képalkotó hálózatot (eStroke-hálózat) alakítottunk ki.

HUN 2024;34(3)

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 23.

hirdetés

Hírvilág

2022. NOVEMBER 18.

Távvizit és VR-szemüveg – Mikor lesz mindez valóság a magyar egészségügyben?

E-mailes kommunikáció, a képek és leletek elektronikus megosztásának lehetősége, online időpontfoglalás és távkonzultáció – ezek a legfontosabb betegelvárások. De vajon mikor és hogyan jut el a hazai egészségügy arra a szintre, hogy személyre szabott, mesterséges intelligencia által támogatott terápiák segítsék a gyógyulást?

HUN

Hírvilág

2022. NOVEMBER 17.

A szakemberhiányra hatásos válasz lehet a digitalizáció

Alapjaiban alakulhat át a diagnosztikai ellátás, de a gyógyszergyártás hatékonysága is jelentősen növelhető a mesterséges intelligenciának köszönhetően. A digitalizáció jelentette kihívásokról, buktatókról és megoldandó feladatokról lesz szó 2022. november 22-én, a 3. Digital Health Summiton.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

HUN 2020;73(09-10)

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

A vastagbélrák gyógyszeres kezelésének újdonságai

LAKATOS Gábor

A colorectalis rák egyike a leggyakoribb és legtöbb halált okozó daganatos betegségeknek a fejlett országokban. Az elmúlt években jelentős előrelépés történt mind a lokalizált, mind az előrehaladott stádiumú betegség ellátásában.

HUN 2024;11(1)

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei

BALÁZS Máté Ádám, DANK Magdolna

A farmakovigilancia egy dinamikusan fejlődő új tudományterület, emellett fontos ipari és hatósági terület is. A terület fejlődését olyan események mozdították előre, mint a thalidomidkatasztrófa az 1950-1960-as években, valamint az 1982-ben bevont benoxaprofen okozta fatális gyógyszermellékhatások.

HUN 2024;11(1)

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Epidemiológiai körkép: a krónikus vesebetegségek és a vesepótló kezelések gyakorisága

KULCSÁR Imre

A szerző nemzetközi és hazai adatok alapján bemutatja a krónikus vesebetegek számának dinamikus növekedését, és a végállapotú vesebetegek ellátásának növekvő terheit (vesepótló kezelések, hospitalizáció, magas halálozási kockázat – amely utóbbiak jelentős egészségügyi költségnövekedéssel járnak). Fontosnak tartja a betegség korai diagnózisát és adekvát konzervatív kezelését.

HUN 2024;28(2)

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Az egészségműveltség (health literacy) szerepe a cardiovascularis kockázatban

FARKAS Katalin

Az egészségműveltség egy olyan kifejezés, amelyet az 1970-es években vezettek be, és egyre nagyobb jelentőséggel bír a közegészségügyben és az egészségügyben. Az egészségműveltség azt jelenti, hogy az egyének milyen mértékben képesek hozzáférni és feldolgozni az alapvető egészségügyi információkat és szolgáltatásokat, és ezáltal részt tudnak venni az egészséggel kapcsolatos döntésekben.

HUN 2024;28(2)

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

A dementia női aspektusai

KOVÁCS Tibor

A dementia a 21. század népbetegsége, az öregedő társadalmak új epidémiája. Az életkor mellett a női nem a módosíthatatlan kockázati tényezők egyike. A dementiák kétharmadáért az Alzheimer-kór a felelős, ahol a nők a betegek kétharmadát teszik ki. Más degeneratív dementiaformákban (Lewy-testes dementia, frontotemporalis dementia), illetve a vascularis dementiában nem figyelhető meg női túlsúly. A nők fokozott kockázatának hátterében elsősorban a hormonális tényezők szerepe merül fel.

HUN 2024;34(4)