Részletes keresés

Klinikai Onkológia

2020. ÁPRILIS 30.

Daganattúlélők nőihormon-pótló kezelése – Irodalmi áttekintés

DELI Tamás, OROSZ Mónika, JAKAB Attila

Az onkológia gyors fejlődése az onkológiai betegek mind hosszabb túléléséhez vezet. Közülük egyre többen érik el a természetes menopauzát, vagy onkoterápiájuk mellékhatásaként idő előtt tapasztalják a gonadalis funkciók megszűnését, vazomotoros tünetekkel és hosszú távú negatív cardiovascularis és csontrendszerre gyakorolt hatásokkal. Egyre növekvő számban kérnek ilyen betegek endokrinológiai segítséget hormonpótló terápia (HRT) formájában. A WHI (Women’s Health Initiative) tanulmány eredményeinek téves értelmezése irracionális félelemhez vezetett a nőihormon-pótlás tekintetében mind a betegek, mind az orvosok körében. Számos orvos számára logikus és biztonságos következtetésnek tűnik a HRT elkerülése, feltételezve, hogy ez a hozzáállás biztosan nem okoz kárt, míg az ösztrogén önmagában vagy gesztagénekkel történő alkalmazása onkológiai és thrombemboliás kockázatokat hordoz, szövődmények esetén pedig peres eljárásokhoz is vezethet. Ugyanakkor már a WHI-tanulmány eredményei előtt is ismert volt, hogy a korai menopauza és hypogonadismus a skeletalis és a cardiovascularis hatások révén évekkel csökkenti a nők várható élettartamát, és ez a negatív hatás korrelál a hypoestrogenaemiás időszak hosszával. HRT-ről való döntés esetén ezeket a pró és kontra érveket kell mérlegelni úgy, hogy a HRT onkológiai kockázatát rendkívül nehéz objektíven felbecsülni. Összefoglaló tanulmányunkban áttekintjük a témával kapcsolatos legfrissebb evidenciákat az in vitro kísérletektől a klinikai vizsgálatokig, mind nőgyógyászati, mind nem nőgyógyászati daganatok túlélőinek vonatkozásában. Ez alapján a következő csoportokat határoztuk meg: a „HRT előnyös” (például I-es típusú endometriumcarcinoma, méhnyak-adenocarcinoma, malignus hematológiai betegségek, lokális melanoma malignum, colorectalis carcinoma, hepatocellularis carcinoma); a „HRT neutrális” (például BRCA 1/2 mutációt hordozóknál tumoros megbetegedés nélkül, II-es típusú endometriumcarcinoma, méhcarcinosarcoma és adenosarcoma, egyes ovariumtumorok, méhnyak-, hüvelyi és vulvalaphámrák, prolactinoma, veserák, hasnyálmirigyrák, pajzsmirigyrák); a „HRT relatíve ellenjavallt” különféle okok miatt (például leiomyosarcoma, bizonyos petefészekrákok, agydaganatok, előrehaladott metasztatikus malignus melanoma, tüdőrák, gyomorrák, húgyhólyagrák esetén); a „HRT kedvezőtlen hatású, ezért ellenjavallt” (például emlőrák, endometrium-, stromasarcoma, meningioma, glioma, hormonreceptor-pozitív gyomor- és hólyagrák).

HUN 2020;7(2)

Immunonkológia

2019. DECEMBER 01.

Előrehaladott NSCLC kezelése immunellenőrzőpontgátlókkal vagy egyidejű kemoterápiával

A tüdődaganat a tumoros halálozás vezető oka. A tüdődaganatok 80-90%-a nem kissejtes típusú (NSCLC), ami az esetek többségében már áttétes formában kerül kimutatásra, ezért az ötéves túlélés csak 0% és 5% között mozog. Az immunellenőrzőpont-gátlók (ICI-k) bevezetésével nőtt az NSCLC-s, melanomás, urothelialis és vesecarcinomás betegek élettartama. Az NSCLC immunkezelésének alapjai az anti-PD-1 monoklonális antitestek (nivolumab, pembrolizumab), valamint az anti-PD-L1 atezolizumab és az anti-CTLA4 ipilimumab, de egyes vizsgálatokban a durvalumab, illetve a tremelimumab is szerepel.

HUN

Immunonkológia

2016. AUGUSZTUS 01.

A tüdőrák immunterápiája

OSTOROS Gyula

Az immunellenőrzőpont-gátló vegyületek forradalmi áttörést hozhatnak a szolid tumorok kezelésében, így a tüdőrákéban is. A tüdőrák magas immunogén potenciálja összefügg a daganatban található mutációk frekvenciájával, amely a melanoma malignum után tüdőrákban a legmagasabb.

HUN

Immunonkológia

2016. AUGUSZTUS 01.

Az immunonkológiai terápiák hatásai tüdőrákban

VARGA Zoltán

A Genfben, április 13-16. között zajló Európai Tüdőrák Konferencia (European Lung Cancer Conference, ELCC) nagy érdeklődéssel várt eseménye volt a fenti címmel az első nap estéjén megtartott, három előadásból álló szimpózium. Az immunonkológiai fejlesztéseknek köszönhetően nemcsak a kezelés hatásossága és biztonságossága, hanem a túlélés terén is jelentős az előrelépés.

HUN

Immunonkológia

2018. MÁRCIUS 20.

A nivolumabbal kezelt nem kissejtes tüdőrák és a perifériás vér biomarkereinek kapcsolata

A nivolumab egy olyan immunellenőrzőpont-gátló fehérje, amely a programozott sejthalál receptor-1 (programmed cell death-1 - PD-1) monoklonális antitestje, és számos szolid tumor, köztük metasztázisos nem kissejtes tüdőrák (NSLC) terápiája során is alkalmazzák. A nivolumabbal és ehhez hasonló immunterápiás hatóanyagokkal kezelt betegek ki vannak téve immunrendszeri eredetű mellékhatásoknak, és mivel tartós terápiás választ csak a kezelésben részesülő betegek korlátozott hányada tapasztal, ezért kiemelkedően fontos meghatározni azon betegeket, akiknél a leghatásosabb eredmény érhető el a nivolumabbal és hasonló hatóanyagokkal folytatott immunterápiás kezelés során.

HUN

Immunonkológia

2018. MÁRCIUS 20.

Rövid idejű immunterápiát követő folyamatos daganatzsugorodás nem kissejtes tüdőrákban

BALIKÓ Zoltán

A 64 éves nőbetegünknél 2015 júniusában elhúzódó köhögés miatt indított kivizsgálás során az átnézeti PA mellkas-röntgenfelvételen, a bal oldalon, a hilustól a mellkasfalig érő éles határú terime volt látható (1. a) ábra), amely a mellkas-CT-n a bal felső lebenyben az aortát usuráló térfoglalásnak felelt meg (1. b) ábra). A bal rekesz tenyérnyivel magasabban állt. A bronchoszkópos mintavétel laphámsejtes tüdőkarcinómát igazolt. A klinikai stádium T4N1 III/A volt.

HUN

Immunonkológia

2019. SZEPTEMBER 01.

A kulcs a mellékhatások időbeni felismerése

MEZŐSI Emese

Az immunterápia forradalmasította a rákgyógyítást, egyelőre a tüdőrák és a melanoma kezelésében hozott áttörő, életmentő eredményeket, de a közelmúltban számos egyéb daganat kezelésére is törzskönyveztek immunellenőrzőpont-gátló készítményeket. Mellékhatások tekintetében is egészen új helyzettel kerültek szembe az orvosok. Dr. Mezősi Emese endokrinológus, egyetemi tanár, a pécsi tudományegyetem általános orvostudományi kar endokrinológiai tanszékének vezetője, elsősorban az ő területét érintő mellékhatásokat kezeli, viszont elmondása szerint a kezelés szinte mindig felülír minden más körülményt. Az ugyanis valóban javítja a beteg életkilátásait.

HUN

Immunonkológia

2017. MÁRCIUS 01.

Hosszú távú túlélés előrehaladott nem kissejtes tüdődaganatban

BOGOS Krisztina

A sebészi reszekció, a platinabázisú kombinált kemoterápia, a sugárkezelés és napjaink-ban az újabb terápiás lehetőségek, a célzott biológiai terápiák javítottak ugyan a tüdőrák túlélési eredményein, a betegségnek mégis igen magas a letalitási indexe. A tüdőrák ötéves túlélése mindössze 14%, Magyarországon ez az átlag rosszabb, csupán 8-10%. Retrospektív vizsgálatok történtek, hogy feltárják az előrehaladott stádiumú (III-IV. stá-diumú) nem kissejtes tüdőrák ötéves túlélőinek jellemzőit, de egyértelmű prognosztikai paramétereket nem találtak. Jelen összefoglalóban a nem kissejtes tüdőrákban immun-terápiával szerzett hosszú távú túlélési eredményeket ismertetjük, amely új, ígéretes perspektívát jelent a daganatos betegek ellátásában.

HUN

Immunonkológia

2018. SZEPTEMBER 20.

A PD-1 elleni terápiára adott válasz epigenetikai előrejelzése nem kissejtes tüdőkarcinómában

Az utóbbi években az előrehaladott szolid daganatok kezelése során a T-sejtes ellenállás legyőzésére és a sejtes immunválasz erősítésére a citotoxikus T-lymphocyta-asszociált protein-4 (CTLA-4), illetve a PD-1-PD-L1 tengelyt megcélzó monoklonális antitesteket alkalmazunk. Előzetes tanulmányok már igazolták, hogy a programozott sejthalálreceptor-1 elleni (anti-PD-1-) kezelés (nivolumab, pembrolizumab) előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban (NSCLC) meghosszabbítja a progressziómentes túlélést (PFS) és a teljes túlélést, viszont a betegek egy jelentős hányada nem reagál a kezelésre.

HUN

Immunonkológia

2017. MÁRCIUS 01.

A szérum interleukin-8-koncentrációjának változása mint lehetséges biomarker

A szérum IL-8-koncentrációjának változásai használhatók lehetnek az áttétes melanoma és a nem kissejtes tüdőrák PD-1-gátló kezelésre adott válaszának monitorozására, ily módon már korán meg lehet határozni a betegek azon csoportját, akik nem fognak reagálni a kezelésre, így például a fölösleges terápia elkerülhető.

HUN