Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1515

Ideggyógyászati Szemle

1970. ÁPRILIS 01.

A gyermekkori epilepsiás characteropathia okairól II.

DR. KISZELY Katalin

A szerző rövid irodalmi áttekintés után 336 tartós magatartási rendellenességet mutató epilepsiás beteg adatait dolgozza fel. Választ keres arra, melyek azok a tényezők, melyek az epilepsia és characteropathia kialakulásáért felelőssé tehetők. Úgy találta, hogy a primaer és secundaer organikus cerebralis laesio szerepe a legfontosabb. Psychés tényezők másodlagos tüneteket okozva súlyosbítják és szinezik az organikus eredetű characteropathiákat, ill. neurotikus tünetkép- ződéshez vezetnek.... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. ÁPRILIS 01.

A gyermekkori epilepsiás characteropathia okairól II.

A szerző rövid irodalmi áttekintés után 336 tartós magatartási rendellenességet mutató epilepsiás beteg adatait dolgozza fel. Választ keres arra, melyek azok a tényezők, melyek az epilepsia és characteropathia kialakulásáért felelőssé tehetők. Úgy találta, hogy a primaer és secundaer organikus cerebralis laesio szerepe a legfontosabb. Psychés tényezők másodlagos tüneteket okozva súlyosbítják és szinezik az organikus eredetű characteropathiákat, ill. neurotikus tünetkép- ződéshez vezetnek.... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. ÁPRILIS 01.

A gyermekkori epilepsiás characteropathia okairól II.

DR. KISZELY Katalin

A szerző rövid irodalmi áttekintés után 336 tartós magatartási rendellenességet mutató epilepsiás beteg adatait dolgozza fel. Választ keres arra, melyek azok a tényezők, melyek az epilepsia és characteropathia kialakulásáért felelőssé tehetők. Úgy találta, hogy a primaer és secundaer organikus cerebralis laesio szerepe a legfontosabb. Psychés tényezők másodlagos tüneteket okozva súlyosbítják és szinezik az organikus eredetű characteropathiákat, ill. neurotikus tünetképződéshez vezetnek.... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1970. ÁPRILIS 01.

Neuralgiform fájdalmak kezelése a nervus maxillaris és a ganglion sphenopalatinum együttes blockirozásával

DR. SZABÓ György, DR. HOFFMANN János, DR. SOÓS Károly

A szerzők a nervus maxillaris és a ganglion sphenopalatinum együttes Sevenálos blockirozását végezték a canalis sphenopalatinumon keresztül. Új eljárásukat II. ági trigeminus és más, erre a területre localisálódó neuralgiform fájdalmak esetében, 21 betegnél alkalmazták. 50%-os sikerről számolnak be, eljárásuk után eddig semmiféle szövődmény nem jelentkezett. Az eljárást egyszerű és veszélytelen volta miatt a fenti betegségek esetén esetleges más műtéti beavatkozások helyett ajánlják.

Hypertonia és Nephrologia

2022. JÚLIUS 05.

Hypertonia és RAS-gátlók előfordulása SARS-CoV-2 fertőzés miatt intézeti ellátásra került 18 év feletti egyénekben

FEJES Imola, RÓKA Richárd, PETŐ Zoltán, ÁBRAHÁM György, VÁRKONYI Tamás, LENGYEL Csaba, LÉGRÁDY Péter

Célunk az volt, hogy az SZTE Belgyógyászati Klinika Nyugati telephely fekvőbeteg Járványellátó Központ részlegén felvételre került, 18 év feletti Covid-pozitív betegek között a kezelt hypertonia előfordulását, a szedett vérnyomáscsökkentők számát, a RAS-gátló vérnyomáscsökkentők (ACE-gátló és/vagy ARB) előfordulását felmérjük. A vizsgálatban véletlenszerűen kiválasztott 165 (94 férfi, 71 nő) gyorsteszttel vagy PCR-rel Covid-pozitív, 2021. február közepe és április vége között felvett betegek... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2022. JÚLIUS 05.

Hypertonia Magyarországon: jelenlegi helyzet és stratégiai javaslatok

A hypertonia a legjelentősebb cardiovascularis kockázati tényező a népesség szintjén: előfordulási gyakorisága az elmúlt 30 évben megduplázódott, a hypertoniások száma földünkön meghaladja az 1,2 milliárd főt és a magasvérnyomás-betegség globálisan évente több mint 10 millió ember életét követeli (1, 2).

Hypertonia és Nephrologia

2022. JÚLIUS 05.

Az affektív temperamentumok vizsgálata egészségesekben és különböző fenotípusú hypertoniás kórállapotokban

GYÖNGYÖSI Helga, KŐRÖSI Beáta Zita, BATTA Dóra, LÁSZLÓ Andrea, KOVÁCS Illés, TISLÉR András, CSEPREKÁL Orsolya, NEMCSIK-BENCZE Zsófia, GONDA Xénia, RIHMER Zoltán, NEMCSIK János

Az affektív temperamentumok (depresszív, szorongó, ciklotím, hipertím, ingerlékeny) a személyiség olyan genetikailag meghatározott, felnőttkorban stabil részei, amelyekkel jellemezhetők a környezeti ingerekre adott érzelmi válaszok. Szerepük a pszichopatológiában elfogadott, de jelentőségüket a cardiovascularis betegségekben is egyre több adat támasztja alá. Célunk az volt, hogy értékeljük az affektív temperamentum pontszámokat egészséges egyénekben (Kont), fehérköpeny-hypertoniásokban (FkHT),... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2022. JÚLIUS 05.

Egytablettás fix kombinációk napi kétszeri alkalmazása a hypertonia kezelésében

LÉGRÁDY Péter

A vérnyomáscsökkentő terápia optimalizálása legtöbbször nem a terápia egyszerűsítését jelenti. A legtöbb, napjainkban alkalmazott vérnyomáscsökkentő az alkalmazási előirat szerint 24 órás hatású, sok beteg esetében mégsem képesek megfelelő vérnyomáscsökkenést biztosítani. A kezelt hypertoniás betegek között azoknál fordul elő nagyobb arányban a nondipper jelenség, akik minden vérnyomáscsökkentőjüket egyszerre, reggel veszik be. A legújabb bizonyítékok arra utalnak, hogy jobb vérnyomáscsökkentő... tovább »

Hírvilág

2022. JÚNIUS 30.

A lelki egészségre és a fertőző betegségek gyógyítására fókuszál most a K&H gyógyvarázs

Budapest, 2022. június 29. – Korszerű, a kicsik gyorsabb gyógyítását segítő orvosi műszerekre pályázhatnak idén is a gyermekeket gyógyító intézmények a most induló K&H gyógyvarázs program keretében. A legaktuálisabb kihívásokra összpontosítva a lelki egészséget támogató és a fertőző betegségek kezelését segítő eszközök kerülnek fókuszba, de a pályázók egyéb, a mindennapi gyógyításhoz szükséges műszereket is igényelhetnek. A kórházak, mentőállomások, gyermekmentő alapítványok, gyermekháziorvosok... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A migrén korszerű kezelése

TAJTI János, SZOK Délia, VÉCSEI László

Bevezetés: A migrén terápiájának lehetséges célpontjai közül a kalcitonin génnel rokon peptid (CGRP) az egyik legerőteljesebben kutatott molekula (Tajti et al. Neuropeptides 2015;52:19-30., Vécsei et al. Expert Opin Investig Drugs 2015;24:31-41.). A CGRP migrénben betöltött szerepére utal az a megfigyelés, hogy a ganglion trigeminale elektromos ingerlését követően, valamint spontán migrénes rohamban emelkedett CGRP-koncentrációt mértek a véna jugularisból nyert plazmában (Edvinsson L. Headache... tovább »