Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 3132

Hypertonia és Nephrologia

2023. SZEPTEMBER 13.

Lipidcsökkentő kezelés hypertoniában: mit, mennyit, mikor?

HARANGI Mariann, KOVÁCS Beáta

A hypertonia és a lipidanyagcsere-eltérések a cardiovascularis megbetegedések két legfontosabb kockázati tényezője. A hypertoniás és hyperlipidaemiás beteg cardiovascularis kockázata nagyobb, mint a csak hypertoniás vagy csak hyperlipidaemiás betegé. Ezért a hyperlipidaemia megfelelő kezelése fontos szempont a hypertoniás beteg gondozása során, mivel megelőzheti az érelmeszesedés kialakulását.

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

Híd a szakadék felett – A lipidcsökkentő kezelés ajánlásai és a valósága

REIBER István, MEZÔ Izabella

2023-ban evidenciaként kell elfogadunk azt, hogy az emelkedett LDL-C okozó rizikótényezője az atheroscleroticus érbetegségeknek és a következményként fellépő érkatasztrófáknak. Intenzív lipidterápiával, azaz intenzív dózisú és ezetimib kombinációjának alkalmazásával 50% feletti mértékben csökkenthető az LDL-C-szint, és így a kezeltek nagy részénél elérhetőek lennének a hazai és a nemzetközi ajánlásokban szereplő LDL-C-célértékek.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

A teljesség igényével. Johan Béla (1889–1983) a modern magyar közegészségügy megteremtője

SZABÓ Katalin

Szakmai tekintély. Talán ezzel a két szóval lehetne legszemléletesebben jellemezni Johan Béla egészségpolitikust, patológust, mikrobiológust, immunológust, aki ezt a tekintélyt éppen a teljesség igényével végzett munkájának köszönhette. Hosszú élete folyamán nemcsak sikerekben, elismerésben volt része, megélte a 20. század legnagyobb válságait, fordulatait is, de munkájának minősége és ezzel együtt szakmai tekintélye megkérdőjelezhetetlen maradt.

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁJUS 30.

[A kombinált kétoldali subthalamicusmag-stimuláció és levodopakezelés hatása az egyensúlyra és a mobilitásra Parkinson-kórban]

NAZAN ŞIMŞEK ERDEM, GÖKÇE Yağmur GÜNEŞ GENCER, TANJU UÇAR, SEHUR Sibel ÖZKAYNAK

[A kétoldali subthalamicus mag mély agyi stimulációja (STN-DBS) és a dopaminerg gyógyszeres kezelés együttes hatékonyságának értékelése az egyensúlyra és a mobilitásra Parkinson-kórban (PD) szenvedő betegeknél. A vizsgálatba 18, kétoldali STNDBS stimulációs terápia alatt álló PD-beteget vontak be. A betegek klinikai jellemzőinek értékelésére az egységes Parkinson-kór értékelő skálát (UPDRS) alkalmazták.]

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁJUS 30.

[A szérum lncRNS H19-, GAS5-, HAR1B-  és LINC01783-szintjeinek klinikai  jelentősége Parkinson-kórban]

OZDILEK Betul , KAYA Alper Ibrahim , DEMIRCAN Berna , TOMBUL Temel , ANKARALI Handan

[A hosszú nem kódoló RNS-ek (lncRNS-ek) nagymértékben kifejeződnek az agyban, és szintjük változását számos neurodegeneratív betegségben kimutatták. Bizonyított, hogy az lncRNS-ek szerepet játszanak a Parkinson-kór (PD) kialakulásában és progressziójában, és potenciális terápiás célpontként használhatók. ]

Nővér

2023. MÁJUS 03.

Az ápoló szerepe a nosocomialis szepszis megelőzésében, korai felismerésében és kezelésében

BAJNÓCZI Judit

Kutatásom célja felmérni az ápolók ismereteit a szepszis tárgykörében. Kutatásomat a Magyarországon dolgozó ápolók körében végeztem, online kérdőíves kikérdezés keretében. A kitöltőknek egy 31 kérdésből álló elektronikus kérdőívet kellett kitölteniük, amelyek érintették a megelőzés, a felismerés és a kezelés témakörét is.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

Az utazás filozófiája tébécés tükörben

SZABÓ Katalin

„Ismét bucsúzás, ismét felidézése egy elmúlt ifjú élet foszlányainak a koporsó előtt... Isteni melankóliával, örökös fájdalommal, végtelen jósággal volt tele ez a lélek… S íme, Justh Zsigmond hosszú, kínos évek szenvedései és hiú reménységei után most a halál áldozatává lett… Justh Zsigmonddal először Cannesban találkoztam és sohasem fogom elfelejteni azt a rezignált, beteges Krisztusfőt.

Hypertonia és Nephrologia

2023. FEBRUÁR 28.

A hipertenzív encephalopathia bemutatása egy esetismertetésen keresztül

KISS Zoltán, SZEGLETI Gábor, PORDÁNY-BAGOLY Edit, KERKOVITS Lóránt, SZUPERA Zoltán

A hirtelen megemelkedő szisztémás magas vérnyomás egyik agyi, akár halállal is végződő szövődménye a hipertenzív encephalopathia (HE), amelynek leíró klinikai nevét 1928-ban javasolták. Közleményünk célja, hogy egy saját eset bemutatásán keresztül felhívjuk a figyelmet a nem mindig jóindulatú HE felismerésének és megfelelő kezelésének fontosságára. A legjellemzőbb tünetei a tudatzavar, a konvulzió és a különböző időtartamig fennálló neurológiai gócjelek, amelyek hátterében a vérnyomás hirtelen emelkedésével járó számos betegség állhat. A múlt század végén írták le, hogy a HE radiológiai megjelenése gyakran megegyezik a más kórképekben is előforduló posterior reverzibilis encephalopathia szindróma (PRES) képével. A betegség kórélettani háttere nem teljesen tisztázott, de a kutatók egyetértenek abban, hogy a tünetek és patológiai elváltozások kialakulásában az agyi autoreguláció felső küszöbértékét hirtelen meghaladó szisztémás vérnyomás emelkedése mellett különösen szekunder hypertoniában az endotheldiszfunkció is fontos szerepet tölthet be. A fentieket jól példázza egy 26 éves nőbetegünk esete, akinek hirtelen kialakult malignus hypertoniával kísért atípusos haemolyticus uraemia szindróma okozta végállapotú veseelégtelensége alakult ki. A típusos HE-tünetek mellett szemfenéki bevérzés és bal felső végtagi gyengeség is megjelent, valamint a koponya képalkotó vizsgálatai PRES képét mutatták, amelyek a vesepótló és plazmaferézis kezelések mellett alkalmazott antihipertenzív és agyödéma-csökkentő terápiák eredményeként fokozatosan mérséklődtek. Összefoglalva, a HE felismerése és gyors kezelése ma is kiemelt fontossággal bír, hiszen a betegség potenciálisan halállal is végződhet, ugyanakkor megfelelő kezelés mellett a kórkép reverzibilis és teljesen meggyógyítható.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Az érzéki tapasztalás és az öt érzék ábrázolása a képzőművészetben

NÉMETH István

Az emberiség kezdettől fogva igyekezett minél alaposabban feltérképezni, az anyagi világot. Bár az információszerzésnek (különösen manapság) számos módja lehet, a látásnak, a hallásnak, a szaglásnak, az ízlelésnek és a tapintásnak, azaz az öt érzéknek, pontosabban az általuk nyert empirikus tapasztalatoknak hosszú ideig meghatározó szerepe volt a világ, illetve szűkebb-tágabb környezetünk megismerésében.