Részletes keresés

Gondolat

2018. OKTÓBER 04.

Merj segítséget kérni!

Magyarországon ugyan csökken az öngyilkosságok száma, de még mindig az élmezőnyben vagyunk. Társadalmi beágyazódás, a magyar virtus, vagy a tabuk felelősek a rossz statisztikákért? Megannyi oka van annak, hogy miért állunk még mindig ennyire rosszul. Pedig az öngyilkosság megelőzhető, ezt vallja Oriold Károly, a 11 éve működő Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány alapítója, aki minden lehetőséget megragad, hogy ledöntse a tabukat és közbeszéd tárgyává tegye ezt az ügyet.

HUN

Lege Artis Medicinae

2018. JÚNIUS 20.

Tiotropium és olodaterol a krónikus obstruktív tüdőbetegség exacerbációi megelőzésében (DYNAGITO): kettős vak, randomizált, párhuzamos, aktív kontrollált vizsgálat (Összefoglaló)

VARGA János Tamás

A krónikus obstruktív tüdőbetegség 2020-ra várhatóan a 3. vezető halálokká válik a szív-érrendszeri és a daganatos betegségek mögött. Ezen betegek életminőségét, de túlélését is döntően meghatározza a COPD-s exacerbációk száma.

HUN 2018;28(04-05)

Hypertonia és Nephrologia

2018. FEBRUÁR 20.

A foszfátanyagcsere-zavar kezelése veseelégtelenségben

LADÁNYI Erzsébet, DEÁK György, TISLÉR András, SZABÓ András

2017 nyarán megjelent az új Kidney Disease Improving Global Outcomes (KDIGO) krónikus vesebetegséget kísérő csont- és ásványianyagcserezavar (Chronic Kidney Disease Mineral and Bone Disorder - CKD-MBD) kezelésére vonatkozó szakmai irányelv, amely a krónikus vesebetegek komplex kezelésének igen fontos útmutatását képezi. Ismert, hogy a krónikus vesebetegségben szen - vedő betegek vezető haláloki tényezői az infekciók mellett a szív- és érrend sze ri megbetegedések, amelyek szorosan összefüggenek a krónikus vesebetegséghez társuló ásványianyag- és csontanyagcsere-zavarral. Éppen ezért különösen nagy jelentőségű az új nemzetközi ajánlás megjelenése. A magyarországi Sanofi-Aventis kezdeményezésére összehívott Országos Szakmai Tanácsadó Testület 2017 szep - temberében ülésezett, és a fő téma „A CKD-betegek kalcium-foszfát anyagcsere kezelésének aktuális kérdései Magyarországon” volt. A testület tagjai áttekintették a 2009-es és 2017-es KDIGO-irányelvek közti különbségeket, illetve a 2011-es hazai szakmai ajánlást, valamint az idevonatkozó egészségügyi pontban szereplő szempontrendszert. A résztvevők összevetették az új KDIGO alkalmazhatóságát a jelenlegi hazai gyakorlattal. A korábbi, 2009-ben megjelent irányelvhez képest a 2017-es, megújított kiadásban a legtöbb javaslat változatlanul beilleszthető a mindennapi gyakorlatba, de vannak olyan pontjai, amelyek az új klinikai és kutatási eredmények alapján felülvizsgálatra, módosításra kerültek. A megjelent irányelv és az abban szereplő változások követése a vesebetegek hosszú távú életkilátásai és életminősége szempontjából alapvető elvárás kell legyen. Közleményünk célja a 2009-es és 2017-es irányelvek összevetése a kalcium-foszfát anyagcsere és a hyperphosphataemia kezelésének vonatkozásában, kiemelve az újdonságokat és mérlegelve azok hazai megvalósítási lehetőségeit. A testület tagjai a rendelkezésre álló tények és nemzetközi ajánlás alapján megfogalmaztak egy általuk szükségesnek ítélt módosítási irányt is a hazai ajánlásban és a készítmények rendelésének szabályozásában.

HUN 2018;22(01)

Hypertonia és Nephrologia

2018. FEBRUÁR 20.

I. Szekszárdi Hypertonia Napok

BENCZÚR Béla

A hypertonia a vezető haláloknak számító szív-ér rendszeri betegségek egyik legfőbb oka: hazánkban ma négymillió hypertoniás egyén él, akiknek alig 44%-a van jól kezelve. Ez az arány Tolna megyében még alacsonyabb, emiatt is létjogosultsága van a szekszárdi hypertonia-decentrumnak, amelyet a Magyar Hypertonia Társaság (MHT) támogatásával hoztunk létre 2017 elején. Célunk a nagy kockázatú, tünetmentes, vulnerábilis páciensek mielőbbi felismerése a vascularis katasztrófák megelőzése érdekében. Csatlakoztunk az ISH és az MHT felhívásához, az MMM17 programhoz, amelyben 2018 májusában is részt fogunk venni.

HUN 2018;22(01)

Klinikai Onkológia

2018. FEBRUÁR 10.

A szervtranszplantáció és a malignus daganatok

VÉGSŐ Gyula, MÁTHÉ Zoltán

Mind a szervátültetés, mind az onkológia a közelmúltban olyan fejlődésen ment és megy jelenleg is keresztül, ami a transzplantáció korábban már megválaszolt, onkológiával kapcsolatos kérdéseit új megvilágításba helyezte, és szükségessé tette a válaszok revízióját. Így például, a „donor pool” bővítésének szándékával napjainkban valós kérdéssé vált, hogy mely esetekben végezhetünk szervátültetést daganatos anamnézisű donorból, úgy, hogy a tumor grafttal történő átvitelének és a recipiensben való manifesztációjának minimális legyen a kockázata. A másik, egyre gyakoribb kérdés, hogy szabad-e, és ha igen, hány év tumormentes túlélés után lehet olyan beteget transzplantálni, akinek rosszindulatú daganat szerepel a kórtörténetében. A modern immunszuppresszív kezelés eredményeként a szervtranszplantált betegek mind hosszabb ideig élnek. Az immunszupprimált állapot idejével arányosan növekszik azonban a rosszindulatú daganatok kialakulásának a kockázata, arányuk hosszú távon elérheti a 20-30%-ot is. A poszttranszplantációs „de novo” tumorok jelentőségét jelzi, hogy a transzplantált betegek vezető haláloki tényezőjévé váltak. A rosszindulatú daganatok tehát több szempontból is komoly problémát jelentenek. Megoldásuk alapfeltétele az onkológusok és a transzplantáció terén jártas szakemberek együttműködése, a megújult ismereteken alapuló közös gondolkodás és az egyénre szabott döntéshozatal.

HUN 2018;5(01)

Korszerű Kaleidoszkóp

2017. DECEMBER 10.

Pneumococcusinfekciók az influenzajárvány idején

SZÉKELY Éva

A spanyolnátha magas halálozásának okait vizsgálva, az elhunytak tüdőszövetének szövettani és tenyésztési adatait feldolgozva azt találták, hogy a halálok az esetek túlnyomó többségében a szekunder bakteriális pneumonia volt.

HUN

Korszerű Kaleidoszkóp

2017. DECEMBER 10.

Dohányzás és légúti infekciók vs. légúti infekció mint esély a leszokás támogatására

VAJER Péter

Miközben évtizedek óta tudott, hogy a dohányzás a legfőbb megelőzhető halálok, az ELEF 2014 mérései szerint a magyar felnőttek 26%-a gyújtott rá napi rendszerességgel, és sajnálatos módon a dohányzás Magyarországon közel harmincezer ember halálát okozza évente.

HUN

Lege Artis Medicinae

2017. DECEMBER 15.

Hosszú túlélés multimodális terápiával

MÉSZÁROS Edina, LANDHERR László

Az emlőrák a leggyakrabban diagnosztizált daganat, és a nők körében világszerte vezető halálok. Az esetek közel kétharmada potenciálisan érzékeny az endokrin terápiára.

HUN 2017;27(10-12)

Lege Artis Medicinae

2017. SZEPTEMBER 20.

Cardiovascularis szűrés és rizikóstratifikáció

VÉRTES András

A cardiovascularis betegségek változatlanul a vezető halálokok közé tartoznak a fejlődő országokban. A cardiovascularis betegségek hátterében húzódó atherosclerosis már akár gyermekkorban megkezdődhet, és aztán lappangva, tünetmentesen fejlődik ki évek, évtizedek alatt.

HUN 2017;27(08-09)

Lege Artis Medicinae

2017. SZEPTEMBER 20.

A korai cardiovascularis mortalitás csökkentésének ENSZ-terve 2025-ig és a program sikerének becslése

KÉKES Ede, SZEGEDI János, KISS István

Az egész világra kiterjedő felmérések szerint a cardiovascularis (CV) mortalitás az összhalálozás döntő eleme. 1990-2013 között a CV halálozás abszolút lélekszám alapján 40,8%-kal növekedett. Ezen belül az ischaemiás szívbetegség (IHD) és a stroke, mint a halálozás két fő eleme, hasonló mértékben nőtt.

HUN 2017;27(08-09)