Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

[A glioblastoma-epigenomika komplex biológiai folyamatokat és potenciális terápiás célpontokat tár fel]

KRABÓTH Zoltán , TOMPA Márton , URBÁN Péter , GÁLIK Bence , KAJTÁR Béla , GYENESEI Attila , KÁLMÁN Bernadette

[Az agydaganat legsúlyosabb típusát, a glioblastomát (GBM) mélyrehatóan tanulmányozták OMICS-módszerekkel az elmúlt években, és legjellegzetesebb molekuláris meghatározói a kórszövettani diagnó­zis részévé váltak. A kutatási ismeretek azonban csak részben kerültek át a klinikai gyakorlatba. Jelen tanulmányunk célja, hogy epigenomikai elemzéseink eredményei alapján bemutassuk a GBM korai és késői molekuláris meghatározóit a gyakorló szakemberek számára.

A GBM-mintákat az első diag­nózis után (GBM1) és kiújuláskor (GBM2) nyertük sebészeti úton. A DNS-t 24 pár for­­malinnal fixált, paraffinba ágyazott da­ga­nat­szövetből vontuk ki. A könyvtárkészí­tés a Reduced Representation Bisulfite Sequen­cing kit alkalmazásával történt. A könyvtára­kat egy Illumina NextSeq 550 készüléken szek­venáltuk. A metilációs kontrollokat (MC) egy nyilvánosan elérhető adatbázisból nyer­tük. Bioinformatikai elemzéseink során azo­nosítottuk a differenciálisan metilált útvo­nalakat és azok elemeit az MC-, GBM1- és GBM2-csoportokban.

Számos differenciáltan metilált útvonalat találtunk a GBM1 vs. MC és a GBM2 vs. MC összehasonlítások során, amelyek intracelluláris biológiai és agyszövet-fejlődési folyamatokban vesznek részt. Ezzel szemben, a GBM2 vs. GBM1 differenciáltan metilált útvonalai közül az immunszabályozásban, a neurotranszmitter- (különösen a dopaminerg, noradrenerg és glutaminerg) válaszokban, valamint az őssejt-differenciálódás és -proliferáció szabályozásában részt vevő útvonalak emelhetők ki.

Elemzésünk a korai és késői gliomagenezis biológiai komplexitását tárta fel, ami az alapvető biológiai elemektől az eltorzult idegfejlődési folyamatokon át a tumor-mikrokörnyezet specifikusabb immun- és neurotranszmitter-folyamatáig terjed. Ezek az eredmények célpontokat jelölnek meg új terápiás megközelítések számára.]

ENG 2024;77(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

[Migrénes betegek periaqueductalis szürkeállományának MRI radiomikai alapú gépitanulás-modellje]

MESE Ismail , KARACI Rahsan , ALTINTAS TASLICAY Ceylan , TASLICAY Cengizhan , AKANSEL Gur , DOMAC Fusun Saime

[A tanulmány célja a következő kérdés vizsgálata volt: A periaqueductalis szürke régió MRI radiomikai elemzése ké­pes-e megvilágítani a különböző migrén­al­típusok hátterében álló patofiziológiai me­cha­nizmusokat, és képes-e az ezeket a radiomikai jellemzőket használó gépi tanulási modell a migrénes betegek és az egészséges egyének pontos megkülönböztetésére, valamint a migrén altípusait, beleértve az átfedő tünetekkel járó atipikus eseteket is?

A vizsgálatban a betegek első migréndiagnózisa után készült kezdeti MRI-felvételeket elemeztük, és további MRI-fel­vé­teleket szereztünk be egészséges ala­nyok­ról. Radiomikai modellezést alkal­­maz­­tunk a pe­ri­aqueductalis szürke ré­­gió összes MRI-felvételének elemzésé­re. Az adathalmazt randomizáltuk, és túl­min­ta­vételt alkalmaztunk, ha a csoportok kö­zött osztály-kiegyen­súlyozat­lan­ság állt fenn. Az op­timális algoritmuson alapuló jel­lem­ző­ki­­választási módszert alkalmaztuk a két cso­port megkülönböztetésére szolgáló leg­­fontosabb 5-10 jellemző kiválasztására. A mes­terséges intelligencia algoritmusok osztályozási teljesítményét a receiver operating characteristic (ROC) vevő működési karakterisztika analízis segítségével értékeltük a görbe alatti terület, az osz­tályozási pontosság, a szenzitivitás és a specificitás értékeinek kiszámításához. 
A résztvevőknek rendelkezniük kellett az epizodikus migrén, a valószínűsíthető migrén vagy a krónikus migrén igazolt diagnózisával. A vizsgálatból kizártuk az aurás betegeket, azokat, akik az elmúlt hat hónapban migrénmegelőző gyógyszert szedtek, vagy krónikus betegségben, pszichiátriai rendellenességben, cerebrovascularis betegségben, da­­ga­­natos betegségben vagy más típusú fej­fá­jás­ban szenvedtek. Emellett 102 egész­­séges személyt vontunk be a vizsgálatba, akik megfeleltek a beválasztási és kizárási krité­­riumoknak.

Az algoritmusalapú információnyerési módszer a jellemzők csökkentésére nyújtotta az összes módszer közül a leg­jobb teljesítményt, az elsőrendű, a szürke szintű méretzóna mátrix és a szürke szintű együttes mátrix osztályok voltak a domináns jellemzőosztályok. A gépi tanulási modell helyesen különítette el a migrénes betegek 82,4%-át az egészséges alanyoktól. A mig­rénes csoporton belül az epizodikus mig­rénes – valószínű migrénes betegek 74,1%-át és a krónikus migrénes betegek 90,5%-át sikerült pontosan osztályozni. A va­ló­színű migrénes és az epizodikus mig­rénes betegek között nem találtunk szig­nifikáns különbséget a pe­riaqueductalis szürke régió radiomikai jellemzői tekintetében. A kNN algoritmus mutatta a legjobb teljesítményt az epizodikus migrén – valószínű migrén altípusok meghatározásában, míg a Random Forest algoritmus mutatta a legjobb teljesítményt a migréncsoport és a krónikus migrén altípus meghatározásában.

A migrénes betegek diagnózisa és nyomon követése során nyert standard MR-felvételeket felhasználó radiomikai alapú gépi tanulási modell ígéretesnek bi­zonyul nemcsak a klinikai megközelítés számára a migrén diagnózisának és osztályozásának segítésében, hanem a migrén hátterében álló neurológiai mechanizmusok megértésében is.]

ENG 2024;77(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Diabeteses nők cardiovascularis kockázata

ÁBEL Tatjána

A közlemény az 1-es típusú, a gestatiós, és a 2-es típusú diabeteses nők cardiovascularis kockázatát foglalja össze. A témában eddig megjelent vizsgálati eredmények számos cardiovascularis kockázati tényezőt igazoltak, amelyek a diabeteses nők és férfiak közti cardiovascularis kockázati különbséget okozhatják. Már a diabetes diagnózisának felállításakor figyelni kell e betegek kardioprotektív étrendjére.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

XXII. Szekszárdi Kardiológiai Napok

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Májbetegségek a háziorvosi gyakorlatban – mikor gondoljunk rá?

SCHULLER János

Az elmúlt évtizedekben robbanásszerűen fejlődött a hepatológia. Egyre több betegség etiológiája, patomechanizmusa vált ismertté és így a májbetegségek többségében már hatásos kezelésre van lehetőség. Ez a fejlődés óriási felelősséget ró a gyógyító orvosra, hiszen többé-kevésbé minden orvosnak tudnia kell, melyek a gyógyítás lehetőségei a nem a saját szakterületébe tartozó kórképekben. Más szóval: a pontos etiológiai diagnózis felállítása fontos.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Májbetegségek a háziorvosi gyakorlatban – mikor gondoljunk rá? 2.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Beszámoló az MTA Orvostudományi és a Biológiai Osztályai közös szervezésében megrendezett A mesterséges intelligencia (MI/AI) alkalmazása és perspektívája a biológiában és az orvostudományban. Tények és kérdőjelek című 2023. novemberi konferenciáról

BALKÁNYI László

Az elmúlt hónapokban sokat és sokszor hallunk a mesterséges intelligenciáról, itt, a LAM Mes­terséges intelligencia rovatában is. A terület fontosságát mutatja, hogy az MTA két (számunkra releváns) tudományos osztálya, akadémikus el­nö­keik, Ádám Vera és Lénárd László vezetésével 2023 novemberében konferenciát szervezett, ahol a hazai kutatásokról, gyakorlati eredményekről hallottunk érdekesebb beszámolókat.

HUN 2024;34(1-2)

Egészségpolitika

2024. JANUÁR 19.

„A rólam elnevezett kórházi szárnyat már nem fogom látni…”

Dr. Karsai Dániel 2022 nyarán szembesült halálos diagnózisával. Tavaly ősszel a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához adta be kérelmét az aktív eutanázia magyarországi engedélyezéséről. A fiatal alkotmányjogász szinte celeb lett Magyarországon, aki – mint hangsúlyozza – nem csak magáért küzd. Kapócs Gábor, a hatályos egészségügyi törvény eredeti előkészítője a LAM alapító főszerkesztőjeként készített vele interjút aktuális jogi, etikai, orvosi kérdésekről.

HUN

Hírvilág

2024. JANUÁR 15.

A modern terápiák 10 év alatt megduplázták a súlyos tüdőrákban szenvedők túlélési esélyeit

A daganatos betegek közül a tüdőrákosok túlélési esélye az egyik legrosszabb. Ez a daganattípus „csendben” növekszik, kevés korai tünetet produkál, így diagnózisa az esetek több mint felében olyan késői stádiumban történik meg, amikor a műtét már nem jelent megoldást. Hazánkban ez a tumor felel a legtöbb daganatos betegség miatt bekövetkezett halálesetért. A legfrissebb kutatási adatok azonban reménykeltők.

HUN

HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin

2023. DECEMBER 29.

Amit egy vidéki hematológián tudni kell, azt tudjuk és csináljuk

TARCZA Orsolya

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye mellett a Tápióság egy része is a szolnoki Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet I. számú, hematológiai profilú belgyógyászati osztályának ellátási területéhez tartozik, így mintegy 250 ezer lakos hematológiai ellátásáért felel – kezdi osztálya bemutatását Pettendi Piroska, aki 1999. október 1-jén, központi rezidensként lett az intézmény dolgozója, az osztályt pedig 2017 óta vezeti.

HUN 2023;1(1)