Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 4071

Ideggyógyászati Szemle

2020. NOVEMBER 30.

Covid-19-encephalitis-esetünk és a betegség egyéb neurológiai szövődményei

SZÔTS Mónika, PÉTERFI Anna, GERÖLY Júlia, NAGY Ferenc

A SARS-CoV-2-betegség klinikuma egyre inkább megismerhetővé vált az elmúlt időszakban. A gyakori tünetek, mint láz, köhögés, nehézlégzés, tüdőgyulladás, íz- és szagérzésvesztés mellett ritkább szövődmények, köztük számos neurológiai betegség is azonosítható. Jelen közleményben három, Covid-19 okozta vagy ahhoz társuló neurológiai kórképet tárgyalunk (1. eset: Covid-19-encephalitis, 2. eset: Covid-19 okozta organikus fejfájás, 3. eset: SARS-CoV-2-fertőzés és ischaemiás stroke). Hangsúlyozzuk eseteink kapcsán, hogy e pandémiás időszakban különösen fontosa neurológusok számára a vírus idegrendszeri szövődményeinek ismerete és azonosítása. Így felesleges vizsgálatokat és egészség­ügyi személyzet–beteg kontaktusokat tudunk megelőzni.

Lege Artis Medicinae

2020. ÁPRILIS 18.

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkőhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetőleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhető el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már első vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetőség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelőbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetők a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértői egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerű lehetőségeihez.

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei

BALÁZS Máté Ádám, DANK Magdolna

A farmakovigilancia egy dinamikusan fejlődő új tudományterület, emellett fontos ipari és hatósági terület is. A terület fejlődését olyan események mozdították előre, mint a thalidomidkatasztrófa az 1950-1960-as években, valamint az 1982-ben bevont benoxaprofen okozta fatális gyógyszermellékhatások.

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

A vastagbélrák gyógyszeres kezelésének újdonságai

LAKATOS Gábor

A colorectalis rák egyike a leggyakoribb és legtöbb halált okozó daganatos betegségeknek a fejlett országokban. Az elmúlt években jelentős előrelépés történt mind a lokalizált, mind az előrehaladott stádiumú betegség ellátásában.

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél

KOSTYÁL László, TORNYI Ilona, FURKA Andrea

A szarkopénia az izomösszetétel változásával járó progresszív izomerő- és izomtömeg-csökkenéssel megjelenő állapot, amely daganatos betegek körében negatív hatással bírhat a prognózisra.

Hivatásunk

2023. DECEMBER 20.

Még kevés a tapasztalat az öntesztről

L. I.

Napjainkban már sok ország lakossági egészségügyi ellátásába szervesen beépült a betegek saját magukon végzett otthoni tesztelése. Kérdés, vajon mennyire hasznos ez, a laikusok által végrehajtott művelet egy adott betegség felderítésében, az „előtesztelés” hogyan segítheti a háziorvos munkáját és mire lehet jó, ha a beteg már az első vizitnél bizonyos jellemző tüneteket és teszteredményeket tud elmondani orvosának? Vajon ettől hamarább gyógyulhat a beteg?

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

A daganatos betegek anaemiája és annak ellátása

HORVÁTH Laura, HORVÁTH Anna

A daganatos betegek közel harmada már a diagnózis felállításakor anaemiás, több mint fele pedig a kezelés során válik vérszegénnyé.

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

Az ESMO szakértői konszenzusnyilatkozatok a ráktúlélésről: a magas színvonalú ráktúlélő-ellátás és kutatás támogatása Európában

I. Vaz-Luis, M. Masiero, G. Cavaletti, A. Cervantes, R. T. Chlebowski, G. Curigliano, E. Felip, A. R. Ferreira, P. A. Ganz, J. Hegarty, J. Jeon, C. Johansen, F. Joly, K. Jordan, B. Koczwara, P. Lagergren, M. Lambertini, D. Lenihan, H. Linardou, C. Loprinzi, A. H. Partridge, S. Rauh, K. Steindorf, W. van der Graaf, L. van de Poll-Franse, G. Pentheroudakis, S. Peters, G. Pravettoni

Háttér: A ráktúlélők megnövekedett száma, valamint azon fizikális és pszichoszociális kihívások felismerése, amelyek a rák diagnózisának felállításától az aktív kezelésen keresztül és azután is megjelennek, vezetett a ráktúlélés tudományágának kialakulásához.

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Az egészségműveltség (health literacy) szerepe a cardiovascularis kockázatban

FARKAS Katalin

Az egészségműveltség egy olyan kifejezés, amelyet az 1970-es években vezettek be, és egyre nagyobb jelentőséggel bír a közegészségügyben és az egészségügyben. Az egészségműveltség azt jelenti, hogy az egyének milyen mértékben képesek hozzáférni és feldolgozni az alapvető egészségügyi információkat és szolgáltatásokat, és ezáltal részt tudnak venni az egészséggel kapcsolatos döntésekben.

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Peritonealis dialízis a gyakorlatban – a klinikai nefrológus szempontjai nem csak nefrológusoknak

DOLGOS Szilveszter, SALLAI Erika, DETRICH Kata, SZLOVÁK Edina, VÁRADY Tímea, MÁCSAI Emília

A vesepótló kezelésre szoruló betegek számának növekedésével a peritonealis dialízist (PD) igénylő betegek száma is növekszik. A hasi dialízis valójában egy effektív és jól tolerálható vesepótló kezelés a vesebetegségek széles spektrumában, az életkortól függetlenül, akár idős betegek számára is. A PD költséghatékonyabb dialízismódszer és a reziduális vesefunkció megőrzésében is jelentősebb szerepe van a hemodialízishez képest.