Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

A rozuvasztatin/acetilszalicilsav fix kombináció helye a mindennapi gyakorlatban

SIMONYI Gábor

A cardiovascularis betegségek hazánk vezető haláloki tényezői, ugyanakkor a megelőzhető és a kezelhető betegségeknél is jelentős arányban képviseltetik magukat. A cardiovascularis betegségek szekunder prevenciójában kiemelkedő szerepet játszanak a statinok és az acetilszalicilsav (ASA). Alkalmazási területeik szélesek, ugyanakkor a szekunder prevencióban számos közös cardiovascularis betegségben javasoltak.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Diabeteses nők cardiovascularis kockázata

ÁBEL Tatjána

A közlemény az 1-es típusú, a gestatiós, és a 2-es típusú diabeteses nők cardiovascularis kockázatát foglalja össze. A témában eddig megjelent vizsgálati eredmények számos cardiovascularis kockázati tényezőt igazoltak, amelyek a diabeteses nők és férfiak közti cardiovascularis kockázati különbséget okozhatják. Már a diabetes diagnózisának felállításakor figyelni kell e betegek kardioprotektív étrendjére.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Újévi főszerkesztői beharangozó

BENCZÚR Béla

Sokat gondolkodtam, szabad-e az újévi beharangozót szubjektív elemekkel tarkítanom? Végül arra jutottam, hogy igen, hiszen a beköszöntő, az aktuális lapszám közleményeiből történő tallózás is szubjektív műfaj. Ennél azonban többet osztanék meg személyes gondolataimból kedves Olvasóinkkal, hiszen egy olyan kórházban dolgozom, amelynek főigazgatóját az adventi időszakban felmentették főigazgatói megbízatása alól – 23 másik kórházigazgató társával együtt.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Nőgyógyászati hormonterápia és a cardiovascularis rizikó. – 2. rész: a menopauzális hormonterápia

LÁSZLÓ Ádám

Cardiovascularis vonatkozásai szempontjából a hormonális fogamzásgátlás mellett a menopauzális hormonterápia bír kiemelkedő klinikai jelentőséggel. Ha a menopauzális hormonterápiát 60 évesnél fiatalabb nők, illetve a menopauza után kevesebb mint tíz évvel kezdik el, csökken a koszorúérbetegségek kockázata és a mortalitás. Hagyományos, tablettás menopauzális hormonterápia mellett a vénás thromboemboliák és a stroke rizikója kisfokban nő.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

A csökkent ejekciós frakcióval járó krónikus szívelégtelenség gyógyszeres terápiája: vericiguát, a lehetséges ötödik pillér?

HEPP Tamás, VARJAS Norbert, HÉVÍZI Zsombor, BODOR Alexandra, BENCZÚR Béla

A krónikus szívelégtelenség incidenciája és prevalenciája világszerte növekszik, morbiditása és mortalitása továbbra is magas. A csökkent balkamra-funkcióval já­ró szívelégtelenség kezelése jelenleg négy alappillérre támaszkodik: ACEI/ ARNI, β-blokkolók, MRA-k és leg­újabb cso­portként az SGLT-2-gátlók, me­lyek mind­egyike igazoltan csökkenti a HFrEF-be­tegek mortalitását és morbiditását.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

A „Hol az egyensúly a betegek szűrése és a már felismert esetek életmódrendezése között?” című cikkre reflektálva [2023;33(12):610-4.]

MÁRK László, VITRAI József

Kósa István a LAM 2023. 12. számában közölt írását (1) „nem lehetett letenni”. Az egészet az aggódás, a tenni akarás hatja át, ahogy az ugyanitt megjelent Kapócs Gábor társfőszerkesztői Töprengőjét. Utóbbi ábrái maximálisan jelzik, hogy az eddiginél többet kell tennünk egészségünk megőrzéséért, a cardiovascularis prevencióért.

HUN 2024;34(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Az életmódi és gyógyszeres testsúlycsökkentés újabb eredményei

BAJNOK László

A különböző fogyókúrás étrendek rövid távú hatásai között nincs meggyőző alapvető különbség – nincs csodamódszer, hosszú távon pedig mindegyik mellett általános a visszahízás (annál nagyobb mértékű, minél több volt a csökkenés), így a rászorultak többségének egyik sem érdemi hatású (–10% / 2 év viszonylatában). Csak az ét­rendi módszerek egy részének a biztonságossága tisztázott.

HUN 2024;34(1-2)

HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin

2023. DECEMBER 29.

Célzott szerek a krónikus lymphoid leukaemia kezelésében

SZÁSZ Róbert

A hematológia mindig élenjárt a molekuláris ismeretek gyakorlati hasznosításában. Az elmúlt évtizedben a krónikus lymphoid leukaemiáról (CLL) szerzett ismeretek bővülése új, a CLL-sejtekben ható, a patofiziológiai eltérések korrekcióját célzó gyógyszerek megjelenését eredményezte. A CLL kezelése még a 2010-es években is jelentősen támaszkodott a klasszikus kemoterápiás protokollokra.

HUN 2023;1(1)

HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin

2023. DECEMBER 29.

Survivorship – a ráktúlélők gondozása az onkohematológiában

LAKATOS Viktor László

Az onkohematológia és az őssejt-transzplantáció korszerű gyakorlata a tartós, minőségi túlélést és a végleges gyógyulást próbálja elérni a betegségek kezelése során. Ez a cél a napjainkban zajló terápiás forradalom és a fejlődő szupportáció terjedésével egyre elérhetőbbé válik. Mi következik azonban a sikeres kezelés és a tartós remisszió, illetve a gyógyulás után? Mi történik annak érdekében, hogy egy multidiszciplináris csapat, hónapokon éveken átívelő kemény munkája és sikere tartós legyen?

HUN 2023;1(1)

Klinikum

2023. DECEMBER 22.

hirdetés