Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2018. NOVEMBER 30.

[Gyulladásos biomarkerek benignus paroxysmalis pozicionális vertigóban: törökországi eset-kontroll vizsgálat ]

AYSEL Tekeşin, ABDULKADIR Tunç

[Cél - A benignus paroxysmalis pozicionális vertigo (BPPV) a visszatérő szédülés leggyakoribb oka. Feltételezhető, hogy BPPV esetén a gyulladás kóroki szerepet játszik. A vizsgálat célja az volt, hogy összehasonlítsa BPPV-betegek és egészséges személyek gyulladásos biomarkereinek szintjét. ]

ENG 2018;71(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2018. JÚLIUS 30.

Szemléletváltás a szédüléssel és egyensúlyzavarral járó kórképek ellátásában

MIKE Andrea, TAMÁS T. László

A szédülés az orvoshoz fordulás egyik leggyakoribb oka. A szédülő beteg mind a háziorvosi, mind a sürgősségi, mind a szakambulanciai ellátás számára kihívást jelenthet, mert a látszólag homogén klinikai megjelenés mögött számos eltérő etiológiájú kórok állhat.

HUN 2018;71(07-08)

Hírvilág

2015. JÚLIUS 12.

Művészi sikermozik

A közelmúlt sikerfilmjeit láthatja a közönség a Vertigo Filmhéten

HUN

Hírvilág

2014. JÚNIUS 17.

Fesztiválok kedvencei

A közelmúlt sikerfilmjeit vetítik a Vertigo Filmhéten

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2014. MÁJUS 25.

A sürgősségi ellátásban szédüléssel jelentkező betegek adatainak elemzése

VARGA Csaba, NAGY Ferenc, DRUBITS Katalin, LELOVICS Zsuzsanna, VARGA Győrfi Krisztina, OLÁH Tibor

A sürgősségi betegellátásban szédüléssel mint főpanasszal egy év alatt megjelenő betegek vizsgálati adatainak elemzése a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Sürgősségi Betegellátó Centrumában.

HUN 2014;67(05-06)

Magyar Orvos

2013. ÁPRILIS 20.

Depresszióba szédített betegek

KOMOLY Sámuel

A benignus pozicionális paroxizmális vertigo (BPPV) egy ártalmatlan, könnyen megszüntethető állapot, mégis veszélyes lehet, mert az orvosok nagy többsége nem ismeri fel ezt a speciális, forgó szédüléssel járó entitást, ezért a pácienst számos iatrogénia érheti, aminek eredményeként tartós betegségtudat, pánikbetegség és depresszió alakulhat ki.

HUN 2013;21(04)

Ideggyógyászati Szemle

2011. MÁRCIUS 20.

A vestibularis rendszer károsodásainak interdiszciplináris szemlélete

PONGRÁCZ Endre

A téma áttekintésének első részében a szédülés/vertigo definícióját ismertetem. A két panasz közötti fő különbség az érzés iránya, mely a vertigóra jellemző. A szédülés gyakori vezető panasz a mindennapi klinikai gyakorlatban, mely az életévek emelkedésével nő, ugyanakkor megfigyelhető a kognitív folyamatok csökkenése az életkorral, ami azt támasztja alá, hogy a szédülés megjelenésében kognitív folyamatok is szerepet játszanak.

HUN 2011;64(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2010. MÁRCIUS 24.

Szédülés - komorbiditás pszichiátriai betegségekkel

FAZEKAS András

A szédülés-vertigo a klinikai orvoslásban az egyik leggyakoribb tünet és panasz.

HUN 2010;63(03-04)

Lege Artis Medicinae

2008. OKTÓBER 19.

Szédüléssel járó neurológiai kórképek

FAZEKAS András

A perifériás és centrális vestibularis szindrómák négy tünet - vertigo, nystagmus, egyensúlyzavar, hányinger - kombinációjából jönnek létre. A vertigo a térbeli orientáció zavara. A nystagmus másodlagosnak tekinthető és a vestibuloocularis reflex irányspecifikus kiegyensúlyozatlanságának eredménye. Az egyensúlyzavar a vestibulospinalis rendszerek kóros aktivációja; a hányinger a nyúltvelői hányásközpont ingerületbe jutásának következménye.

HUN 2008;18(10)

Ideggyógyászati Szemle

2005. JANUÁR 20.

Szédülés - vertigo Alarmírozó tünet a vertebrobasilaris rendszer keringési zavaraiban - II. rész

FAZEKAS András

A szédülés/vertigo a klinikai orvoslásban - hasonlóan a fejfájáshoz - az egyik leggyakoribb panasz és tünet, amellyel a beteg orvoshoz fordul. A neurológiában - ellentétben a fejfájással, ahol önálló fejfájáskórképek (például a migrén) mellett a fejfájás különbözõ kórfolyamatok tüneteként is jelentkezik - a szédülés/vertigo nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely számos kórképben fordulhat elõ.

HUN 2005;58(01-02)