Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 201

Immunonkológia

2023. DECEMBER 20.

Az immunterápiák pulmonológiai mellékhatásai

BITTNER Nóra

Az immuncheckpoint-gátlók megjelenése átírta az onkológiai kezeléseket a szolid tumorok és a hematológiai malignitások esetében is. Ez az áttörés megérkezett a tüdőtumorok kezelésében is.

Klinikum

2023. DECEMBER 20.

hirdetés

Az időskori vérszegénység

GADÓ Klára

Az életkor előrehaladtával a vérszegénység előfordulása egyre gyakoribb. Időskorban nagyon gyakran több krónikus betegség egyidejű jelenlétét tapasztaljuk, amelyek a geriátriai szindrómákkal együtt jelentős mértékben befolyásolják az idős ember önellátó képességét, életkilátásait, életminőségét, valamint a kórházi kezelés szükségességét.

Hypertonia és Nephrologia

2023. DECEMBER 18.

Cardiorenalis-metabolikus szemlélet az orvoslásban – gondolatok, tudnivalók az új ajánlások nyomán az SGLT-2-gátlókkal és GLP-1-receptor-agonistákkal kapcsolatban

WAGNER László

A 2-es típusú cukorbetegség gyakori szövődményei a krónikus veseelégtelenség és a krónikus szívelégtelenség. A krónikus veseelégtelenség és a krónikus szívelégtelenség azonban egymás kialakulását és romlását is segíthetik, illetve korábban és súlyosabban jelentkezhetnek cukorbetegség esetén. Továbbá, a krónikus vese-, illetve szívelégtelenség esetén a 2-es típusú cukorbetegség is gyakrabban fordulhat elő.

Hypertonia és Nephrologia

2023. DECEMBER 18.

A vérnyomás-variabilitás mérésének módszertana és klinikai jelentősége az Európai Hypertonia Társaság konszenzusdokumentuma alapján

JÁRAI Zoltán

Az idő függvényében észlelt változékonysága a vérnyomás-variabilitás, amelyet szervezeten belüli szabályozómechanizmusok és a szervezetre ható környezeti tényezők egyaránt befolyásolnak. Több formája ismeretes, attól függően, hogy a változékonyság milyen időtartam során figyelhető meg. Klinikai megfigyelések, nagy epidemiológiai vizsgálatok arra utalnak, hogy a kórosan nagy vérnyomás-variabilitás fokozott cardiovascularis kockázatot hordoz.

Klinikum

2023. DECEMBER 11.

hirdetés

A diabetes és dementia összefüggései, geriátriai vonatkozásai

DOMBORÓCZKI Zsolt

A cukorbetegség szövődményeinek egyik fontos helyszíne a központi idegrendszer. Széles körben ismert a diabetes mellitus és az agyi keringészavarok kapcsolata, lényegesen kevesebb figyelmet kap az a tény, hogy a cukorbetegség mind az Alzheimer-kór, mind a vascularis dementia fontos rizikótényezője.

Klinikai Onkológia

2023. JÚNIUS 28.

A robotsebészet szerepe az urológiai daganatok ellátásában

KOVÁCS Dénes, TENKE Péter

A robotasszisztált sebészet bevezetése a hazai onkológiai ellátás régóta fennálló restanciája volt, a robotsebészet 2022-es elindultával a felzárkózás megkezdődött.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

A lipidanyagcsere zavarai endokrin betegségekben

HARANGI Mariann, ZSÍROS Noémi, TÓTH Nóra

A dyslipidaemia kulcsszerepet játszik számos cardiovascularis megbetegedés patomechanizmusában. Számos betegnél nem a lipoprotein-anyagcsere primer zavaráról van szó, a dyslipidaemiát valamely „nem lipid” ok magyarázza. Ezen szekunder dyslipidaemiák meglepően gyakoriak, a hátterükben álló eltérések gyakran nem kerülnek felismerésre, hacsak nem keressük őket. Az endokrin megbetegedések gyakran társulnak dyslipidaemiával.

Idegtudományok

2023. OKTÓBER 27.

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Ökológia

2023. OKTÓBER 24.

Az egészségügy és az ökológiai korlátok

A rangos BMJ szakfolyóiratban jelent meg egy publikáció, amely az egészségügyi rendszerek átalakításának kihívásait taglalja. Vajon képes-e, és ha igen, hogyan az egészségügy összhangba kerülni az ökológiai korlátokkal, és nem növekvő, sőt, csökkenő gazdaság esetén jól működni?

Lege Artis Medicinae

2023. SZEPTEMBER 30.

Lehetne jobban?! – A háziorvosi teljesítmény értékelésének módszertani továbbfejlesztése

PÁLINKÁS Anita, VINCZE Ferenc, KOVÁCS Nóra, SIPOS Valéria, CZIFRA Árpád, KOLOZSVÁRI László Róbert

Az alapellátás hatékonyságát a háziorvos (HO) egyéni jellemzőin és a praxis sajátosságain túl, általa nem befolyásolható tényezők határozzák meg, melyek figyelembevétele a jelenlegi hazai teljesítményértékelési rendszerben nem hangsúlyos. Vizsgálatunkkal szerettük volna demonstrálni, hogy milyen módon egészítené ki a HO-i teljesítmények praxisjellemzőkkel korrigált értékelése a jelenleg működő értékelési rendszert.