Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 348

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Nőgyógyászati hormonterápia és a cardiovascularis rizikó. 1. rész: a hormonális fogamzásgátlás

LÁSZLÓ Ádám

A nem kívánt terhesség megakadályozása érdekében, valamint számos nőgyógyászati betegség kezelésében használjuk a petefészek által termelt hormonokat: a tüszőhormont és a sárgatesthormont, illetve ezek szintetikus változatait. A hormonálisterápiák között kiemelkedő jelentőséggel bír a kombinált orális hormonális fogamzásgátlás, valamint a menopauzális hormonterápia. Vannak készítmények, amelyek nem járnak a cardiovascularis kockázat növekedésével.

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Az ischaemiás stroke és az agyi vénás thrombosis női nemre jellemző sajátosságai

VASTAGH Ildikó, BERECZKI Dániel

Az agyérbetegségek epidemiológiájában, a rizikófaktorok előfordulásában, az akut szakasz reperfúziós kezelésében, de a betegség kimenetelében is találunk a női nemre jellemző sajátosságokat. A klasszikus rizikófaktorok közül a hypertonia, a pitvarfibrilláció, a cukorbetegség és az obesitas nagyobb stroke-rizikót jelentenek nőkben a férfiakhoz viszonyítva. A női nemre specifikus rizikófaktorok ismerete nem csak a terápia szempontjából, hanem a sikeres prevencióhoz is nélkülözhetetlen.

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Hol az egyensúly a betegek szűrése és a már felismert esetek életmódrendezése között?

KÓSA István

A vitaindítónak szánt véleménycikk áttekinti a különböző cardiovascularis prevenciós tevékenységek kapcsán rendelkezésre álló bizonyítékokat. Felhívja a figyelmet a prevenciós célú szűrővizsgálatok dokumentált limitációira, a már igazolt beteg esetén al­kalmazott életmódi intervenciók bizonyított hatásosságára. Rámutat, hogy a prevenciós tevékenység keretében nagyobb súlyt kellene helyezni az életmód-változtatás hatékony támogatására.

Klinikum

2023. DECEMBER 11.

hirdetés

A diabetes és dementia összefüggései, geriátriai vonatkozásai

DOMBORÓCZKI Zsolt

A cukorbetegség szövődményeinek egyik fontos helyszíne a központi idegrendszer. Széles körben ismert a diabetes mellitus és az agyi keringészavarok kapcsolata, lényegesen kevesebb figyelmet kap az a tény, hogy a cukorbetegség mind az Alzheimer-kór, mind a vascularis dementia fontos rizikótényezője.

PharmaPraxis

2023. NOVEMBER 27.

A tartós metforminalkalmazás B12-vitamin-hiányt indukál

VARGA László

A 2-es típusú diabetes mellitus komplex, krónikus betegség, és ennek megfelelően a kezelése is szükségszerűen multifaktoriális. Jellemzően magában foglal életmódváltásra ösztönző (étkezés, fizikai aktivitás) és – ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor – farmakológiai beavatkozást is.

Ideggyógyászati Szemle

2023. NOVEMBER 30.

[A neutrophil-lymphocyta arány és  a thrombocyta-lymphocyta arány  mint gyulladásos faktorok jelentősége  a diabeteses polyneuropathia és  a neuropathiás fájdalom súlyosságának előrejelzésében ]

MUSTAFA TERZI, OZLEM ETHEMOGLU, MEHMET Ali EREN, ÖZCAN KOCATÜRK

[A neuropathiás fájdalom az egyik első tünet lehet, ami orvoshoz viszi a beteget 2-es típusú cukorbetegségben, ami évekig tünetmentes lehet. Bár elfogadott, hogy a cukorbetegség érrendszeri gyulladást kiváltó tényező, felmerült, hogy maga a gyulladás is kiválthatja a cukorbetegséget. ]

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Női mentális egészség a perinatalis tudományok tükrében. Mit kell tudnunk a post partum hangulati zavarokról?

CZINKÓCZI Annamária, VARGA Orsolya, VARGA Katalin

Általános vélekedés szerint a terhesség, a szülés és a gyermekágy varázslatos időszak a nők életében. A kutatások eredményei azonban felhívják a figyelmet ennek a szenzitív életszakasznak a nehézségeire. A ta­nul­mány célja, hogy képet adjon a post partum hangulati zavarok természetéről, ri­zi­kó­­té­nye­zőiről, hosszú távú következményeiről, valamint prevenciós és intervenciós lehetőségeiről.

Hírvilág

2023. NOVEMBER 14.

Test és lélek kapcsolata

Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.

Hypertonia és Nephrologia

2023. OKTÓBER 30.

Az onkológiai biológiai kezelések és a magas vérnyomás kapcsolatának elemzése

HARISI Revekka

A biológiai gyógyszerekkel kombinált kemoterápia valódi áttörést jelent a lokálisan előrehaladott és metasztatikus daganatos betegek hatékony kezelésében. Az angiogenezis-gátlás egyik leggyakoribb és klinikailag jelentős mellékhatása a magas vérnyomás kialakulása. Az összefoglaló cikknek az a célja, hogy elemezze a vascularis endothelialis növekedési faktor jelátviteli útvonal gátlói és a magas vérnyomás közötti kapcsolatot. Áttekintjük a VEGF/VEGFR gátlók által kiváltott magas vérnyomás előfordulását, kialakulásának mechanizmusait, a vérnyomásértékek rendszeres ellenőrzésének fontosságát, a lehetséges kezelési stratégiákat és a profilaktikus vérnyomáscsökkentő kezelés hatékonyságát. Összehasonlítjuk a klinikai vizsgálatok eredményeit, hogy tisztázzuk az antiangiogén-kezelés során bekövetkező vérnyomás-emelkedés prognosztikai és prediktív jelentőségét. A biológiai kezelés és a magas vérnyomás közötti kapcsolat további kutatása hatékonyabb, hosszabb túléléssel és jobb életminőséggel járó kezelést eredményezhet az előrehaladott daganatos betegekben.

Hypertonia és Nephrologia

2023. OKTÓBER 30.

Vénás thromboembolia és krónikus veseelégtelenség

VÁRADY Tímea, MÁCSAI Emília, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

Összefoglalásunkban a vénás thromboemboliás események vonatkozásait elemezzük krónikus veseelégtelen betegekben. Krónikus veseelégtelenségben – az epidemiológiai adatok szerint – az alvadási folyamatok kétirányú módosulása figyelhető meg, fokozódik a thrombosiskészség, ugyanakkor a vérzéses események valószínűsége is növekszik. A patogenezisben egyes alvadási faktorok szintjének megváltozása, a thrombocyták és az endothel funkcióváltozásai, az uremiás toxinok megnövekedett szintje, valamint a dialíziskezeléssel összefüggő tényezők szerepelnek. A jelenlegi terápiás útmutatókban erre a betegcsoportra vonatkozóan csak korlátozott információk állnak rendelkezésünkre. Az általános populációhoz hasonlóan a K-vitamin-antagonistákat valószínűleg a DOAC-szerek, elsősorban az apixaban fogja felváltani. További tendencia az LMWH-készítmények vesefunkcióhoz illesztett dózisban, anti-Xa-szint-ellenőrzés mellett történő alkalmazása a konvencionális nem frakcionált heparin helyett. Speciális terület az eritropoetinterápia, a hemodialízis-érbehatolás és ezek összefüggése a thromboticus folyamatokkal.