Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 642

HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin

2023. DECEMBER 29.

Sejtterápiás megközelítések a malignus lymphomák gyógyításában

MIKALA Gábor, CEGLÉDI Andrea, SZEMLAKY Zsuzsanna

Az immuno-kemoterápiák és/vagy Bruton-féle tirozinkináz-gátlók, valamint a sporadikusan alkalmazott célzott terápiák alkalmazása után visszaeső vagy refrakteritást mutató B-sejtes malignus lymphomák hatékony kezelése megoldatlan. Ezen a területen jelent új és hatásos terápiás lehetőséget a T-sejtes tumorellenes válasz direkt módon történő aktiválása. Erre alkalmasak lehetnek a genetikailag módosított, kiméra-T-sejt-receptort hordozó CAR-T sejtek.

Klinikum

2023. DECEMBER 21.

hirdetés

Táplálásterápia szerepe az idős betegek onkológiai kezelésében

FEKETE Márta

A helyes táplálás, táplálkozás megközelítésére két speciális aspektusból kerül sor jelen írásban. Az időskor és a daganatos megbetegedés egyaránt olyan egyedi körülmény, amely a tápanyagszükségletre, annak összetételére, a bevitel módjára hatással van. Áttekintésre kerül a tápláltsági állapot szubjektív és objektív leírása.

Klinikum

2023. DECEMBER 20.

hirdetés

Az időskori vérszegénység

GADÓ Klára

Az életkor előrehaladtával a vérszegénység előfordulása egyre gyakoribb. Időskorban nagyon gyakran több krónikus betegség egyidejű jelenlétét tapasztaljuk, amelyek a geriátriai szindrómákkal együtt jelentős mértékben befolyásolják az idős ember önellátó képességét, életkilátásait, életminőségét, valamint a kórházi kezelés szükségességét.

Nővér

2023. DECEMBER 18.

Várandósok tápláltsági állapotának vizsgálata a várandósság előtt és után

HULMAN Anita, VARGA Katalin, KECZELI Viola, TISZA Boglárka, PAKAI Annamária

Kutatásunk során összehasonlítottuk az országos táplálkozási és tápláltsági állapot vizsgálatok eredményeivel a magyar nők várandósság előtti testtömegindexét.

A keresztmetszeti vizsgálatot 2020. január 1. és 2020. augusztus 1. között végeztük. A nem véletlenszerű, célirányos, szakértői mintaválasztás során a célcsoportba várandósok vagy a legalább egy kiskorú gyermeket nevelő édesanyák kerültek be (N=1423). Kizárási kritériumnak számított a kötelező kérdések kihagyása. Felmérésünk online formában, önkitöltős kérdőívvel, anonim módon történt. A kérdőívben szociodemográfiai, antropometriai, várandóssággal és táplálkozással kapcsolatos kérdéseket alkalmaztunk. Az adatokat IBM SPSS 25.0 statisztikai szoftverrel, leíró statisztikával, gyakoriságtáblák készítésével elemeztük.

A normális testtömegindex csak a 20 év alatti korosztályra jellemző (21 kg/m2). A 20 évnél idősebbek legnagyobb arányban túlsúlyosak voltak (>25 kg/m2). Minden negyedik várandós (43,4%) és minden harmadik (33%) anya arról számolt be, hogy egyáltalán nem zavarja a testtömegtöbblet. 

A testtömegindex alapján a magyar nők már a várandósságot megelőzően túlsúlyosak, ami fokozott egészségi és anyagi teherrel jár. 

Hypertonia és Nephrologia

2023. DECEMBER 18.

Krónikus vesebetegség és obesitas

FREISINGER Lilla, NÉMETHY Orsolya, LELOVICS Zsuzsanna, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

Napjainkban az obesitas járványszerű terjedése elsősorban a megváltozott környezeti tényezőkkel hozható összefüggésbe és komoly népegészségügyi problémát jelent. Az obesitas megnövekedett mortalitással járhat, de az elhízás több krónikus és nagy társadalmi terhet jelentő népbetegség, mint a cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség és krónikus vesebetegség független rizikófaktora is.

Hypertonia és Nephrologia

2023. DECEMBER 18.

Az idős, az obes és a stresszes hypertoniás betegek

SIMONYI Gábor

Fokozott szimpatikus idegrendszeri aktivitással találkozhatunk a hypertonia minden formájában, ugyanakkor ennek mértéke különbözhet az egyes kísérő betegségektől függően. Idősebb életkorban, elhízásban emelkedik a szimpatikus idegrendszeri aktivitás és ezért nem meglepő ezek szoros kapcsolata a hypertonia különböző formáival sem. Jól ismert a megélt, krónikus stressz szerepe a hypertonia kialakulásában is.

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Az agyi neuronhálózatok szerepe a dementiák kialakulásában: vizsgálati módszereink az optogenetikától a mesterséges intelligenciáig

HANGYA Balázs

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Rendszer-Neurobiológia Ku­tatócsoportjában a fő célkitűzésünk a kognitív folyamatok agyi mechanizmusainak jobb megértése. A tanulás, memória, figyelem és döntéshozás idegrendszeri alapjait nemcsak normális körülmények között, hanem kóros állapotokban is vizsgáljuk, különös tekintettel a neurodegeneratív dementiákra, mint az Alzheimer- és a Par­kinson-kór. 

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Nőgyógyászati hormonterápia és a cardiovascularis rizikó. 1. rész: a hormonális fogamzásgátlás

LÁSZLÓ Ádám

A nem kívánt terhesség megakadályozása érdekében, valamint számos nőgyógyászati betegség kezelésében használjuk a petefészek által termelt hormonokat: a tüszőhormont és a sárgatesthormont, illetve ezek szintetikus változatait. A hormonálisterápiák között kiemelkedő jelentőséggel bír a kombinált orális hormonális fogamzásgátlás, valamint a menopauzális hormonterápia. Vannak készítmények, amelyek nem járnak a cardiovascularis kockázat növekedésével.

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Hogyan befolyásolja az internethasználat a beteg-orvos viszonyt – és mit várhatunk a mesterséges intelligencia már elérhető szolgáltatásaitól? Interjú dr. Papp Zsolt háziorvossal

BALKÁNYI László

Dr. Papp Zsolt (megelőző kórházi évek után) 2005 óta háziorvosként dolgozik Alsó­né­me­di­ben. Emellett belgyógyász-diabetológusként a ve­csési diabetesgondozót vezeti. Mint a 21. század technikai kihívásaira nyitott kollégánkat a betegek internethasználatáról és a mesterséges intelligenciáról kérdeztük.

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Az ischaemiás stroke és az agyi vénás thrombosis női nemre jellemző sajátosságai

VASTAGH Ildikó, BERECZKI Dániel

Az agyérbetegségek epidemiológiájában, a rizikófaktorok előfordulásában, az akut szakasz reperfúziós kezelésében, de a betegség kimenetelében is találunk a női nemre jellemző sajátosságokat. A klasszikus rizikófaktorok közül a hypertonia, a pitvarfibrilláció, a cukorbetegség és az obesitas nagyobb stroke-rizikót jelentenek nőkben a férfiakhoz viszonyítva. A női nemre specifikus rizikófaktorok ismerete nem csak a terápia szempontjából, hanem a sikeres prevencióhoz is nélkülözhetetlen.