Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 416

Ideggyógyászati Szemle

2020. NOVEMBER 30.

Covid-19-encephalitis-esetünk és a betegség egyéb neurológiai szövődményei

SZÔTS Mónika, PÉTERFI Anna, GERÖLY Júlia, NAGY Ferenc

A SARS-CoV-2-betegség klinikuma egyre inkább megismerhetővé vált az elmúlt időszakban. A gyakori tünetek, mint láz, köhögés, nehézlégzés, tüdőgyulladás, íz- és szagérzésvesztés mellett ritkább szövődmények, köztük számos neurológiai betegség is azonosítható. Jelen közleményben három, Covid-19 okozta vagy ahhoz társuló neurológiai kórképet tárgyalunk (1. eset: Covid-19-encephalitis, 2. eset: Covid-19 okozta organikus fejfájás, 3. eset: SARS-CoV-2-fertőzés és ischaemiás stroke). Hangsúlyozzuk eseteink kapcsán, hogy e pandémiás időszakban különösen fontosa neurológusok számára a vírus idegrendszeri szövődményeinek ismerete és azonosítása. Így felesleges vizsgálatokat és egészség­ügyi személyzet–beteg kontaktusokat tudunk megelőzni.

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Változások, újdonságok a csecsemőgyógyászati nefrológiában – II. rész.

MÁTTYUS István

Csecsemőkorban a lázas húgyúti fertőzés gyakori. Tünetei sokszor szegényesek. Az időben elkezdett kezelés mellett a gyógyulás általában gyors. Évtizedek óta a terápia lényege a kezdetben legalább öt napon át adott intravénás antibiotikus kezelés volt, amely csak fekvőbeteg-gyógyintézetben biztosítható. Ilyenkor az otthonról való távol- lét mellett a gyermek számára a vénabiztosítás sokszor komoly fizikai fájdalommal járhat.

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Epidemiológiai körkép: a krónikus vesebetegségek és a vesepótló kezelések gyakorisága

KULCSÁR Imre

A szerző nemzetközi és hazai adatok alapján bemutatja a krónikus vesebetegek számának dinamikus növekedését, és a végállapotú vesebetegek ellátásának növekvő terheit (vesepótló kezelések, hospitalizáció, magas halálozási kockázat – amely utóbbiak jelentős egészségügyi költségnövekedéssel járnak). Fontosnak tartja a betegség korai diagnózisát és adekvát konzervatív kezelését.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

„A patiens practicusan elaludt” – Interjú Nádasdy Ádám nyelvész professzorral

KOVÁCS Sándor

Úgy tapasztalja, hogy sokkal nyíltabbá, őszintébbé vált az orvos-beteg kommunikáció. Bár bizonyos nyelvi jelenségek láttán „a hazafias lelke lázadozik”, őt nyelvészként nem szabad, hogy bármi „zavarja” a nyelvben.

Gondolat

2024. MÁRCIUS 26.

Az orvoslás az évszázadok tükrében

Az Oriold és Társai Kiadó gondozásában megjelent Florian Steger Antik orvoslás című orvosetikai forrásgyűjteménye. A könyv apropóján beszélgettünk Prof. Dr. Molnár F. Tamással, a PTE Általános Orvosi Kar Műveleti Medicina Tanszék létrehozójával, egyetemi tanárral.

Egészségpolitika

2024. MÁRCIUS 25.

Sokkoló adatokkal szembesít a legfrissebb Nemzeti Szívinfarktus Regiszter

KUN J. Viktória

A szívinfarktust követő egy évben a betegek csaknem negyedét elveszítjük, ez az arány Svédországban mindössze 13 százalék. A probléma évek óta ismert, de egyelőre a részletes okokat sem tárták fel.

Nővér

2023. DECEMBER 18.

Lázcsillapítás régen és most: a velünk élő múlt

SIMON János

A szerző megkísérli bemutatni a laikus szülők lázzal kapcsolatos ismereteit és attitűdjét a lázcsillapítással kapcsolatos aktuális szakmai ajánlásokkal kapcsolatban; felmérni, változott-e azon szülők megítélése, akik gyermekük lázát önállóan kezelik. E pillanatkép kontextusba helyezése érdekében pedig összefoglalja, milyen változáson ment keresztül a láz megítélése a történelem folyamán, napjainkig.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Fiume és a magyar tengerészeti egészségügy – történelmi háttérrel

BALÁZS Péter

Fiume mint a Magyar Királyság adriai tengeri kikötője az 1700-as évek utolsó harmadától indult rohamos fejlődésnek. Ezért rendelkezett külön a városról és a körülötte fekvő területekről a Trianoni békeszerződés III. résznek V. címe. A Habsburg Birodalomnak, a törökök elleni győztes háborúk után, a 18. század első évtizedei nyitottak lehetőséget, hogy részesedjen a jól jövedelmező földközi-tengeri kereskedelemből.

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

[A Parkinson-kóros betegekkel kapcsolatos stigma szintjét befolyásoló tényezők Nyugat-Törökországban]

DEMIRYUREK Esra, DEMIRYUREK Enes Bekir

[A Parkinson-kórban (PD) szenvedők gyakran találkoznak előítélettel és szembesülnek stigmatizálással, ami bizonyítottan rontja életminőségüket. E tanulmány célja a stigmatizáltság szintjének felmérése, és a stigmához hozzájáruló tényezők azonosítása törökországi PD-betegek körében. 

A vizsgálatba összesen 142, 2022 júniusa és 2023 márciusa között Parkinson-kórral diagnosztizált beteget vontunk be. A szociodemográfiai adatokat, köztük az életkort, a nemet, a családi állapotot, az iskolai végzettséget és a PD időtartamát egy szociodemográfiai adatlap segítségével gyűjtöttük össze. A motoros tünetek súlyosságát a Mozgászavar Társaság-féle Egyesített Parkinson-kór Pontozó Skála (UPDRS III. rész) segítségével értékeltük. A betegség stádiumát a Hoehn–Yahr-skála segítségével határoztuk meg. A résztvevőket az UPDRS-pontszám alapján PIGD (posturalis instabilitás/járási nehézség) vagy TD (tremordomináns) kategóriába soroltuk. Az 1,5-nél nagyobb vagy azzal egyenlő UPDRS-aránnyal rendelkező betegeket TD-nek, míg az 1,0-nél kisebb vagy azzal egyenlő arányúakat PIGD-nek minősítettük. Az 1,0 és 1,5 közötti aránnyal bírókat vegyes típusba soroltuk. A depressziót a Ha­milton Depresszió Pontozó Skála (HAM-D), míg a stigmát a Krónikus Betegségekben An­ticipált Stigma Skála (CIASS) és a 39 tételes Parkinson-kór Kérdőív stigmaalskálája (PDQ-39 stigmaalskála) segítségével mértük.

A PDQ-39 stigmaalskála átlagos pontszáma 7,60 ± 4,39 volt, míg a CIASS teljes stigmapontszámának átlaga 1,37 ± 0,39 volt. Eredményeink azt mutatják, hogy a stigma gyakoribb a TD motoros altípusú, fiatalabb, rövidebb betegségtartamú, nagyobb fokú fogyatékossággal élő és a depressziós tünetekkel rendelkező PD-betegekkel szemben.

Tanulmányunk rávilágít a stigmatizáltság és a betegség progressziója, időtartama és a depressziós tünetek közötti összefüggésre a nyugat-törökországi PD-betegek körében.]

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

Neurosyphilis vagy nem – egy differenciáldiagnosztikai kihívás esete

CSÁTI Anett, SZOK Délia, VÉGH Rita, JAKAB Katalin, SÁRVÁRI Károly Péter, TERHES Gabriella, PÁSZTOR Gyula, GAÁL Magdolna, KLIVÉNYI Péter, TAJTI János

Paraparesis hátterében igazolódott myelitis transversa differenciáldiagnosztikai kihívást jelentő esetét mutatjuk be egy 42 éves nőbetegnél. A részletes kivizsgálás eredményeként a syphilis egyértelműen igazolódott, a myelitis hátterében a liquor mikrobiológiai eredményei, a liquor rutinvizsgálata és a klinikai tünetek alapján a valószínűsíthető neurosyphilis diagnózis volt felállítható.