Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 206

PharmaPraxis

2023. NOVEMBER 27.

A tartós metforminalkalmazás B12-vitamin-hiányt indukál

VARGA László

A 2-es típusú diabetes mellitus komplex, krónikus betegség, és ennek megfelelően a kezelése is szükségszerűen multifaktoriális. Jellemzően magában foglal életmódváltásra ösztönző (étkezés, fizikai aktivitás) és – ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor – farmakológiai beavatkozást is.

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

Neurosyphilis vagy nem – egy differenciáldiagnosztikai kihívás esete

CSÁTI Anett, SZOK Délia, VÉGH Rita, JAKAB Katalin, SÁRVÁRI Károly Péter, TERHES Gabriella, PÁSZTOR Gyula, GAÁL Magdolna, KLIVÉNYI Péter, TAJTI János

Paraparesis hátterében igazolódott myelitis transversa differenciáldiagnosztikai kihívást jelentő esetét mutatjuk be egy 42 éves nőbetegnél. A részletes kivizsgálás eredményeként a syphilis egyértelműen igazolódott, a myelitis hátterében a liquor mikrobiológiai eredményei, a liquor rutinvizsgálata és a klinikai tünetek alapján a valószínűsíthető neurosyphilis diagnózis volt felállítható.

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

Compliance- és betegútvizsgálat betegségmódosító kezelés alatt álló sclerosis multiplexes betegeknél

MÁTYÁS Klotild, BOBÁL Tamás, ABONYI Zsolt

Az epidemiológiai adatok és a kezelt betegek száma alapján felmerül, hogy a magyar sclerosis multiplexes (SM) betegek alacsonyabb számban, illetve kisebb arányban kapnak betegségmódosító kezelést (DMT), mint egyes környező országok SM-betegei. Ennek okát próbáltuk kideríteni. Először a betegek compli-ance-ét elemeztük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) anonimizált adatbázisa alapján.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2023. AUGUSZTUS 31.

Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről

Kiadványunk mérföldkő a hazai akut stroke ellátásában, hiszen 2017 óta először jelenik meg új ajánlás a témában. Márpedig az elmúlt 6 évben, nagy örömünkre, szűkebb szakmánkban elképesztő fejlődésnek lehettünk tanúi, sőt a Magyar Stroke Társaság tagjai és vezetőségi tagjai közül többen is, aktív előmozdítói. Nem csak a beavatkozások tárháza bővült a mechanikus thrombectomia örvendetes térnyerésével, de ezzel párhuzamosan, sőt éppen ezért, az akut képalkotás, a rekanalizációs terápia előtti kivizsgálás, a betegutak és az ellátás szervezése is átalakult. Ennek eredményeként, a korábbiakban a legsúlyosabb kimenetelt jelentő, agyalapi nagyérocclusiós betegek kaptak hatalmas esélyt a gyógyuláshoz, a sikeres rehabilitációhoz és a társadalomba való visszailleszkedéshez. Másrészt, a stroke-ellátás minden korábbi mértéket és elképzelést felülmúlóan bonyolult, összetett, valamint munka- és erőforrásigényes lett. Még úgy is, hogy ma már az egész világon egyedülállóan, az egész országra kiterjedő, mesterséges intelligencia támogatta radiológiai képalkotás segíti munkánkat. Éppen ezért, elengedhetetlenné vált, hogy mindazon szakemberek, akik hétvégéken, ünnepnapokon, éjjel-nappal akut stroke-betegek minél sikeresebb gyógyításán fáradoznak, kezükbe foghassanak egy olyan kiadványt, amely segít eligazodni az ellátás útvesztőiben.

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

Híd a szakadék felett – A lipidcsökkentő kezelés ajánlásai és a valósága

REIBER István, MEZÔ Izabella

2023-ban evidenciaként kell elfogadunk azt, hogy az emelkedett LDL-C okozó rizikótényezője az atheroscleroticus érbetegségeknek és a következményként fellépő érkatasztrófáknak. Intenzív lipidterápiával, azaz intenzív dózisú és ezetimib kombinációjának alkalmazásával 50% feletti mértékben csökkenthető az LDL-C-szint, és így a kezeltek nagy részénél elérhetőek lennének a hazai és a nemzetközi ajánlásokban szereplő LDL-C-célértékek.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

A teljesség igényével. Johan Béla (1889–1983) a modern magyar közegészségügy megteremtője

SZABÓ Katalin

Szakmai tekintély. Talán ezzel a két szóval lehetne legszemléletesebben jellemezni Johan Béla egészségpolitikust, patológust, mikrobiológust, immunológust, aki ezt a tekintélyt éppen a teljesség igényével végzett munkájának köszönhette. Hosszú élete folyamán nemcsak sikerekben, elismerésben volt része, megélte a 20. század legnagyobb válságait, fordulatait is, de munkájának minősége és ezzel együtt szakmai tekintélye megkérdőjelezhetetlen maradt.

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁJUS 30.

Fejfájásregiszter kialakításával szerzett szegedi tapasztalataink migrénes betegek vonatkozásában

PLANDER Máté, TAJTI János, VÉCSEI László, SZOK Délia

A betegregiszterek alkalmazása elengedhetetlen a klinikai kutatásban és az orvosi gyakorlatban. A fejfájás, azon belül a migrén az egyik leggyakoribb panasz, ami jelentősen rontja a betegek életminőségét, és magas a társadalmi-gazdasági kihatása. Célul tűztük ki egy hazai fejfájásregiszter kialakítását és a regiszter adatainak előzetes elemzését. Munkánkhoz az országos Sclerosis Multiplex Regisztert vettük alapul.

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁJUS 30.

„Stroke-ovi”. A lakossági felvilágosítás új célközönsége: az óvodások

FOLYOVICH András, SZABÓ Pál Tamás, MŰHELYI Viktória, PÁPAI György, CSATÓ Gábor, GYŐRFI Pál, FÁBIÁN Dóra, RÓKA Gabriella, KORDA Lívia, JARECSNY Tamás, JAN van der MERWE, PETE Kinga Nedda, BÁTYAI Éva, BÉRES-MOLNÁR Katalin Anna

A thrombolysis és/vagy thrombectomia bizonyítottan hatékony az akut ischaemiás stroke kezelésében. A szűk időablak miatt alacsony az ezekre a kezelésekre alkalmas betegek száma. A fő korlát a prehospitális szakasz, kevesen hívnak mentőt időben. A késlekedést okozhatja a lakosság elégtelen egészségügyi ismerete, de a stroke-ra leginkább hajlamos populáció magányossága, elszigeteltsége is.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

Hypertoniás betegek telemedicinális gondozásával kapcsolatos teendők és kommunikáció

SIMON Attila, TIRINGER István

A hypertonia az egyik leggyakoribb krónikus betegség, amelynek jelentős egészségügyi terheivel kell, hogy szembenézzen a társadalom. Kezelésében az utóbbi évtizedben az új hatóanyagok megjelenése helyett a kezelési módszerek egyszerűsítésére és standardizációjára került nagyobb hangsúly. A betegség kontrollja mégsem javul olyan mértékben, ahogy vártuk. Erre adott válasz lehet a betegség gondozásának átalakítása. Ennek egyik mérföldköve az otthoni vérnyomás-monitorozás elterjedése, amelytől alacsonyabb vérnyomásértékeket, jobb adherenciát, nagyobb egészségtudatosságot várhatunk. Az eredmények elemzése ugyanakkor rámutat arra, hogy a komplexebb intervenciók nagyobb mértékben segítik a célok elérését. A krónikus betegségek gondozásának egyik kulcsa a hatékony kommunikáció. Az egyik fejlődési irány a mobil- és hordozható esz- közökön keresztül vezet, amelyek a betegek számos adatát regisztrálják, továbbítják az egészségügy felé és jelzik vissza a betegeknek. Motivációs, oktatási és komplex életmódváltozást segítő alkalmazások segíthetnek a jobb betegségkontrollban. A mért eredmények mégsem átütően jók.

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

A 2-es típusú cukorbetegség inzulinkezelése a háziorvosi gyakorlatban

OLÁH Ilona, VÖRÖS Krisztián

Az inzulinkezelés az 1-es típusú cukorbetegségben nélkülözhetetlen az életben maradáshoz. A 2-es típusú cukorbetegséggel élők egy részénél a „nem inzulin szerek” mellett, a jó anyagcserehelyzet biztosítása érdekében lehet szükség inzulin alkalmazására. Az inzulinkezelés a gyors és erélyes hatás mellett lehetséges mellékhatásokkal is rendelkezik, ezért alkalmazásának sarokköve a megfelelő indikáció.