Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 48

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Időskori hypothyreosis – Kezeljem vagy ne kezeljem?

VALKUSZ Zsuzsanna

A pajzsmirigy csökkent működése gyakori az idősekben. A hypothyreosis gyakori okai között szerepel a pajzsmirigy autoimmun megbetegedése, a korábbi pajzsmirigyműtét és a radiojód-terápia. A tünetek atípusosak lehetnek, és a szérumpajzsmirigy-stimuláló hormon szintjének mérését a laboratóriumi vizsgálatok részeként feltétlenül el kell végezni. Az emelkedett szérum-TSH-szint megállapítását ismételt vizsgálattal kell megerősíteni.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Az egészségügyi szakdolgozók jövedelmének alakulása 2004–2021 között hazánkban

BONCZ Imre, ELMER Diána, NÉMETH Noémi, CSÁKVÁRI Tímea, ÁGOSTON István, KAJOS Luca Fanni, SAÁGHY Andrea, KÁSÁDI Márta, ENDREI Dóra

Kutatásunkban célul tűztük ki a Magyarországon foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók átlagos havi jövedelmének vizsgálatát 2004–2021 között. Az adatok az Országos Kórházi Főigazgatóság adatbázisából származnak. Idősoros elemzésünkbe valamennyi állami egészségügyi intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozója bevonásra került.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Statin-monoterápia vagy azonnali statin + ezetimib kombináció? – a lengyel ACS-regiszter adatainak elemzése

VARJAS Norbert

Az atheroscleroticus szívés érrendszeri betegségek továbbra is a cardiovascularis halálozások legfőbb okai. Az akut coronaria szindrómák (ACS) kötelező gyógyszeres kezelései között szerepel az intenzív lipidcsökkentő terápia. A dyslipidaemia kezelése továbbra is kulcsfontosságú a morbiditás és mortalitás javítása érdekében. A terápiás célt azonban nehéz elérni.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

A végjátékot megváltoztató mRNS-oltás. Egy Nobel-díj krónikája

KOVÁCS Sándor

A Nobel Alapítvány bejelentette, hogy sok magyar várakozásának, reményeinek megfelelően Karikó Katalinnak és Drew Weissmannek ítéli az idei orvosi és fiziológiai Nobel-díjat, a Covid-oltásokat megalapozó módosított mRNS-technológia kifejlesztéséért. Duda Ernő virológussal, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar emeritus professzorával beszélgettünk a díj hátteréről.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

„Aki erre a pályára jön, elhivatottnak kell lennie”. Életútinterjú Farsang Csaba professzor úrral

KAPÓCS Gábor, BENCZÚR Béla

Farsang Csaba professzor úrral a Szent Imre Kórház-beli dolgozószobájában beszélgettünk szakmai és privát életútjáról egy különleges főszerkesztői találkozón, amelyen a LAM jelenlegi aktív főszerkesztői, Kapócs Gábor és Benczúr Béla kérdezték a nagy elődöt, a LAM professor emeritusát.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

A nők és a cardiovascularis betegségek

BENCZÚR Béla

A nők és férfiak kockázati tényezői, társadalmi és környezeti faktorai, szív-ér rendszeri betegségeik megjelenési formája, felismerése és kezelése között jelentősek a különbségek. A legfrissebb statisztikák szerint több nő, veszíti életét cardiovascularis betegségekben. A jelen összefoglaló áttekintést kíván adni a cardiovascularis betegségek, nemhez kötött jellemzőiről.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2023. OKTÓBER 27.

A relapszáló sclerosis multiplex kezelése Magyarországon – a Magyar Neuroimmunológiai Társaság konszenzusajánlása

RAJDA Cecília, RÓZSA Csilla, MIKE Andrea , LOVAS Gábor, MEZEI Zsolt, JAKAB Gábor, ÁCS Péter, RUM Gábor, SIMÓ Magdolna, JOBBÁGY Zita, BÍRÓ Zita , TRAUNINGER Anita, IMRE Piroska, MÁTYÁS Klotild, DEME István, ILLÉS Zsolt, CSÉPÁNY Tünde

A sclerosis multiplex (SM) hatással lehet az érintettek életminőségére, karrierjére és családi terveire. A jelenlegi, betegségmódosító terápiákkal végzett kezelések célja SM-ben a fogyatékosság felhalmozódásának és progressziójának megelőzése. A különböző országok eltérő költségtérítési politikával rendelkeznek, ami a földrajzi régiók között egyenlőtlenségeket eredményez a betegellátásban.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JÚLIUS 30.

[Adherencia az iFightDepression® online önsegítő programban – Pilot-vizsgálat]

VARGA Anna , CZEGLÉDI Edit , ERDÉLYI Kálmán , GYÖMBÉR Szilvia , SZEIFERT Noémi , TÓTH Mónika Ditta , PUREBL György

[Tanulmányunk célja az iFightDepression® (iFD®) online önsegítő programban az adherencia mértékének vizsgálata heti kiegészítő telefonos segítséggel és a nélkül. Hipotéziseink: a kiegészítő heti telefonos segítség növeli az online önsegítő beavatkozással való adherenciát, a heti telefontámogatásban részesülő csoport depressziós tünetei az intervenció hatására szignifikánsan csökkennek.]

Hivatásunk

2022. SZEPTEMBER 12.

Krónikus stresszel jár a szolgálat

Az utóbbi két év Covid-19-világjárványa nemcsak a betegeket, hanem a gyógyításukkal foglalkozó ápolókat is rendkívüli módon megviselte. Kanadában, a torontói egyetem kórházában kutató Linda McGillis Hall, a Lawrence S. Bloomberg ápolási kar professzora, a közelmúltban publikálta az egyetemi szaklapban a járvány két éve alatt összegyűjtött adatok és információk felhasználásával készült összegzését.

Ideggyógyászati Szemle

2021. NOVEMBER 30.

[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]

NÉMETH Klára Zsófia, SZÛCS Anna , VITRAI József , JUHÁSZ Dóra , NÉMETH Pál János , HOLLÓ András

[ Van-e összefüggés a fluoxetinszedés és a kórházban kezelt közepesen súlyos/súlyos COVID-19-pneumonia túlélése között? A Semmelweis Egyetem Uzsoki Utcai Gyakorló Kórházában 2021. március 17. és április 22. között kezelt személyek orvosi dokumentációja alapján retrospektív eset-kontroll vizsgálatot végeztünk. A betegek a standard belgyógyászati kezelés mellett anti-COVID-19 kezelésben (favipiravir, remdesivir, baricitinib, vagy ezek kombinációi) részesültek. 110 fő ezenfelül napi 20 mg fluoxetint is kapott. A mortalitás és a fluoxetinszedés összefüggésének statisztikai elemzésére többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. Annak ellenőrzésére, hogy eredményeinket nem befolyásolhatta-e szelekciós hiba (fluoxetine selection bias), összehasonlítottuk a fluoxetinnel kezelt és nem kezelt két betegcsoport kórházi felvételi klinikai, radiológiai és laboratóriumi prognosztikai jellemzőit. A 269 vizsgált személy közül 205-en (76,2%) maradtak életben, és 64-en (23,8%) hunytak el a felvételt követő 2. és 28. nap között. A fluoxetint szedő csoport mortalitása jelentősen, 70%-kal alacsonyabb – vagyis körülbelül harmadannyi – volt, mint a fluoxetint nem szedők mortalitása. Ez a hatás, függetlenül minden más, a mortalitást befolyásoló tényezőtől, statisztikailag szignifikáns volt (OR [95% CI] 0,33 [0,16–0,68], p = 0,002). Sem az életkor és a nem, sem a kórházi felvételi C-reaktív protein, LDH- és D-dimer-szint, sem a shortened National Early Warning Score pontszám és a mellkasröntgen súlyossági pontszám, illetve az első 48 órában végzett mellkas-CT-vizsgálatok aránya nem mutatott statisztikai különbséget a fluoxetint szedő és fluoxetint nem szedő két csoport között, alátámasztva a vizsgálati eredmény validitását. Amennyiben ezt az eredményt, a túlélés háromszorosára növekedését, randomizált, kontrollált vizsgálatok is megerősítik, a fluoxetin a COVID-19-pneumonia hatékony gyógyszere lehet.]