Nővér

Koraszülöttek szüleinek véleménye a hazaadással kapcsolatos információkról és lelki támogatásról

ADAMIK Ágnes, NÉMETH Anikó, TULKÁN Ibolya

2017. FEBRUÁR 28.

Nővér - 2017;30(01)

A vizsgálat célja volt felmérni a gesztációs hetekkel és a születési súllyal összefüggésben, hogy a szülők milyen jellegű, mennyiségű és minőségű információt kaptak a szakemberektől koraszülött gyermekük otthoni ellátásával kapcsolatban, mennyire érzik magukat felkészültnek a csecsemő otthoni ellátására, illetve mennyire érzik szükségét a lelki támogatásnak. Anyag és módszer: Az adatfelvétel 2016. július-november hónapokban történt egy saját szerkesztésű kérdőívvel. Az adatelemzés SPSS 22.0 program segítségével készült, Khi2-, Fisher Exact-, Mann-Whitney-, Kruskal-Wallis-teszt alkalmazásával (p<0,05). Eredmények: A gesztációs hét és a születési súly alapján nincs különbség az átadott információk mennyiségében és minőségében. Leggyakrabban a táplálás, higiéné és a pelenkázás témakörében kapnak szóbeli tájékoztatást a szülők, illetve a védőoltásokról, gyógyszerbeadásról, újraélesztésről és a tornáztatásról szeretnének még többet hallani. Az ápolók lelki támogatásban nyújtott szerepe kiemelkedő. Következtetések: A nagyobb születési súlyú, illetve gesztációs korú koraszülöttek szülei magabiztosabbak, felkészültebbnek érzik magukat gyermekük otthoni ellátásával kapcsolatban, de ez nem függ össze az átadott információk mennyiségével és minőségével.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Nővér

Körzeti ápolók kihívásai és foglalkozásegészségügyi kockázatai a páciensek otthonában történ ellátások során

HIRDI Henriett Éva, LUKÁCS Miklós, BURCSEK Tóthné Ildikó, BALOGH Zoltán

A vizsgálat célja: felmérni a háziorvosi szolgálatokban alkalmazott ápolókat, a páciensek otthonában nyújtott egészségügyi ellátások során érő mindennapos foglalkozás-egészségügyi kockázatokat. Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat 2016. január 20. és április 15. között történt Magyarországon a háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve vegyes praxisokban dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával (N=983). Az adatgyűjtés web-alapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. A szerzők az összegyűjtött adatokat Microsoft Excel 2013 szoftver segítségével, leíró statisztikai módszerrel elemezték. Eredmények: A felmérésben résztvevő ápolók 99,59%-a nő, átlagosan 27,34 év szakmai tapasztalattal. A leggyakoribb kockázati tényezőként a következőket jelölték meg a pácienseik otthonában: 71,4% éles vagy hegyes munkaeszköz használata, 54,9% az emberi testből származó mintákkal való érintkezés, 29,51% lakásban való dohányzás, 13,7% betegmozgatás egyedül, segédeszköz nélküli végzése, 8,9% agresszív háziállat a lakásban, 7,5% rossz közbiztonság. Következtetések: Az eredmények az ápolók fokozott biológiai foglalkozás-egészségügyi kockázataira hívják fel a figyelmet. Az eredmények alapján a szerzők fontosnak tartják foglalkozás-egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos szakmai továbbképzési programok létrehozását, megszervezését a körzeti ápolók számára.

Nővér

Obstruktív alvási apnoe szindróma: hogyan szűrjük, hogyan kezeljük?

ANNUS János, CSATLÓS Dalma, SZAKÁCS ZOLTÁN

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) lényege a felső légutak alvás alatt ismétlődő, részleges, vagy teljes (hypopnoe/apnoe) elzáródása, amelyet többnyire az oxigénszaturáció esése és rövid ébredési reakció követ. Rontja az alváshatékonyságot és a nappali kognitív funkciókat, továbbá növeli a szív-érrendszeri rizikót. Típusos klinikai tünetegyüttese a hangos, légzésszünetekkel megszakított horkolás, ami fokozott nappali aluszékonysággal jár. Előfordulása a teljes népességben 2-4%-ra tehető. Az OSAS kóroki tényezője lehet olyan kórképeknek, mint a terápiarezisztens hipertónia, egyes éjszaka fellépő szívritmuszavarok vagy a stroke, de mentális hanyatlás vagy depresszió is lehet a következménye. A kórkép jelentőségét az is mutatja, hogy kockázatának felmérése része lett a gépjárművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatának Magyarországon.

Nővér

Kétszáz éve született Kossuth Zsuzsanna, Magyarország első főápolója

BALOGH Zoltán

Kossuth Zsuzsanna 1817. február 19-én született Sátoraljaújhelyen. A „legnagyobb magyar” Kossuth Lajos legkisebb húga volt, aki sokáig egyengette Zsuzsanna sorsát. Együtt dolgoztak a kolerajárvány idején, ahol a vesztegzárban lévő betegek és koleragyanús páciensek ügyeit intézte, aminek köszönhetően az ápolás területén rengeteg tapasztalatot szerzett, amit később kamatoztatni is tudott.

Nővér

Ápolók táplálkozási szokásainak vizsgálata

NÉMETH Anikó

A vizsgálat célja: felmérni az ápolók táplálkozási szokásait, összefüggésben különböző szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel. Anyag és módszer: Az adatfelvétel 2015. október-december hónapokban történt egy saját szerkesztésű on-line kérdőívvel. Az adatelemzés SPSS 22.0 program segítségével készült, Khi2-, Mann-Whitney-, Kruskal-Wallis-teszt alkalmazásával (p<0,05). Eredmények: A felmérésben szereplő 548 ápoló 60%-a rendelkezik súlyfelesleggel. A havi túlóra negatívan befolyásolja a napi étkezésszámot (p=0,003) és a főtt étel fogyasztását (p=0,022) és a táplálkozási szokások megítélését (p=0,001). A kívánatos lassú, nyugodt étkezés alig 30%-ra, a napi többszöri zöldség, gyümölcs és teljes kiőrlésű pékáru fogyasztása alig 20%-ra, a napi legalább 2 liter folyadék fogyasztása csupán 24,3%-ra jellemző. A gyermeknevelés pozitív irányban befolyásolja az étkezési szokásokat (gyakoribb főtt étel és gyümölcs fogyasztás, nyugodtabb étkezési körülmények, táplálkozási szokások jobb megítélése). Következtetések: Összességében megállapítható, hogy a megkérdezett ápolók többségére jellemző a túlsúly, illetve a helytelen táplálkozás, melynek okai a munka jellegében, illetve a magyar táplálkozási szokásokban keresendőek.

Nővér

A tűheggyel lefelé történő szúrástechnika előnyei

SOMOSI László, KISS Szilvia, LADÁNYI Erzsébet

A veseelégtelen hemodializált beteg életvonala az arteriovenózus fisztula. Az életvonal elnevezés a beteg és a dialízis készülék közötti alapvető kapcsolatra utal. A fisztulák megfelelő állapotban tartása rendkívül fontos, mert kulcsszerepet játszanak a sikeres dialízis kezelésben. A fisztula védelme elengedhetetlen mind az ápoló mind a beteg szempontjából. A személyzet részéről fontos a punkció helyes kivitelezése, a fisztula kímélete és védelme. Az arteriovenózus sönt kíméletére vezettük be 2011. novemberében a tűheggyel lefelé történő punkciós technikát. Ápolóinkat oktatásban részesítettük, ahol bemutattuk magát a technikát, a fisztulatű helyes tartását. Hangsúlyoztuk ezen punkciós technika előnyeit és hosszú távú hatását a fisztulára. Az új fisztulák első punkcióit kivéve, betegeink jelentős hányadánál ezt a technikát alkalmazzuk. A tűheggyel lefelé történő szúrás során betegeinknek kevésbé fájdalmas a punkció, csökkent a szúrástól való félelmük. A tű eltávolítása után a vérzési idő 6-7 percről kevesebb, mint 5 percre csökkent és a vérzés mennyisége is kevesebb lett. Csökkent a pörk mérete és az aneurizmák kialakulásának kockázata. Nefrológiai központunkban jó tapasztalatokat szereztünk a tűheggyel lefelé történő szúrással. Betegeink fisztulái jó állapotban tarthatóak, így élettartamuk is várhatóan javul.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[Extraskeletalis, intraduralis, nem metasztatikus Ewing-sarcoma]

OTTÓFFY Gábor, KOMÁROMY Hedvig

[Intracranialis lokalizációjú Ewing-sarcoma nagyon ritkán fordul elô. Egy négyéves fiúgyermek klinikai és képalkotó vizsgálatainak jellegzetességeit ismertetjük. Koraszülött volt, intraventricularis vérzés szövôdményeként kialakult posthaemorrhagiás hydrocephalus miatt ventriculoperitonealis sönt beültetésen esett át újszülöttkorában. Rendszeres gondozás során nem észleltük söntvezetési zavar vagy emelkedett intracranialis nyomás tüneteit. Nyolc hónapos korában készült utolsó képalkotó vizsgálata. Négyéves korában ismétlôdô hányás, fokális epilepsziás rohamok kezdôdtek. Koponya-MR-vizsgálata bal oldali frontoparietalis, a sinus sagittalis superiorba betörô térfoglaló folyamatot mutatott. Cranio­tomia során a tumor teljes eltávolításra került. A tumor­szövet hisztológiai vizsgálata igazolta a kis, kék, kerek sejtes daganatot. A Ewing-sarcoma diagnózisát az EWSR1-gén­­transzlokáció kimutatása FISH-módszerrel megerôsítette. A staging vizsgálatokkal metasztázis nem volt kimutatható. A beteg az EuroEwing99 protokoll szerint kapta meg kezelését. 10 év telt el a diagnózis és a mûtét óta, jelenleg is tumor- és rohammentes, életminôsége jó.]

Lege Artis Medicinae

A fájdalom és csillapításának nem gyógyszeres lehetőségei a neonatológiai intenzív ellátásban

ANDREK Andrea

A neonatális intenzív ellátási és gyógyítási folyamat fájdalmas beavatkozások hosszú sorával jár. Az elmúlt évtizedek kutatási adatai arra hívták fel a figyelmet, hogy az ismétlődő és/vagy elhúzódó fájdalom hosszú távú következményeket hordoz a koraszülött neurobiológiai fejlődése szempontjából, aminek következtében mind nagyobb figyelem helyeződött a fájdalom mérésére és csillapítására. A gyógyszeres fájdalomcsillapítás kiegészítéseként mind több különböző hatékonyságú alternatív fájdalomcsillapítási módszer jelenik meg a koraszülött-ellátási gyakorlatban. A tanulmány azokat az igazoltan hatékony, nem gyógyszeres fájdalomcsillapítási módszereket mutatja be, amelyek a gyógyszeres fájdalomcsillapítást kiegészítő, valamint a fájdalmas beavatkozásokat megelőző terápiaként alkalmazhatók a neonatológiai intenzív ellátásban, mint szívhang-, zeneterápia, táplálási és nem táplálási célú szopás, pólyálás, érintés, kengurumódszer.

Ideggyógyászati Szemle

A bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló orvosi szemlélet ütközései az epilepsziás betegek szakellátása során hozott egyes döntésekben

RAJNA Péter

Célkitûzés – A szerzô a vonatkozó szakirodalmi adatok és több évtizedes szakmai tapasztalata alapján kiemeli a bizonyítékon, illetve tapasztalaton alapuló betegellátási szemlélet mindennapos ütközési pontjait a felnôtt epilepszia-járóbetegellátás terepén. Kérdésfeltevés – Az epilepsziás betegek ellátása és gondozása során melyek azok a felelôsségteljes döntési feladatok, amelyekben a leghatékonyabb megoldáshoz a tudományos eredmények önmagukban nem szolgáltatnak elegendô alapot? A vizsgálat módszere – Az epilepszia-szakellátás érvényes hazai szakmai irányelvét alapul véve, annak szerkezete szerint haladva áttekinti a betegellátási folyamatot, és kiemeli a célkitûzésnek megfelelô kritikus feladatokat. Rámutat a döntési dilemmák szakmai alapjaira (azok hiányosságára vagy bizonytalanságára, vagy a terület kutatásának nehézségeire). Eredmények – A szerzô véleménye szerint a tapasztalaton alapuló szemlélet egyes vonatkozásokban felülírhatja a bizonyítékon alapulót az epilepsziabetegség definíciója, az epilepsziás roham besorolása, az etiológiai meghatározás, a genetikai háttér, a kiváltó és kockázati tényezôk, az akut rohamprovokáló tényezôk jelentô­sé­gé­nek megítélésében. Ez pedig befolyásolhatja a komplex diagnózisalkotást. A gyógyszeres kezelés során az elsô szer beállításánál, a terápiás algoritmusok közötti válasz­tásban, valamint a farmakoterápia során alkalmazott gondozási teendôkben is érvényesülhetnek az ajánlástól eltérô egyéni szempontok. De ezek megjelennek a nem gyógyszeres kezelési módok döntési folyamatában épp­úgy, mint a rehabilitáció és gondozás területén. Következtetések – A szakmai tapasztalat (és a betegérdek) érvényesítése a bizonyítékon alapuló orvosi szemlélet fel­tétlen kiegészítôje, az optimális eredmény érdekében azon­ban több esetben felül is írhatja a hivatalos ajánlásokat. Ezért lenne szükség arra, hogy a magas szintû betegellátás érdekében a problémás betegek hivatalosan, szervezett formában is eljuthassanak azokba a centralizált intézmé­nyekbe, amelyekben a felelôsségteljes döntések meg­hoza­talára alkalmas szakemberek állnak rendelkezésre.

1.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

TEVA Szimpózium
OKT 28.

2.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Novartis Szimpózium: megfontolások az SPSM kezelése kapcsán
OKT 28.

3.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Esetismertetések II.
OKT 28.

4.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Hazai neuroimmunológiai műhelyek: Szeged
OKT 28.

5.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

Esetismertetések I.
OKT 28.